Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Két rangos díjat kapott egyetlen napon Karikó Katalin. A Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora míg Párizsban személyesen vette át a francia Tudományos Akadémia 2021. évi Grande Medaille kitüntetését, addig Münchenben a BioNTech-beli munkatársa képviselte a „European Inventor Award 2022” ceremónián. Mindkét kitüntetés elismeri: Karikó Katalin döntő módon hozzájárult a tudomány fejlődéséhez.
Közös szelfit készített az 1666-ban alapított francia Tudományos Akadémia párizsi székházában a Szegedi Tudományegyetem két díszdoktora. A tudós testület legrangosabb kitüntetését elnyert Karikó Katalin, az SZTE alumnája és kutatóprofesszora a Grande Medaille díjátadó ceremónián találkozott a tiszteletére ott megjelent Nobel-díjas Gérard Mourou-val. A lézerfizikával foglalkozó tudóson kívül a francia akadémia legjelesebb tagjainak mutatta be Karikó Katalin kedvenc molekuláját, a hírvivő RNS-t.
AKI MUNKÁRA FOGTA A HÍRVIVŐ RNS-T
A gyönyörű Nagy Medált 2022. június 21-én vette át a patinás és befolyásos tudós testület tagjává a múlt héten megválasztott Karikó Katalin. Az 1997-ben létrehozott Grande Medaille-díjat évente ítéli oda a francia Tudományos Akadémia egy olyan kutatónak, aki döntően hozzájárult a tudomány fejlődéséhez.
A törékeny mRNS-molekulán alapuló technológiát felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalin Grande Médaille-díjáról szóló döntést 2021. szeptember 28-án hozták nyilvánosságra. Ebből az alkalomból a világhíressé lett tudós életútját is bemutatta a francia Tudományos Akadémia honlapjáról elérhető kisfilm és sajtóközlemény.
„A magyar származású biokémikus, aki jelenleg a BioNTech RNA Gyógyszeripari vezető alelnöke, az 1990-es évek óta végez úttörő kutatásokat a hírvivő RNS és annak terápiában való felhasználása terén. Munkája döntő szerepet játszott a Covid-19 elleni küzdelem új vakcinastratégiáinak kifejlesztésében” – magyarázza a kisfilm készítője. Karikó Katalinnak négy évtizedes kutatómunkával és más tudósokkal kialakított együttműködés eredményeként sikerült „munkára fognia” az mRNS-t.
A Grande Médaille eddig díjazottjai között Karikó Katalin az egyetlen magyar. A francia akadémiai székházban további három kitüntetés is gazdára talált.
ÉLETMŰDÍJAS VALLOMÁSOK
Hibrid formájú, utólag online követhető, show-elemekkel színesített rendezvényen osztották ki 2022. június 21-én az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office – EPO) idei díjait. Összesen öt kategóriában ismerték el a feltalálókat.
Életmű kategóriában a módosított hírvivő RNS kifejlesztésében végzett, az oltóanyagokat és gyógyászati terápiákat eredményező kutatómunkát végző magyar biokémikust, Karikó Katalint díjazták. A müncheni ceremónia időpontjában Párizsban, az akadémiai rendezvényen ünnepelt kutató videón mutatkozott be. Szerényen elmondta: „az mRNS-t nem a tudós, hanem a természet találta fel, hiszen a szervezetünk sejtjeiben jelen van”. Karikó Katalin kutatói céljaként említette a hírvivő RNS-alapú terápia kifejlesztését. Szerinte az mRNS-vakcinák jól teljesítettek a Covid-19 pandémia idején.
A pipettát, a biokémiai és molekuláris laboratóriumban leggyakrabban használt eszközt a kezében tartva és azt bemutatva elárulta a Lifetime achievement tulajdonosa: „szeretem a csendes helyeket, ahol gondolkodhatom. Erre a legjobb helyszín a laboratórium. Szeretek meditálni a tudományról. Ez a kedvenc elfoglaltságom.”
A színpadi show részeként lépett elő „Karikó Katalin (HU/US)” munkatársa. A BioNTech cégnél az RNS-proteinpótló terápiák igazgató-helyettesi posztját betöltő orvos, Szabó Gábor Tamás kifejtette: „mindannyiunkat motivál” Karikó Katalin: megtanít a lehetőségek meglátásra. Szerinte mentorának „különleges és egyedülálló képessége, hogy a fiatalokban intenzív érdeklődést ébreszt a tudomány iránt. Ez az, ami mindannyiunkat inspirál a további eredményekre és találmányokra” – fogalmazott az orvos, kezében Karikó Katalin életműdíjával: a homokból készült, egymásra rakott dominókockákból kialakított „vitorlával”.
A KUTATATÓ VÍZIÓJA ÉS TITKAI
A Szegedi Tudományegyetemről indult biológus, a Szegedi Biológiai Kutatóintézetben PhD-munkát végző Karikó Katalin ifjú tudósként, majd későbbi amerikai munkahelyein is kitartott azon felismerése mellett, mely szerint a testbe juttatott szintetikus mRNS speciális fehérjék termelését eredményezi.
„Azzal a vízióval, hogy az mRNS-molekulával jelentős sikerek érhetők el a gyógyításban, Karikó Katalin olyan pályára állította az orvostudományt, amely messze túlmutat napjaink jól dokumentált, egészségügyi területen jegyzett sikerein” – fogalmazott António Campions, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke.
A kutatói pálya indulását jellemző „szerény kezdetek”, az mRNS potenciáljának felfedezésének vázolása mellett az EPO sajtóközleménye kitér a Covid-19 elleni küzdelemben kulcsszerepű vakcinához vezető út bemutatására is. Karikó Katalin és a Pennsylvaniai Egyetemen 1997-ben kutatótársává lett Drew Weissman együtt, 2005-ben, nyújtotta be munkájuk alapvető szabadalmait. Ez megnyitotta az utat a módosított mRNS kereskedelmi forgalomba hozatalához az RNARx cégen keresztül, amelyet Karikó és Weissman 2006-ban alapított. A Pennsylvaniai Egyetem azonban eladta a licenceket egy másik cégnek: „Szabalom nélkül nem voltunk igazi cég ” – mondja Karikó. " De akkor úgy döntöttem, hogy nem fejeztem be ."
Az orvosi áttörés akkor következett be, amikor Karikó csatlakozott a németországi BioNTech-hez, ahol klinikai vizsgálatot végeztek mRNS-sel, és rávette a céget, hogy nukleoziddal módosított mRNS-t alkalmazzon.
A BioNTech gyorsan átállt az influenzáról a Covid-19-re: az oltóanyagot úgy módosította, hogy az megfeleljen az új koronavírus genetikai szekvenciájának. A Pfizerrel együtt végezte a tesztelést, jutott a bevezetésig. Karikó és Weissman technológiáján alapult egy másik, nukleozid-módosított mRNS alapú Covid-19 oltóanyag is, amelyet az amerikai Moderna cégtől nagyjából ugyanebben az időben engedélyeztek – zárta a pandémia megfékezésében kulcsszerepű vakcinák történetét az Európai Szabadalmi Hivatal közleménye.
„Karikó kutatásai megnyitották az utat a módosított mRNS-en alapuló orvosi kezelések széles skálája felé. Erőfeszítések folynak a különböző ráktípusok terápiás vakcináinak, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az anyagcserezavarok kezelésének a kifejlesztésére” – összegzett az EPO. „A tudósnak magának is van egy listája körülbelül 30 módosított mRNS-alapú terápiáról, amelyeket szeretne kifejleszteni.”
Karikó Katalin sikerének titkát kutatva az EPO-közlemény idézte a Szegedi Tudományegyetem alumnája és díszdoktora szavait: „Meg kell tanulni a negatív stresszt kezelni, átalakítani azt pozitív stresszé. Ez volt a hozzáállásom” – fogalmazott több nyilatkozatában is Karikó Katalin. – „Nem számít, mit mondanak az emberek. Ha építő a kritika, meghallgattam, a többit pedig teljesen figyelmen kívül hagytam… Ezzel a hozzáállással sikerült…” karriert építeni.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotók: EPO, K. K.
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
