A kutatás-fejlesztés ötlete hét évvel ezelőtt fogalmazódott meg először a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ orvosaiban és kutatóiban, az elmúlt öt évben az ehhez szükséges infrastrukturális és humán erőforrás feltételeinek megteremtése zajlott, együttműködések és pályázatok segítségével. A kutatás-fejlesztés végül a Széchenyi 2020 projekt keretein belül valósult meg Szegeden, 2017. július 1. és 2022. április 30. között. A projekt zárórendezvényére a közelmúltban került sor.
A SOLVO Biotechnológiai Zrt. által vezetett konzorcium, 1,066 milliárd forint, vissza nem térítendő támogatást nyert a „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” című pályázaton a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében. A 1,354 milliárd forintos összköltségvetésű, az „Őssejt alapú hepatociták előállításának kutatása gyógyszerfejlesztési célokra” című, GINOP-2.2.1-15-2017-00047 azonosító számú projektben, gyógyszeriparhoz kapcsolódó biotechnológiai kutatás-fejlesztési tevékenység valósult meg.
|
Az eseményen készült fotók a galériára kattintva tekinthetők meg. |
A kutatás szakmai irányítója a SZTE részéről Prof. Dr. Kemény Lajos, a Transzlációs Biomedicina Kompetencia Központ, valamint a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika vezetője volt. Az őssejtek előállításáért Dr. Veréb Zoltán, és a vezetése alatt álló laboratórium munkatársai feleltek. A klinikai vizsgálatot Dr. Bende Balázs vezette. A terápia kivitelezésében részt vettek az SZTE SZAKK plasztikai sebész és bőrgyógyász szakorvosai, mellettük több mint 10 egészségügyi dolgozó.
- Napjainkban a gyógyszerfejlesztés egy rendkívül költséges és hosszú ideig tartó folyamat. A gyógyszerfejlesztések és a tesztelések fontos lépései a toxikológiai és metabolizmus vizsgálatok. Ezeket a vizsgálatokat májsejteken (hepatocytákon) végzik. Ezeknek a májsejteknek nagyon fontos szerepük van a gyógyszerek átalakulásában illetve a mérgező hatások kivédésében. A legtöbb gyógyszer ugyanis a keringésen keresztül bekerül a májba, ahol különböző átalakulásokon megy keresztül. Azok az anyagok, amelyek a gyógyszerekből keletkeznek, nem csak átalakulnak, de befolyásolják a szervezet működését is. Az, hogy az adott gyógyszer hasznos vagy káros hatást gyakorol a szervezetre, sokszor tehát a májsejteken, vagyis ezeken a hepatocytákon múlik. Egy ilyen új rendszer létrehozása volt a konzorcium egyik célja. Ennek az egyik része az volt, hogy őssejtekből májsejteket hoztak létre a kutatóink. Az őssejteket egy a klinikán végrehajtott zsírleszívás útján gyűjtötték össze, majd az őssejtekből átalakított májsejteket a SOLVO tesztelte, jellemezte. Mi klinikusként két dolgot vizsgáltunk: egyrészt, hogy ezekből az őssejtekből tudunk-e az ipar számára hatékonyan májsejtet gyártani - rájöttünk, hogy igen, a 3D-s májsejtek az ipar számára hasznosak. Másrészt érdekelt bennünket, hogy ezeket az őssejteket, mire lehet felhasználni a bőrgyógyászat területén. Erre a kérdésre adott választ az a kísérlet, amelyet az SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán végeztünk el. Ez egy sejtterápiás eljárás volt, amelyet nehezen, vagy nem gyógyuló vénás lábszárfekélyen illetve cukorbetegség miatt kialakult lábszárfekélyen hajtottunk végre nagy örömünkre sikeresen - összegezte a pályázat tudnivalóit Prof. Dr. Kemény Lajos, a Transzlációs Biomedicina Kompetencia Központ vezetője.
A zárórendezvényen megtudtuk: az emberi szervezet zsírszövetében számos regeneratív tulajdonsággal bíró sejttípus található a zsír mellett. Az utóbbi évtizedben világszerte több kutatás és klinikai vizsgálat indult el annak érdekében, hogy kiderüljön, ezeket a sejteket miként lehetne hasznosítani új terápiás eljárásokban. Az eredmények alapján idővel számos terápiás eljárás került kidolgozásra. Vannak, amelyeket már rutinszerűen is alkalmaznak és vannak olyanok, amelyek klinikai vizsgálatokon keresztül érhetők el. Magyarországon azonban csak kevés helyen találhatók meg ezek az eljárások. Ezen szeretne változtatni a SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika mint a régió vezető központja.
- A konzorciumvezető SOLVO fő profilját alkotó, membránfehérjék által mediált gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások vizsgálata elvárás a gyógyszerfejlesztési folyamatokban, úgy az amerikai, európai, mind a japán gyógyszerhatóságoknál. A transzporterekkel kapcsolatos ügyfélmegkeresések egy jelentős részénél felmerül a gyógyszer metabolizáló enzimek szerepe is ezekben a folyamatokban, hiszen ezek egymással szorosan együttműködnek, élesen nem különíthetők el. A konzorciumi partnerek bevonásával, a vállalat a pályázati forrás támogatásával beruházásokat hajtott végre, új laboratóriumokat hozott létre. Ezen túlmenően, a gyógyszerhatósági ajánlásokat szem előtt tartva, szigorú szempontrendszer által validált in vitro rendszereket állított be és tett elérhetővé az ügyfelek számára, belépve ezzel a metabolikus szolgáltatási piacra. A közös kutatások iránya azonban szerteágazóbb volt, hiszen az alap metabolizmus esszék mellett, középpontba kerültek a 3D májsejt modelek, valamint a különböző betegségmodelek is, amelyek valójában mind ugyanazt a célt szolgálják: a minél jobban értékesíthető labóratóriumi rendszer kifejlesztését. A projekt üzleti hasznosíthatóságán túl, az egyik legfontosabb eredmény egy olyan tudásalapú kapcsolat létrejötte a konzorciumi partnerek között, amely hosszútávra megalapozza a szakmai együttműködést - osztotta meg Dr. Kis Emese, a SOLVO Biotechnológiai Zrt. tudományos igazgatója a projekt zárórendezvényén.
Az őssejtek előállításáról bővebben Dr. Veréb Zoltán beszélt.
- Az SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán kialakítottunk egy GMP Sejtterápiás Laboratóriumot és egy Klinika Fázis I. névre hallgató vizsgálóhelyiséget is, amely megkezdte működését. Az egyetem kutatói ezekben a helyiségekben vizsgálták, hogy miként lehet zsírszövetből, izolált őssejtekből, májsejteket differenciáltatni, illetve mesterséges májszöveteket létrehozni toxikológiai vizsgálatokhoz. Ezeknek a sejteknek a további vizsgálatát a SOLVO végezte el. Ám az őssejtek más tulajdonságait is feltérképeztük, például hogy miként viselkednek gyulladásos környezetben, milyen módon segítik elő a sebgyógyulást és, hogy milyen más szövetek hozhatók létre belőlük. Ezek az eredmények segítettek minket abban, hogy igazoljuk hogyan alkalmazhatók a zsírszövetből kinyert őssejtek bizonyos betegségek, így mondjuk a nem gyógyuló sebek kezelésére. A pályázat során alkalmazott és kifejlesztett laboratóriumi módszereinket használtuk fel a klinikai vizsgálat során is. Az alkalmazott terápiás eljárás kezdeti eredményei rendkívül biztatók - emelte ki a laboratórium vezetője.
Ennek köszönhetően az SZTE-n létrejött a Személyre Szabott Medicina Kutatási Infrastruktúra, amely a teljes innovációs és egészségügyi értékláncot lefedi, a betegségek diagnosztizálásától, egészen az új terápiák kidolgozásán át, a betegágy melletti alkalmazásig.
- A kutatás-fejlesztés első eredménye az a klinikai vizsgálat volt, amely során plasztikai sebészeti beavatkozással nyert zsírszövetből, speciális technológiával kinyert sejteket injekció formájában megkapták a betegek. Vagyis a páciensek a saját sejtjeiket kapták vissza úgy, hogy azokat a nehezen gyógyuló fekély köré juttattuk. Ezek a sejtek olyan gyógyulási folyamatokat indítottak el, amelyek elősegítik a sebek, fekélyek záródását és hámosodását is. Ez a folyamat hetekig eltartott, a klinikai vizsgálat eredményei azonban azt is megmutatták, hogy szükség van-e ezeknek a megismétlésére az adott személynél. Az említett klinikai vizsgálat esetében a zsírszövet feldolgozásához szükséges technológiát (Lorem Cytori, Celution) tudományos és stratégiai együttműködés keretében a sejtterápiás eljárások magyarországi bevezetésében és alkalmazásában szintén elkötelezett Humancell Technologies Kft. biztosította. Ezt a technológiát már számos országban használják, Magyarországon viszont az SZTE szeretné először bevezetni terápiaként - ismertette az eredményeket Dr. Bende Balázs, a klinikai vizsgálat vezetője.
A HR Pharma Kft. projektben való részvételét Dr. Varga Csaba, ügyvezető ismertette.
SZTEinfo - Pósa Tamara
Fotó: Bobkó Anna