Kézzel rajzolt növénytani illusztrációkból nyílt kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban

Az SZTE TTIK Biológiai Intézet muzeális értékű, kézzel rajzolt és festett botanikai illusztrációiból nyílt kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban. Az 1940-es években készült, növényanatómiai és növényélettani témájú rajzokból, tablókból és lenyomatokból álló gyűjteményt a TTIK BI Növénybiológiai Tanszékén több generáción át használták az oktatásban. A rajzok többségét a magyar növényanatómia jelentős alakja, Greguss Pál biológus professzor irányításával Gosztonyi Lenke illusztrátor készítette. Oktatástörténeti és művészi értékük miatt az egyetemi könyvtár és a növénybiológiai tanszék munkatársai tavaly, a centenárium évében feldolgozták az addig tanszéki folyosókon őrzött gyűjteményt. A kiállításon a 329 darab tablóból két tucatnyi adatolt tábla látható, rajtuk növények, gombák, zúzmók bámulatosan részletgazdag rajzaival.

Gosztonyi Lenke kézi festésű növénytani illusztrációi az 1940-es évekből. Fotó: Fekete Franciska / SZTE Klebelsberg Könyvtár

A megnyitó közönségét Dr. Laczkó Sándor, a könyvtár különgyűjteményi osztályának vezetője köszöntötte. — Ezek a tablók elődeink keze munkáját őrző tárgyi emlékek, amelyeket a könyvtárnak óvnia kell – mondta. - Az illusztrációk nemcsak precíz, részletgazdag oktatási segédanyagok, de képi dokumentumok is, amelyek megragadóan bemutatják a korábbi korok ábrázolási stílusát, és művészeti alkotások is egyben; némelyikük egy festmény szépségével és finomságával vetekszik.

Dr. Laczkó Sándor szerint az SZTE Klebelsberg Könyvtárt rendszeresen keresik meg egyetemen belüli intézetek, tanszékek, hogy az oktatásban már nem használt, de az egyetemi múlt szemszögéből nagy értékű dokumentumokat, könyveket, oktatási segédanyagokat, professzori hagyatékokat adjanak át. A könyvtár, mondta Dr. Laczkó Sándor, örömmel vállalja az elhelyezés, megőrzés és digitalizálás feladatát. A növényillusztrációs táblák mintegy 2 köbméternyi anyagát tavaly digitalizálták és közzétették a könyvtár weboldalán elérhető Mediatéka adatbázisban.

Dr. Gácser Attila egyetemi tanár, az SZTE TTIK Biológia Intézet vezetője. Fotó: Fekete Franciska / SZTE Klebelsberg Könyvtár

Dr. Gácser Attila egyetemi tanár, az SZTE TTIK Biológia Intézet vezetője szerint a tablók még az ő hallgatói időszakában is segítették a szemléltetést.

— A modern oktatási módszerek talán még inkább támaszkodnak a szemléltetés erejére, mint a 100 évvel ezelőttek, de ma már nem kézzel rajzolt, művészi igényű tablókat, hanem számítógéppel összeállított diákat alkalmazunk az oktatásban, bár nem vagyok biztos abban, hogy száz év múlva ezekből is kiállítás nyílik majd. A tudomány fejlődése felgyorsult és ez a kiállítás jó alkalom arra, hogy eltűnődjünk, milyen is lehetett az oktatás nyolcvan éve. A tablók olyan kor emlékei, amikor a tudományos illusztrációk még valódi alkotások voltak, és egyik-másik kép előtt állva rájövünk, milyen lenyűgözően gondos munka kellett hozzájuk — mondta Dr. Gácser Attila.

Dr. Poór Péter, az SZTE TTIK BI Növénybiológiai Tanszék egyetemi docense. Fotó: Fekete Franciska / SZTE Klebelsberg Könyvtár

Dr. Poór Péter, az SZTE TTIK BI Növénybiológiai Tanszék egyetemi docense arra hívta fel a figyelmet, hogy a majd 100 éves ábrák között vannak olyanok is, amelyek két évtizede még az egyetemi növénytani tanszék falait díszítették.

— A megsárgult képek láttán azt gondolnánk, hogy a növényanatómia felfedezései már lezajlottak, és nincs sok újdonság ezen a tudományterületen. A fejlődés azonban erre rácáfolt, az elmúlt évtizedekben sorra jöttek ki eredmények, amelyek korábbi statikus ismereteinket felülírták: a kloroplasztisz nyúlványok, a stromulák leírása, vagy az élettelennek hitt sejtfalban a vaszkuláris kristályok dinamikus átalakulásának új felfedezései mutatják, hogy a növényanatómia folyamatosan fejlődő kutatási terület — így Dr. Poór Péter.

Dr. Poór Péter felidézte, hogy a Szegedi Tudományegyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem növénytani tanszékeinek elődjét egy kolozsvári szobában, 1872-ben alapította Kanicz Ágoston botanikus. A szegedi egyetemen Greguss Pál 1928-tól a tanárképző főiskola növénytani tanszékét vezette, majd 1940-re az egyetem növénytani intézetében kapott kinevezést. Ebből az időszakból valók a kiállított botanikai rajzok is, amelyeket a professzor vázlatai alapján Gosztonyi Lenke illusztrátor, a növénytani intézet és a füvészkert alkalmazottja készített. Dr. Poór Péter elmondta, hogy az egyetem egykori növénytani intézetéből előbb a növényélettani tanszék, majd 1972-ben a mikrobiológiai tanszék alakult ki; e kettő mára több mint 3000 publikációt jegyez.

Hároméves lucfenyő-ág belső szerkezete. Greguss Pál professzor nyomán Gosztonyi Lenke munkája. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Médiatéka

Gosztonyi Lenkéről a biológiai intézet és a könyvtár munkatársainak kutatásaiból tudjuk, hogy 1910 körül született, édesapja Gosztonyi János sándorfalvi orvos volt; 1924-ben festészetet tanult a Szegedi Állami Főreáliskola rajztanára, Pfeifer Elek festőiskolájában, amelynek 1928 és 1929 évi kiállításain is szerepelt. Valószínűleg ezután találkozott Greguss Pállal, akinek vezetése alatt egyetemi alkalmazott lett.

Az esemény megnyitóját meglepetésprodukció követte, az SZTE Klebelsberg Könyvtár mIsidore énekkara elénekelte Nemes Nagy Ágnes Bodzavirág című versét Balázs Árpád zenéjével, Szabó Lőrinc Vízipók című versét Radványi Balázs zenéjével, és József Attila Születésnapomra című versét Gryllus Vilmos zenéjével.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár mIsidore énekkara. Fotó: Fekete Franciska / SZTE Klebelsberg Könyvtár

A kiállítás anyagát Nacsa Kálmán, az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársa, valamint Véseiné Dr. Szőllősi Réka egyetemi adjunktus és Dr. Poór Péter egyetemi docens (mindketten az SZTE TTIK BI Növénybiológiai Tanszék oktatói) válogatták.

A kiállítás a 18. Egyetemi Tavasz keretében megtekinthető 2023. május 8-ig.

Panek Sándor

Borítókép: Dr. Laczkó Sándor (SZTE Klebelsberg Könyvtár) köszönti a növényanatómiai kiállítást. Fotó: Fekete Franciska / SZTE Klebelsberg Könyvtár