Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Kutatók Éjszakáján számos érdekes előadással várta az érdeklődőket a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara is. A Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék oktatóinak köszönhetően megismerhettük, hogy milyenek voltak az étkezési és borivási szokások az ókorban.
Lakomával és borkostolóval készült a Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék az idei Kutatók Éjszakájára. A tanszék két oktatója, Nagyillés János és Hajdú Attila tartott előadást, arról, hogy milyenek voltak az étkezési és borivási szokások az ókori Rómában.
Egy vadszőlőből fejlődött ki az a szőlőfajta, amiből a ma ismert bor készül. Az előadáson Nagyillés János elmondta, hogy az antikvitás korában már körülbelül 370 féle különböző bor létezett. A rómaiak az Etruszkoktól vették át a borkultúrát és hamar fontos szerepet töltött be a korabeli lakomáknál. Fájdalomcsillapító hatása miatt még a gyógyászatban is használták az ókorban. A korabeli gyógyszertárak polcain is megtalálható volt a bor, azonban a hatékonysága nem összehasonlítható a mai gyógyszerekével.
Kedvelt ital volt még az ókori Rómában a mézsör és a mézbor, de ízesített borokat is készítettek, amiket az élet számos területén, még illatosításra is használtak, például a fürdőkben. Nagyillés János előadása után a jelenlévőknek lehetősége volt a tanszék oktatói által készített bort megkóstolni, majd Hajdú Attila egy ókori lakomával várta az érdeklődőket az este hátralévő részében.
Hajdú Attila elmondta, hogy nagy álma volt egy ilyen estét létrehozni. A Kutatók Éjszakáján három fogással várták a résztvevőket. Ezek közül az első a garum quadratus, ami a rómaiak kenyere volt. Hajdú Attila saját maga készítette el a kenyeret egy kovászos eljárással.
A második fogás egy dióval töltött mézes datolya volt, aminek a különlegesége, hogy borssal volt fűszerezve. Az antik lakoma egy datolyával díszített tortával zárult, ami szintén a korabeli ízeket próbálta visszaadni.
Az SZTE Kutatók Éjszakája programról készült képriport megtekinthető itt.
SZTEinfo – Mátó Gábor
Fotó: Molnár Dóra, Mátó Gábor
