Légszomjról és tévhitekről is kérdeztük a tüdőgyógyászok dr. Miskovits Gusztáv-díját elnyert Novák Zoltánt, az SZTE professzor emeritusát

– Gyermektüdőgyógyászatra szakosodott orvosok közül elsőként kapta meg a dr. Miskovits Gusztáv-díjat, amelyet – a Magyar Tüdőgyógyász Társaság MTT honlapi információi szerint – 2006 óta tízen vehettek át. Az asztmával, az allergiás légúti betegségekkel foglalkozó csecsemő és gyermekgyógyászként mi az az eredmény, amivel hozzájárult a felnőtt betegeket is érintő légzőszervi problémák megértéséhez, kezeléséhez?

– Gyermektüdőgyógyászként évek óta veszek részt az időről időre megújuló, a felnőtt paciensek számára fontos szakmai ajánlások megfogalmazásában. A gyermekek asztmás betegségével összefüggő szakmai ajánlások szövegezése pedig évek óta többek között hozzám köthető. Ugyanakkor kutatóként az SZTE Élettani Intézetével, továbbá az SZTE Informatikai Intézetében Peták Ferenc professzorral és Tolnai József tanárral szoros kapcsolatban dolgozunk.

A dr. Miskovits Gusztáv-díjat az MTT Allergológiai és Légzéspathológiai Szekció konferenciáján, a szervezet elnöke dr. Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika professzora (jobbról) és a szekció titkára, dr. Szalai Zsuzsanna, a győri kórház tüdőosztályát vezető főorvos (balról) adta át dr. Novák Zoltánnak

Fotó: MTT Hírmondó

– Több mint „80 tudományos anyag” és „24 szakdolgozói előadás” adta a 2023. március 24-i „PULMO 2023” konferencia alapját – az MTT Hírmondó legújabb száma szerint. Az MTT legutóbbi tudományos ülésén vette át legújabb szakmai kitüntetését. Az ünnepség előtt és után milyen témák kerültek terítékre a konferenciateremben?

– Számos izgalmas téma mellett például új gyógyszereket, úgynevezett biológiai terápiákat mutattak be az asztma kezelésére. A krónikus obstruktív tüdőbetegségről, a COPD-ről, vagyis a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével járó kórképről is sok szó esett, mert ez a döntően dohányosokat érintő tüdőbetegség az utóbbi időben a 3. helyre „lépett elő” a halált okozó kórképek között. A légzőszerveket érintő rákos folyamatokról, ezek és a dohányzás összefüggéseiről, a dohánygyárak burkolt reklámairól, a „füstmentes alapítvány” megtévesztéseiről is hallhattunk elődásokat. A tanácskozás folytatódik Kecskeméten, mert a sok szakterületet összefogó, mintegy „ernyőszervezetnek” számító Magyar Allergológiai Klinikai Immunológiai Társaságnak, amelynek elnöki tisztét én töltöm be, májusban lesz a konferenciája.

– Tudományos ismeretek terjesztőjeként gyakran megszólal a regionális médiában. Mit válaszol az olyan laikus kérdésre: az asztmát kinövi-e a gyerek, mint a ruháját?

– Maga a kérdés azért merül föl, mert gyermekkorban az asztmás jellegű hörghurut klinikai tüneteiben hasonlít a légutak krónikus gyulladásos betegségéhez, amelynek egyik jellemzője a zihálással járó légszomj. Csecsemőknél nem áll rendelkezésre még olyan pontos diagnosztikai módszer, mint például a légzésfunkciós terhelés, aminek alapján egyértelműen bizonyítani vagy kizárni lehetne, hogy a gyermek asztmás vagy sem. Ezért a klinikai tünetek alapján csak annyit mondhatunk: „asztmás jellegű” a hörghurut, s asztmásként kezeljük a beteget. Ám az így minősített pacienseknek 50-60 százaléka később nem lesz „valódi asztmás”. Azok a fiatalok, akiknél egyértelműen igazolható ez a betegség, nem számíthatnak arra, hogy egyszercsak „kigyógyulnak”, s végleg elmúlik a száraz vagy váladékos köhögésük, a visszatérő sípoló légzés, a mellkas feszülése, a nehézlégzés, vagyis az asztmás roham. A gyógyulás „tévhitét” erősítheti az időszakos tünetmentesség. Tény: az asztma, ez a krónikus gyulladásos tüdőbetegség véglegesen egyelőre nem gyógyítható.

Dr. Novák Zoltán a Szegedi Tudományegyetem Élettani Intézetében alapkutatási programot indított el, majd asztmás gyermekek forszírozott oszcillációs technikával végzett légzésfunkciós vizsgálatait kutatta. Fotó: Ú. I.

– Az asztmával kapcsolatos tévhitek közül mi az, ami nehézséget okoz a kezelőorvosnak vagy gyermekes családokban?

– A kezelési eljárásokkal kapcsolatos félelmek közül az egyik leggyakoribb a belégzéses szteroidokkal kapcsolatos. Ezektől a hormonkészítményektől mindenki tart, különösen a gyermekgyógyászatban. Mi, Magyarországon nagyon korán elkezdtük ezeket a gyulladáscsökkentőket alkalmazni. Ehhez le kellett azt a gátat bontanunk, amely a feltételezett mellékhatások miatt a szülők aggodalmából keletkezett a közbeszédben is. Nap mint nap tapasztalom: a belégzéses szteroid alkalmazása nem veszélyes, sokkal nagyobb veszélyt jelent, ha a gyermek időről-időre fullad.

– Véletlen, hogy a tüdőgyógyászok az allergia-szezon kezdetén konferenciáznak? Az allergiától, az immunrendszer túlzott reakciójától szenvedő paciensek számára mi az üzenete annak a tüdőgyógyásznak, aki épp az MTT Allergológiai és Légzéspathológiai Szekciója minapi tanácskozásán vette át az eddigi munkásságát elismerő kitüntetést?

– Az allergének körül vesznek minket. Például a virágporra érzékenyeknek figyelniük kell a pollen naptárt, ám sokaknál egész éven át allergiás reakciókat vált ki a házipor, az állati szőr. Minden lehetséges alkalommal elmondjuk: szakemberhez kell fordulni, kerülni kell a reklámokban is gyakran népszerűsített eljárásokat, például orrcseppeket, amelyek időleges sikert hozhatnak, ám mindennapos használatuk nagyobb kárt okoz, mint amekkora haszonnal jár. Fontos tudni, hogy napjainkban az allergiák oki kezelésére is adott a lehetőség. A megfelelő diagnózis után a megfelelő immunterápia hosszabb ideig, akár 3-5 éven át tartó alkalmazása megszüntetheti végleg az allergiát. Ilyentájt, az allergiaszezon kezdetén a mindennapokban hatásos módszereket és tanácsokat adunk, mint például hogy a pollenallergiás ne szárítsa a ruháit az erkélyen vagy az udvaron, vagyis a szabadban; mikor szellőztessen, gyakrabban mosson hajat, hogy a pollen minél rövidebb ideig kerüljön kapcsolatba a szervezetével.

Dr. Novák Zoltán „munkájában az orvosi, kutató, tudományos és oktató tevékenység szoros ötvöződését követhetjük nyomon” – fogalmazott dr. Szalai Zsuzsanna, az MTT Allergológiai és Légzéspathológiai Szekció titkára. Fotó: Ú. I.

– Legújabb szakmai díja névadója, Miskovits Gusztáv Szegedtől mintegy 55 kilométerre, a ma Szerbiához tartozó Nagykikindán született. Belgrádban kezdett egyetemi tanulmányait Szegeden fejezte be, itt indította el klinikai orvosi pályáját. A tuberkolózissal, majd a nem gümős tüdőbetegségek kutatásával foglalkozó klinikushoz, a medikusok által forgatott tüdőgyógyászati szakkönyvek szerzőjéhez, dr. Miskovits Gusztávhoz milyen szálak kötik önt, a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika emeritus professzorát?

– Tanultam jegyzeteiből, találkoztunk szakmai konferenciákon, távolról követtem dr. Miskovits Gusztáv pályáját, aki a budapesti orvosegyetem tüdőgyógyászati klinikája vezetőjeként szakmai tekintélynek számított az 1960-as évektől az 1980-as évekig. A dr. Miskovits Gusztávról elnevezett díjat kétévente adják át. Azok kaphatják meg, akik Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspathológiai Szekció munkáját támogatják például a szervezet konferenciáin, a továbbképzéseken a klinikai tapasztalatokat összegző szakmai előadásokkal. A díjat az MTT Allergológiai és Légzéspathológiai Szekció konferenciáján, a szervezet elnöke dr. Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika professzora és a szekció titkára, dr. Szalai Zsuzsanna, a győri kórház tüdőosztályát vezető főorvos adta át. A kitüntetés szegedi vonatkozásai közül kiemelem, hogy dr. Somfay Attila, az SZTE deszki tüdőgyógyászati klinika professzora is megkapta már ezt a szakmai elismerést.

Újszászi Ilona

Fotó:: Ú. I., MTT Hírmondó

Korábban írtuk dr. Novák Zoltán professzorról:

Franciául verset mond a Korányi-gyűrűs Dr. Novák Zoltán, az SZTE ÁOK professzora