A szabadság érzetét keltő tágasság… Széljárta hely az óceán partján… Sós íz a levegőben… A háttérben őszi színeket magára öltő erdő… Ilyennek láttuk Woods Hole-t. Mi Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas rektorának az emlékét keresve zarándokoltunk oda 2022. október 7-én, miután részt vettünk az SZTE világhírű kutatóprofesszorát, Karikó Katalint kitüntető bostoni szimpóziumon.
AZ ÖRÖK KIKÖTŐ
Az USA Massachusetts államában, Bostontól 130 kilométerre, délre, a környék kedves nyaralóhelye Cape Cod. Ezt a bohócok pörgeorrú csizmájára emlékeztető, az Atlanti-óceánba nyúló félszigetet szigetté változtatta, amikor hajózható csatornával elvágták a szárazföldtől. Úticélunk, Woods Hole, e pörgeorrú „lábbeli” szárának a déli csücskén meghúzódó, ezernél is kevesebb lakost számláló üdülőfalu és kikötő.
A Cape Cod csatorna impozáns hídján áthaladva, a forgalmas autópályáról letérve, az autóbusz ablakából nézelődve egy Európában alig ismert Amerikát láthattunk. Sárguló-pirosodó lombkoronás fák mögé bújó házak, pasztellszínű faburkolattal. A legfeljebb egy emeletes, egymásra hasonlító épületek között vagy előtt nincs, vagy csak jelzés értékű az alacsony kerítés. A parkolókban méretes autók várakoznak. A közeli világvárosból a tehetős bostoniak már megérkeztek pihenni a minden pontján jólétről árulkodó üdülőövezetbe.
Ahogy a szigetet uraló erdőségből kilyukadunk az Atlanti-óceán partjára, megérkeztünk Woods Hole-ba. Ahogy megálltunk, beúszott gondolataim közé a kép: autóbusszal érkezett Woods Hole-ba Marcia is. Szent-Györgyi özvegye első találkozásukról elmesélte a Kurír 1990. szeptember 13-i számában megjelent interjúban, hogy „ő a szemközti megállóban állt a tömegben és a mosolyáról azonnal ráismertem. S ami feszültség addig volt bennem, az egy pillanat alatt elmúlt. Egész nap beszélgettünk. Mindenről. Művészetről, tudományról, magunkról…”
A Bostonból indult autóbuszról lekászálódók többsége és az autóval ide érkező emberek is a komphoz igyekeztek. Ez Cape Cod legforgalmasabb kikötője. Woods Hole, valamint a közeli két sziget, Martha’s Vineyard és Nantucket közt vízi úton állandó az összeköttetés. Mi az ellenkező irányba, az emelkedőn felfelé baktattunk.
Woods Hole főutcáján a kissé rogyadozó faházon a „Woods Hole Historical Museum”, a kék-fehér színű épületen a „Woods Hole Oceanographic Institution” felirat is eszünkbe juttatta, hogy az óceánnal kapcsolatos tudományos kutatóhelyek, kitüntetésekkel elismert tudósok munkahelye a jelenben is, ez a csöpp falu.
Szent-Györgyi Albert 55 éves korában költözött ide: az amerikai kontinensnek az Európához legközelebbi pontján, Woods Hole-ban talált örök kikötőre.
A „HÉT SZÉL” HÁZÁBAN
A Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas kutatója, egykori rektora 1947-ben emigrált a balra sodródó, szovjet befolyási övezetbe ragadt Magyarországról. Eseménydús életének Atlanti-óceán parti 39 évéről több száz fotót őriz az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozatóriumai közül az SZTE Képtár és Médiatéka, annak is a Szent-Györgyi fotóalbumai című fejezete. Például? Évfordulós szülinapi köszöntések, jó hangulatban és baráti körben, szeptember 16-i dátummal… „A házigazda és vendégei a Hét Szélben”. A „Hét Szél”, Szent-Györgyiék óceán parti háza és környéke az 50-es években és a későbbi évtizedekben, nyáron és hóba süppedve… „A csónak és gazdája”, „A nagy fogás”…
„A prof.” – ahogy a szegedi egyetemen nevezték a Nobel-díjas kutatót – látogatói a „világot” vitték el Woods Hole-ba, ahonnan „egy világra szóló találkozás” örök élményével és néhány anekdotával távoztak. Például? „Laboratóriuma a ’Tengerészet Izomkutató Intézete’ nevet viseli. Háza közvetlenül az öböl partján fekszik és az óceán hullámai ott törnek meg az udvarához tartozó partszegély szikláin és szinte kínálkoznak egy-egy üdítő fürdésre” – írta le benyomásait az Orvosi Hetilap 1969. február 9-i számában Benkő Sándor.
A finanszírozás nehézségeiről sem árulkodnak a képek vagy a beszámolók. A Nobel-díjas tudós többször is „ellentétbe került a kormánykörök által képviselt hivatalos felfogással”. Például? 1948-tól néhány éven át ingázni kényszerült Woods Hole és a Bethesdában található Országos Egészségügyi Intézet között. Aztán alapítványok és magánemberek segítették a továbblendülést… 1954-ben megkapta a Lasker-díjat…
Szent-Györgyi Albert égett a kutatói tettvágytól. A Nemzeti Rákkutatási Alapítvány tudományos igazgatójaként, 79 éves korában alakította ki a „falak nélküli laboratóriumot” 14 ország mintegy 60 kutatóintézetében dolgozó csoporttal… Foglalkozott tehetséggondozással is. Ekkortájt, az 1970-es évek elején válaszolgatott levélben a kisújszállási Móricz gimnázium biológiai szakköröseinek, köztük a biológusnak készülő diáknak, Karikó Katalinnak…
„A mendemondákkal ellentétben sohasem volt magányos. Gyakran látogatták az unokái, a munkatársai, a Magyarországról jött tudósok, politikusok. Az viszont igaz, hogy a hozzá legközelebb álló barátai szétszóródtak a világban” – magyarázta a Szent-Györgyit magánéleti mélypontjáról kimozdító Marcia, aki 35 éves volt, amikor a 83 éves kutatóval házasságot kötött.
„Régi tanítványai közül alighanem én láttam utoljára: 1986 májusában látogattam meg Woods Hole-ban, a ’Hét szél’-ről (The Seven Winds) nem ok nélkül elnevezett tengerparti házában. 93 évesen épp olyan vonzó, szellemes, kedvesen gunyoros volt, mint ötven évvel ezelőtt, mikor a napfényes szegedi laboratóriumban ingujjban, krumplihámozás közben, tréfás komolysággal megkérdezte az első évét végzett kis medikust: ’Hm... kolléga úr... akar nálam dolgozni?’ – írta Erdős Tamás, a régi tanítvány az Irodalmi Újság 1987. november 1-jei számában. – Ez a jelenet jutott eszembe Woods Hole-ban, amikor reggel bevitt a laboratóriumába, ahol munkatársaival egy új kísérletsorozatot készítettek elő, s ehhez szójababcsírát őröltek. Hiszen mindkét alkalommal ugyanazt kereste: egy anyagot, amelyről feltételezte, hogy gátolni tudja a ráksejtek szaporodását.”
EMLÉKKÖVEK KÖZÖTT
Az óceánt fürkészte, hosszú órákon át üldögélt karosszékében – mesélték Szent-Györgyi utolsó napjairól. Halálhírét csak a szűk körű gyászszertartást követően hozta nyilvánosságra a család. A New York Times 1986. október 25-én közölte: „Dr. Szent-Györgyi Albert, aki az orvosi/élettani Nobel-díjat 1937-ben kapta a C-vitamin izolálásáért, veseelégtelenségben hunyt el szerdán, Woods Hole-i (Mass.) házában, jelentették be tegnap. 93 éves volt...”
A Woods Hole-i „The Church of the Messiah” templom körüli gondozott sírkertben találtuk meg Szent-Györgyi Albert nyughelyét. A falusi templom honlapja a „világ egyik legrangosabb tudományos közösségének” nevezi a települést. A temető internetes ismertetője bemutatja az ott örök nyugalomra helyezett nevezetes személyiségeket. Például? „Szent-Györgyi magyar biokémikus volt, aki felfedezte a biológiai égési folyamatot, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére, amiért 1937-ben élettani és orvosi Nobel-díjat kapott. Szent-Györgyi kutatói pályafutását a Groningeni Egyetemen kezdte, ahol munkássága a sejtlégzés kémiájával foglalkozott. A szegedi egyetemre 1930-ban ment át, és folytatta a sejtlégzéssel kapcsolatos munkáját, amely végül Nobel-díjat hozott számára. 1947-ben Szent-Györgyi Stephen Rath magyar üzletember anyagi támogatásával megalapította a Massachusetts állambeli Woods Hole-ban, a Marine Biological Laboratory-ban az Izomkutató Intézetet. Tudományos pályafutása későbbi szakaszában Szent-Györgyi érdeklődést mutatott a rákkutatás és a kvantummechanika iránt, és továbbra is hozzájárult a szabad gyökök mint a rák lehetséges okozóinak a vizsgálatához.”
A templomhoz érkezve a jobb oldalon indultunk el a temetőbe vezető úton. A zöld gyepből kifehérlő sírkövek között járva kerestük azt, amelyre a világszerte ismert vezetéknevet vésték. Az első sírkő, amelyen felfedeztük a Szent-Györgyi nevet Éva keresztnévvel és az 1925-1988 évszámokkal folytatódott. Mellette a férj, Andrew G. Szent-Györgyi neve és életének évszámos keretei: 1924-2015. E síremlék közelében több magyar vezetéknév is fölhívta arra a figyelmet, hogy Woods Hole-ban, Szent-Györgyi Albert vonzásában több magyar kutató is dolgozott. Itt lelt örök nyugalomra Szentkirályi M. Éva és családjának több tagja is.
A temetői sétánk hatalmas fák árnyékában folytatódott.
„MÁRTA
SZENT-GYÖRGYI” – olvastuk a bejárathoz közelebbi kőtömbön. Itt pihen Borbíró Márta, aki 1941 és 1963 között volt Szent-Györgyi Albert hitvese.
„Sem Albertnek, sem nekem nem kellett lemondanom semmiről, csak azért, mert egymásra találtunk. Én semmi más, csak jó felesége próbáltam lenni. Szerettem, gondoztam és megtettem mindent, amire szüksége volt. Intéztem az utazásait, a vendégek fogadását, rendeztem a publikációit, vezettem a naptárát, egy személyben voltam az asszonya, titkárnője, sofőrje, barátja” – sorolta a Kurír 1990. szeptember 13-i számában megjelent interjúban Marcia, akinek ott a neve a másik, szépen letisztított kőtömbön.
„SZENT-GYÖRGYI
MARICA M ALBERT I
1941- 1893-1986
NOBEL LAUREATE
CSODÁLATTAL ÉS HÁLÁVAL”
Csendes volt a Woods Hole-i temető a 2022. október 7-i délutánon. Egy vadvirágcsokorra fontuk a Magyarországról magunkkal hozott szalagot, mellyel bekereteztük a sírkövet: „Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem egykori rektora – Tisztelgés a tudósnak Nobel-díja 85. évfordulója alkalmából”.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotó: Sahin-Tóth István
Archív: SZTE Klebelsberg Könyvtár, Contenta repozitórium
Korábban írtuk:
A "nagy életkutatóra emlékezünk" - 35 éve hunyt el Szent-Györgyi Albert