Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány 21. alkalommal rendezte meg a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóját Szegeden december 13-15. között. A programról és a Nemzeti Tudósképző Akadémiáról (NTA) Hegyi Péter kutatóorvost, az NTA programigazgatóját kérdeztük.
53 középiskola 235 diákja vett részt a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóján, amit Szegeden rendeztek meg december 13-15. között. A Nemzeti Tudósképző Akadémia egyetemi képzési helyszíneiről (Budapestről, Debrecenből, Pécsről és Szegedről) mintegy 115 élettudományok iránt elkötelezett egyetemista (többnyire gyógyszerész, biológus és orvostanhallgató), és a kutatói életpálya megvalósításában őket támogató mentoraik, junior mentoraik vettek részt a találkozón. A konferencia összesen mintegy 500 fő részvételével zajlott.
A három napos konferencia kiemelt vendégei és előadói: Randy Schekman Nobel-díjas amerikai biokémikus és sejtbiológus, Thomas Südhof Nobel-díjas német-amerikai neurológus, Ole Petersen dán orvos és fiziológus, a Cardiffi Egyetem professzora és Sahin-Tóth Miklós, a hasnyálmirigy-rendellenességek világhírű szakértője, a Kaliforniai Egyetem professzora.
2013-ban Randy Schekman, Thomas Südhof és az amerikai James Rothman megosztva elnyerte az orvosi-élettani Nobel-díjat eredményeiért, amelyek betekintést nyújtottak a vezikuláris transzport hátterében álló genetikai szabályozó mechanizmusok rendszerébe.
Díszvendégek látogatása az SZTE Gyakorló Gimnáziumában. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A konferencia egyik kiemelt programjáról már beszámoltunk: Nobel-díjas kutató társaságában boncoltak sertésszívet az SZTE Gyakorló Gimnázium diákjai. Az esemény jó alkalom volt arra, hogy a biológia és a természettudományok iránt érdeklődő diákok inspirálódhassanak elismert kutatók példájából.
A Nemzeti Tudósképző Akadémiáról, annak céljairól Hegyi Péter kutatóorvost, az akadémia programigazgatóját kérdeztük.
- Tíz éve alakult meg a Nemzeti Tudósképző Akadémia, és az a legfőbb célkitűzése, hogy a fiatalokkal megszerettesse a tudományt, hogy minél több tehetséges ember válassza a tudományos munkát jövőjének az orvosbiológia területén. A második célunk, hogy ha már az orvosbiológiát választották, az életpályájuk minél korábbi szakaszában, gimnazista korban el tudják kezdeni a saját munkát, és minél hamarabb nagyon jó alaptudásra tegyenek szert – mondta el Hegyi Péter. A kutatási módszertanok óriásit fejlődtek az elmúlt ötven évben. Ezért Hegyi Péter szerint az, hogy valaki kreatív, önmagában kevés. Kellenek alapismeretek arról, hogy milyen módszertanok állnak rendelkezésre. Az akadémia tehetséggondozó programjában részt vevő fiatalok biztos alaptudással kerülnek az egyetemre, ahol saját projektbe kezdhetnek. Mire befejezik a képzésüket, akár a PhD-munkájukkal is elkészülhetnek.
Hegyi Péter, Thomas Südhof és Varró András. Fotó: Nemzeti Tudósképző Akadémia
- Az első célunk az volt, hogy megtaláljuk azokat a fiatalokat, akik tehetségesek. A második célunk, hogy nekik megfelelő alapképzést adjunk. A harmadik, hogy amikor kutatóként vagy orvosként kikerülnek az egyetemről, kiváló kutatók tudjanak lenni, vagy klinikusként a tudományt a betegek javára fordíthassák. Ma rengeteg új információ jelenik meg. Míg az 1960-as, 1970-es években 60-70 ezer közlemény jelent meg évente, most 2 millió. Ennek a tudásnak sajnos a jelentős része nem jut vissza a betegellátásba. Közép-Kelet-Európában a 75 év alatti korosztályban öt halálesetből négy megelőzhető, illetve eltolható lenne – érzékeltette számokkal Hegyi Péter a munka jelentőségét.
Vida-Szűcs Imre
Borítókép: Nemzeti Tudósképző Akadémia
