Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A pedagógusképzés és a gyakorlatorientált képzések színvonalának növelése érdekében a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös konzorciumi projektet valósított meg három gyakorlóiskolában, köztük az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájában. Az infrastruktúra és az eszközállomány már megvalósult fejlesztéséről, illetve a mögöttes pedagógiai vízióról kérdeztük Dr. Zs. Sejtes Györgyit, az iskola igazgatóját, az IKIKK Oktatás Modernizációs és Innovációs Klaszter (OMIK) Köznevelés-fejlesztési program szakmai vezetőjét.
— Milyen fejlesztések történtek a projekt kapcsán?
— Külső felújítással, tatarozással kezdtünk, hiszen ezzel tudtuk megágyazni az érkező új eszközöknek. Építkeztünk is, így a mediáció, az egyéni fejlesztések előtt is több tér nyílt az iskolában. Bővült a digitális eszköztárunk, a tornatermeink is többfunkcióssá váltak, otthont adva a sportoknak és a táncnak egyaránt. De legbüszkébbek talán a 800 négyzetméteres kültéri rekortánpályára és a szabadtéri tanteremre vagyunk. Utóbbit nem csupán pályázati keretből finanszíroztuk: a szülők és a tantestület fogott össze, hogy az Ultrabalaton teljesítésével is gyűjtsünk a tanteremre – és példát mutassunk, hogy együtt minden könnyebb A fejlesztés messze túlmutat azon, hogy szép, új eszközeink és épületrészeink lettek.
Új eszközök is érkeztek.
— Milyen oktatási, nevelési célokkal bírhat egy ilyen beruházás?
— A közvetlen cél az volt, hogy növeljük a tanulók, pedagógusjelöltek, pályán lévő pedagógusok komfortérzetét, mindezek hozadékaként növelni szeretnénk az intézmény eredményességét, és támogatni a hallgatói sikerességet. Intézményünknek minden évben van egy jelmondata, amely köré a nevelési elveinket szervezzük. Idén ez a jelmondat az építkezés kapcsán a következő: „A tudás és a környezet érték – Együtt többre vagyunk képesek a digitális és a való világban is”. Kutatások igazolják, hogy nem mindegy, milyen környezetben élnek a gyerekek, dolgoznak a pedagógusok. Ha a környezet találkozik néhány emberi alapszükséglettel, akkor a dolgozók és a gyerekek egyaránt produktívabbak, boldogabbak és egészségesebbek lesznek. Az innovációinkra is hatással van ez a fejlesztés. A nemzetköziesítés, a fenntartható fejlődés, az egészségtudatosság, a zöldítés – ezek mind pedagógiai módszertanunk fókuszában állnak, az OMIK fejlesztési programjában, szakmai terveiben is szerepelnek, közösen tudjuk megvalósítani őket. Végül pedig kiemelt célunk, hogy a gyerekek digitális kompetenciaméréseken nyújtott teljesítménye is egyre jobb legyen. Ehhez ebben a tanévben az OMIK támogatásával kompetenciaalapú feladatbankokat hoztunk létre. Második félévben ezt a munkát beépítjük az osztálytermi gyakorlatba.
Felújította az SZTE a gyakorló sulikat.
— Hogyan kell elképzelni egy ilyen feladatbankot?
— A feladatbankba minden munkaközösség készített és/vagy gyűjtött olyan kompetenciafejlesztő feladatokat, amelyeket elsősorban nem a tárgyi tudást mérik, hanem általános kompetenciákat – természetesen tantárgyakhoz illesztve. Az eszközök akkor működnek igazán, ha a módszertan és a tudás által életre keltjük őket, ehhez végezzük most folyamatosan a módszertani képzéseket. Ezenkívül nagyon hiszünk a hálózatos tanulásban, melynek lényege a tudás és a jó gyakorlatok kölcsönös megosztása. Tanulunk egymástól! Hiszen úgy fejlődünk igazán, ha erre képesek vagyunk, és ezt a kooperatív szemléletet adjuk át a hallgatóinknak, a jövő pedagógusainak is.
IKIKK Info - Szabó Anna
Borítókép: Épülünk, szépülünk, okosodunk!
Fotó: Bobkó Anna, Zentai Péter
