Centenáriumi történetek – a dicsőséges ötven év ünnepe után mérlegen a második szegedi egyetemi tanév

„Decem Iustris gloriose peractis” Azaz „Dicsőségben megélt ötven év”. Így köszöntötte az első szegedi egyetemi tanév végén, a fél évszázados jubileumát ünneplő „M. Kir. Ferenc József Tudományegyetemet” 1922. július 1-jén a Szegedi Napló.

„JÓFORMÁN A SEMMIBŐL TEREMTETTÜK MEG AZ EGYETEMET”

Az origó 1872 – a kolozsváriak szempontjából.

A 150 évvel ezelőtti tavaszon a képviselőiház elutasította a kolozsvári egyetem ügyének a tárgyalását. Ennek ellenére az uralkodó, Ferenc József, 1872. szeptember 4-én trónbeszédében jelentette be: intézkedett a kolozsvári egyetem megnyitásával kapcsolatban. Az Osztrák-Magyar Monarchia második, Kolozsvárott létrehozott tudományegyetemén 1872. november 11-én kezdődött meg a tanítás… Hálából – az uralkodó halálát követően – az intézmény felvette a „magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem” nevet.

A Ferenc József Tudományegyetem főépülete Kolozsvárott

„Egyetemünk fönnállásának első éveiben a kollegalitás szinte testvéri volt a tanárok között. Erre azonban szükség is volt, mert annak idején nagyon sok megjegyzésnek voltunk kitéve a fővárosi testvéregyetem részéről, amely a fiatal kolozsvári egyetemet mindenképpen inferiorisnak”, azaz kisebb értékűnek „tekintette. Pestnek az ellenséges, lekicsinylő hangulata azonban hamar megváltozott, amikor néhány nagyon értékes professzorunk ment át a fővárosi egyetemre. Kolozsvárt különösen az Erdélyi Múzeum-Egyesületben fejtettek ki tudományos munkásságot a tanárok, de a Tudományos Akadémiának is – a vidéki városok közül – Kolozsvárt volt a legtöbb tagja” – emlékezett a XIX. század végére 1922-ben Márki Sándor.

A „Ferenc József Tudományegyetem egyik legrégibb professzora” a Szeged című napilap neves újságírója, Magyar László kérdéseire válaszolva elismerte: Szegeden az egyetem elhelyezkedése sokkal szerényebb, mint Kolozsvárt volt, ahol „roppant sok sürgetés után, mégis saját terveink szerint állíthattuk föl intézeteinket. De reméljük, hogy éppen úgy, mint ott, ahol jóformán a semmiből teremtettük meg az egyetemet, itt is pótolhatjuk a hiányokat.”

A M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem központi épülete Szegeden

Szeged „közönsége tapasztalhatta, hogy a tanárok ismerik a város iránt való kötelességeiket is és a város társadalmi és szellemi életében a legkészségesebben vesznek részt” – emelte ki Márki professzor. Szerinte a világháború után kialakult külpolitikai helyzetben valami olyasmi történik majd, mint amit az 1848-as szabadságharc leverése után Erdélyben Mikó Imre jelszava hirdetett: „Csendes hatalommal elérjük azt, amit erőszakosan nem érhetünk”.

50 ÉVES ÉVFORDULÓ, KÜLSŐSÉGGEL

A szegediek sokféleképpen kifejezték érzésüket: „segítségül” kapta a város „a kolozsvári egyetem tudósainak táborát”. Ez derült ki az 1922. július 1-jei Szegedi Napló két és fél kolumnás riportjából is.

A jubileumi ünnepélyre meghívott, a Tisza-parti pályaudvarra érkező kormányzó, Horthy Miklós első nyilatkozatában „benső örömének adott kifejezést afölött, hogy a menekült egyetem ily hamar egybeforrt a város közönségével”. Vezetésével – a Lóverseny téri katonai szemlét és a templomi szentmisét követően – az egyetem Dugonics téri főépületébe vonultak a jeles személyiségek.

Az 50. évforduló alkalmából rendezett díszközgyűlés helyszínét, az ünnepély kellékeit, köztük a vaskos egyetemtörténeti kötetet – talán a fényképet helyettesítve – részletesen leírta a korabeli tudósító. A kormányzó köszöntőjéből kiemelte „azt a reményét, hogy a Ferenc József Tudományegyetem a mai nehéz időkben s a jövőben ugyanazzal a lelkesedéssel és buzgalommal végzi feladatát itt az Alföldön, mint azt Erdély bércei között tette”.

A rektor, Menyhárt Gáspár beszédében rámutatott „arra, hogy hogy a kiegyezés után, a múlt század hetvenes éveiben az új életre ébredt nemzet lázas sietséggel fogott duzzadó életerejének kifejtéséhez. Ekkor alapították egyetemünket is, mely Erdélynek háromszáz éves és egyszer rövid időre életre kelt vágyódása volt.” Nem mondta ki az 1581-es évszámot és a kolozsvári academiát alapító Báthory István nevét, de utalt arra, hogy „Kisarányú volt a kezdet, alig-alig jutott külső segedelem Kolozsvárra, de a lelkes munka, odaadás, céltudatosság, lassan-lassan kiépítették a komoly tudományos intézményhez szükséges alapot.”

„Oknyomozó módon” vizsgálta meg ünnepi előadásában Tóth Károly, a jogi és államtudományi kar dékánja, hogy „milyen magatartást tanúsított a kolozsvári alma mater” és a professzori kar „a forradalom és a megszállás alatt”. Az egyetemisták nevében Kovács Gábor orvostanhallgató szónokolt, majd „Csengeri János professzor olvasta fel ünnepi ódáját”, utána a vendégek üdvözölték a jubiláns egyetemet.

Három frakkos egyetemista – Boér Elek, iószeghy István és Dudich Endre – kapta meg a Sub auspiciis gubernatoris kitüntetést és doktorrá avatva fölhúzhatta ujjára a vasgyűrűt. A kitüntetés demonstrálta az ifjú tanulmányi kiválóságát és az intézmény oktatónak a munkáját. Honoris causa doktorrá avatási ceremónia zárta a magyar tudományegyetemi ünnepélyt.

A Tisza szállóban rendezett bankett után avatták fel a DMKE épületéből kialakított Horthy internátust.

A vendégek a mai Ady tér helyén kialakított katonai sportpályán „pompás szabadgyakorlatokat”, díszmenetet, futóversenyt és futballmérkőzést tekintettek meg. A kormányzó is megszemlélte a felső-Tisza parti regatta versenyt.

A jubileumi program csúcspontjaként – Menyhárt Gáspár rektor ügyvezetésével és Schmidt Henrik professzor főtitkárságával – megalakult az Egyetem Barátai Egyesülete. A színházi díszhangversenyt a Kass szállóban rendezett bankett zárta.

KÖZÉPPONTBAN „EZERNYI” HALLGATÓ

„A Szegeden működő magyar királyi Ferencz József Tudományegyetem az 1922-23 ik tanév első felére a beiratkozások 1922. évi szept. hó 1-től ugyane hó 12-ig bezárólag tartanak” – írta a Kecskemét és Vidéke napilap

A gólyák már 100 éve is kitüntetett figyelemben részesültek már a beiratkozáskor is. Az újsághír szerint akik „első ízben iratkoznak be Egyetemünkre, 1922. évi szept. hó 9-én kezdődnek és ugyana hó 15-ig bezárólag tartanak” a „beiratkozási napok”.

Kivételes eljárásra is lehetőség nyílt. Akik a megadott határidőn belül „valamely elháríthatatlan akadály miatt személyesen nem jelentkezhetnének, és ezt igazolják, az Egyetem Rektorának külön engedélyével október hó 14 ig iratkozhatnak be. Mindazoknak, akik Egyetemünknek az előző félévben nem voltak hallgatói, beiratkozási engedélyért kell folyamodniok; az eziránti kérvényeket annak a karnak a dékánjához kell benyújtani”, ahova „a folyamadó” tartozni szeretne.

Kedvezményt élveztek a köztisztviselők gyermekei, a „féltandíj mentesek”.

Kollégiumi elhelyezésre is számíthattak a szegedi egyetemisták. A „Horthy Miklós internátusba leendő felvételért az internátus igazgatóságához” kellett folyamodni. A 100 évvel ezelőtti lakásdíj ott havi 200 korona volt, ami 760 mai forintnak felel meg. A szegedi internátusban a napi háromszori étkezésért 30 koronát – 114 mai forintnak megfelelő összeget – kellett fizetnie az egyetemi hallgatónak. 100 éve a szegedi egyetemisták közül 150 (a hallgatók 13%) kapott helyet az internátusban, 300 diák (az egyetemisták 26%-a) részesült az olcsó élelmezési lehetőségben.

A szegedi egyetemen a 100 évvel ezelőtti tanév első felében 1140, a másodikban 1100 hallgató iratkozott be. A rektor értékelése szerint „ez a hallgatói létszám a megelőző évivel szemben örvendetesen nagy szaporulatot mutat”.

MÉRLEGEN A MÁSODIK SZEGEDI TANÉV

„A szegedi tudományegyetem tanévnyitó közgyűlése” címmel a Kecskemét és Vidéke napilap is beharangozta be a jeles eseményt.

A magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem 1922. évi október hó 1-jén délelőtt 10 órakor az egyetem aulájában, azaz Szegeden, a mai SZTE Dugonics tér 13. szám alatti központi épületében tartotta tanévmegnyitó közgyűlését. A forgatókönyv szerint „a közgyűlés tárgyai: a Rector elmondja a magyar Hiszekegyet. Dr. gróf Teleki Pálnak tiszteletbeli bölcsészetdoktorrá avatása. Dr. Menyhért Gáspár lelépő rector beszámoló beszéde. Dr. Pfeiffer Péter e. i.” – azaz „ez idő szerinti” – „rector székfoglaló beszéde”.

A tanév végén, 1923-ban „Egyetemünk tanári kara az otthonból való kiűzetéssel, az elhalálozásokkal, nyugalomba vonulásokkal és áthelyezésekkel nagymértékben megfogyatkozott, elannyira, hogy itt Szegeden különösen az első, de a közelmúlt második tanévben is a nagyszámú főtárgy ellátása csak sokszoros helyettesítésekkel vált lehetővé” – fogalmazott a hivatalától búcsúzó rektor. Kilenc új egyetemi tanár – köztük Mészöly Gedeon, Kogutovicz Károly és Polner Ödön – erősítette a professzori kart. Az egyetem a második szegedi tanévében „az elméleti és gyakorlati oktatás céljaira” 31 millió koronát – közel 118 millió forintnak megfelelő összeget – kapott a magyar államtól. Ez rendkívül kevésnek bizonyult: „intézeteinknek az elmúlt tanévben felszerelésben való fejlődéséről alig szólhatunk. Egyedül a létesítendő botanikus kert ügye tett egy lépésnyi előrehaladást.” A Szeged város által „örök használati joggal átadott 20 kat. holdnagyságú” újszegedi területet az egyetem 1922. október 21-én vehette birtokba, hogy ott botanikus kertet létesítsen.

Az egyetemi eseménysorból kiemelkedett még 1922. november 17-18., amikor Klebelsberg Kuno és négy kísérője – köztük Korb Flóris műépítész – „két napon át az összes intézeteket sorra járva, a legapróbb részletekig megszemlélt és tudomást szerzett minden meglévőről és minden szükségletről”.

Az egyetemi klinikák működésére 1923 májusában érkezett 94 millió korona – mentőövként. A pénzromlás miatt csökkenő vásárlóerejű – mai értéken közel 36 millió forintnyi – összeg 21 százalékából klinikai ágyak, 47 százalékából a tudomány felszereléseit vásárolta meg a szegedi egyetem. Az energia- és anyagi gondok súlyosságát jelzi, hogy 100 éve, télen, előadások maradtak el... A költségvetési lyukakat némileg elfedte az örvendetesen nagy számban érkező – közel egymillió korona, 1922-es árakkal számolva több mint 3 millió 700 ezer forint – pénzadomány.

SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona

Fotó: Archív

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitóriumok

A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem ötveneszendős fennállásának ünnepe – 1922. június 29.

http://misc.bibl.u-szeged.hu/58118/1/xb_197547.pdf

Beszámoló a szegedi M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem 1922-23 – 1926-27. évi működéséről

http://univ.bibl.u-szeged.hu/18702/1/besz_fj_1922_27.pdf

*

Kecskemét és Vidéke, 1922. 08. 31. / 198. szám, 3. p.

Kecskemét és Vidéke, 1922. 09. 28. / 222. szám, 3. p.

Budapesti Hírlap, 1922. 09. 30. / 223. szám, 4. p.

Szeged, 1922. 10. 22., 181. szám, 3-4. p.

Magyar László: Külpolitikai változásoktól nem sokat várhatunk… - Beszélgetés Márki Sándorral

http://dmarchiv.bibl.u-szeged.hu/3982/1/dm_1922_181.pdf