Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„A tudós világ parlamentje”, a francia akadémia 2022 júniusában két rangos rendezvényen is kitüntette Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorát. E programokon tiszteletét tette hazánk párizsi nagykövete, Habsburg György is. A diplomatát ebből az alkalomból a francia tudós testületről, illetve a Habsburg családnak az egyetemalapításban játszott szerepéről is kérdeztük.
– A Francia Tudományos Akadémia 16 új külföldi kutatót – köztük Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem alumnáját és kutatóprofesszorát – választott tagjai közé. Ezen a 2022. június 14-i ceremónián ön, mint Magyarország párizsi nagykövete részt vett, több munkatársa kíséretében, az SZTE rektori delegációjával egyetemben. Miért tartotta fontosnak megjelenni ezen az akadémiai ünnepségen?
– Régi a kapcsolatom az akadémiával, ugyanis az édesapám, Habsburg Ottó tagja volt ennek a nagy múltú testületnek. Rendszeresen részt vett az akadémia rendezvényein, s nekem rendszeresen lehetőségem nyílt őt elkísérni. Most is nagy örömmel találkoztam, beszélgettem olyan francia akadémikusokkal, akik személyesen ismerték az édesapámat. Elég hosszú idő óta nem látogattam el az akadémia épületébe. Ráadásul kivételes és kitüntető alkalomnak számított, hogy éppen Karikó Katalin akadémiai taggá válásakor lehettem jelen a ceremónián.
– 2020 óta az Academia Euopaea tagja Karikó Katalin, akit 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia és a Francia Tudományos Akadémia is tagjává választott. Kérem, segítsen érzékeltetni a Francia Tudományos Akadémiai tagság jelentőségét!
– Óriási a presztízse a francia akadémiának. Az egyik legismertebb tudós társaság Európában. Franciaországban az akadémiáknak, azaz „a tudós világ parlamentjeinek” elsősorban mecénási szerepük van, saját kutatóintézeti struktúrával nem rendelkeznek. Történetük a XVII. század közepéig nyúlik vissza. A Magyar Tudományos Akadémia tagjának lenni is kivételes kitüntetés. Az akadémiai tiszteleti tagság a tudomány világában rangot és elismerést jelent.
– Ön hosszabban beszélgetett Karikó Katalinnal, a 2022. június 21-i párizsi programján is, amikor átvette a Grande Médaille díjat és ebből az alkalomból előadást tartott a csodálatos mRNS molekuláról. Mi volt e ceremónia különlegessége?
– A Francia Tudományos Akadémia és az Institut de France alapítványai közös díja a Grande Medaille. Ez a „nagy érem” a francia tudományos élet legrangosabb elismerése, amit 2021-ben Karikó Katalinnak ítéltek oda. Az erről beszámoló 2021. szeptember 21-i akadémia közlemény is hangsúlyozta Karikó Katalin magyar származását és karrierjének szegedi kezdeteit. A díjjal az mRNS-terápia terén és hangsúlyozottan a Covid-19 elleni küzdelemben elért kimagasló eredményeit ismerték el. A Grande Médaille-t minden évben olyan kutatónak ítélik oda, aki meghatározó módon járult hozzá a tudomány fejlődéséhez eredményei eredetiségével, nemzetközi kisugárzásával, másokra gyakorolt ösztönző hatásával, iskolateremtő példájával. A díj átadását Pascale Cossart akadémikus, a tudományos akadémia tiszteletbeli örökös főtitkára celebrálta, s ennek része volt Karikó Katalin előadása is. Az ünnepség különlegessége volt, hogy a Grande Médaille mellett az akadémia többi, a nemzetközi együttműködéseket elismerő kitüntetéseit is átadták. Az így elismert kutatók között szintén volt magyar érintett: Jakab-Tóth Éva, a CNRS kutatója.
– Az SZTE a „második magyar egyetem”, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem utóda. Az SZTE históriájában, fejlődésében, de más egyetemek alapításában is jelentős szerepet játszott a Habsburg család. Ezt a szerepkört ön hogyan ítéli meg?
– Örömömre szolgál, hogy a családom aktívan részt vett több egyetem alapításában. Ferenc József császár örököse, apai nagyapám, IV. Károly, az utolsó magyar király mellett jó szívvel emlékezhetünk József nádorra. Habsburg József nádorhoz a Budapesti Műszaki Egyetem históriája kötődik: személyében a műegyetem egykori mecénását és névadóját tiszteljük. Jelentős adományokkal támogatta – többek között – a Nemzeti Múzeumot, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. Ezeknek a hagyományoknak az ápolását a feladatomnak érzem.
– Vendégül látta a párizsi magyar nagykövetségen a Szegedi Tudományegyetem vezetőit, akik a EUGLOH éves közgyűlésén folytatták franciaországi programjukat. A 2021/2022. tanévben szegedi létének centenáriumát, kolozsvári alapításának 440. évfordulóját ünneplő felsőoktatási intézmény tagja az öt európai egyetem alkotta European University Alliance for Global Health (EUGLOH) szövetségnek.
– Itt, Párizsban, magyar nagykövetként, örülök minden kapcsolatnak a magyar és francia egyetemek között. Kivételes lehetőség, hogy magyar és francia egyetemet is bevontak olyan jelentős európai együttműködésbe, mint a EUGLOH. A világ egyre kisebb, együtt kell működni, s erre ad jó mintát ez az európai csoport. E kiindulópont alapján nagyon érdekes beszélgetésem volt a szegedi egyetem rektorával, Rovó László professzorral. A találkozón részt vettek a Pasteur Intézet és a francia egyetem képviselői is. Így is igyekszem segíteni a kapcsolatok bővítését. E találkozóról utóbb a francia kollegák elmondták: nagyon sok jó ötletet hallottak.
– „Utazó nagykövetként” több éven át képviselte Magyarországot. Tapasztalatairól a szegedi napilapban például 2010. augusztus 23-án azt nyilatkozta: „A külföldiek nem felejtették el, hogy mi történt ebben a kis országban 1956-ban és 1989-ben. Sok nemzetközi konferencián veszek részt, ahol azt tapasztalom, hogy meglehetősen népszerű nemzet vagyunk.” Most ön a párizsi magyar nagykövet. Munkahelyén, a nagykövetség épületben korábban is dolgoztak olyan diplomaták, akik az SZTE polgáraiként kerültek külszolgálatba. Egy diplomata miként járulhat hozzá az általa képviselt országról kialakult képhez?
– Kiváló elődeim közül közvetlen a kapcsolatom például Trócsányi László professzorral. Diplomatává válni nem egyszerű folyamat, de a pozíció betöltésének és a feladat ellátásának minden pontján szakemberek támogatását élvezhetjük.
– Korábban édesapját, Habsburg Ottót kísérve, majd előző tisztségében, a Magyar Vöröskereszt elnökeként is ellátogatott Csongrád megyébe. Például 2010. augusztus 18-án Zsombón belvízkárosultaknak adott át támogatást, Szegeden véradóknak köszönte meg a segítséget. Legközelebb mikor látogat Szegedre?
– Ebből a szempontból nekem az élet egyszerűbb volt, amikor Budapest volt az életközpontom. Most, hogy Párizshoz köt a külszolgálat, nehezebb például „elugrani Szegedre”, ott látogatást tenni. Ugyanakkor, ha meghívást kapok, mindent meg fogok tenni, hogy részt vehessek szép eseményeken.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotó: Sahin-Tóth István
