„A 30. születésnapom előtt néhány nappal, mellrákot diagnosztizáltak nálam”

– Édesanyám 34 éves volt, amikor mellrákot diagnosztizáltak nála. Szerencsére időben felismerték, és meg is gyógyult. Ő volt az, aki az első menstruációm után megtanította, hogyan működik az önvizsgálat, én pedig, azóta minden hónapban ezt el is végzem magamon. Nem volt ez másként 2019 januárjában sem, amikor zuhanyozás közben a jobb mellemben egy mogyoró nagyságú csomót észleltem. Természetesen másnap azonnal elmentem egy ultrahang vizsgálatra, ezt követően immár az eredménnyel egy sebészi konzultáción vettem részt, ahonnan mammográfiás vizsgálatra mentem, ahol történt egy vastagtűs mintavétel, ezt a mintát aztán egy patológus vizsgálta meg, aki megállapította, hogy a daganat rosszindulatú – kezdte gondolatait Farkas-Mágori Csilla, aki a hír hallatán először, mint, ahogyan mindenki más, maga is összeomlott.

Csilla néhány nappal a 30. születésnapja, és pár hónappal az esküvője előtt állt akkor, amikor kiderült: kemoterápiás kezelésen kell részt vennie ahhoz, hogy a daganat kisebb és kioperálható legyen.

– Nagyon gyorsan pörögtek az események, igazából nem is volt időm feldolgozni, hogy mi is történik velem. Egyik kemo követte a másikat, aztán megtörtént a műtét, majd további kezeléseket kaptam, igazából talán ennek is köszönhető, hogy egy percig sem volt soha kérdés, hogy én ebből az egészből jól jövök ki. A legnagyobb támaszaim a férjem és az anyukám voltak, na meg persze a barátaink – mesélte Csilla.

Két évvel később, miután már azt hitte, hogy fellélegezhet, korai petefészek kimerülést diagnosztizáltak nála.

Az, hogy kiáll a nyilvánosság elé, és elmeséli a történetét, az első pillanatban egyértelmű volt számára.

– Kapaszkodó szerettem volna lenni azon nők számára, akik ugyanilyen helyzetbe kerültek, mint én. Emellett szerettem volna felhívni a figyelmet a szűrések fontosságára és az önvizsgálatra is – mondta el Csilla, aki, azóta is aktívan beszámol állapotáról a közösségi felületein, illetve szívesen eleget tesz minden interjúfelkérésnek a téma kapcsán. Zárásként kiemelte: a kemoterápia következményei, olyan, mint a hízás, a kopaszodás, vagy egy műtéti beavatkozáson való részvétel nem ár az életben maradásért.

A DOBOGÓ MÁSODIK FOKÁN AZ EMLŐRÁK

– Magyarországon ma évente körülbelül 8000 nőnél diagnosztizálnak emlőrákot és ugyancsak évente 2000 beteg hal meg ezzel összefüggésben. Az országban ez a leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, a halálozás tekintetében a második helyen áll, a dobogó tetején a tüdőrák van. Világviszonylatban azonban az emlőrák az első. A statisztikákon, a mammográfiás szűrővizsgálatokon való, rendszeres részvétel javíthat. Így a cél nem más, mint, hogy a 45 és 65 éves kor közötti nők részvételi aránya növekedjen, ugyanis ha ezeknek a nőknek legalább 70%-a kétévente részt venne a szűrővizsgálatokon, akkor a mortalitás biztosan csökkenne, hiszen minél korábbi stádiumban sikerül diagnosztizálni a daganatot, annál nagyobb eséllyel gyógyítható a betegség. A gyógyulási esélyt számos tényező befolyásolja, melyek közül a legfontosabb a daganat mérete illetve, hogy a diagnózis időpontjában a környező nyirokcsomókba átterjedt-e már a betegség, hogy melyik szövettani típusba tartozik és, hogy megjelent-e a távoli szervekben. Amennyiben a daganatot korai stádiumban felfedezik, a komplex ellátást követően 95% az esélye annak, hogy a beteg meggyógyul. Sajnos az önvizsgálattal csak a nagyobb daganatok észrevehetők, ezért ez nem helyettesíti a mammográfiás szűrővizsgálatot – kezdte gondolatait Dr. Nikolényi Aliz, az SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika onkológusa, sugárterápiás szakorvosa, egyetemi adjunktus.

Hangsúlyozta: az önvizsgálaton felül, a rizikófaktorok csökkentése is rendkívül fontos és az egyén felelőssége.

– Az emlődaganatrizikó csökkentésében óriási szerepet játszik a megfelelő életvitel. Míg az elhízás, az alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, azaz a heti két-három, intenzív testmozgás hiánya, a magas zsírbevitel növeli, addig a megfelelő táplálkozás, vagyis a sok zöldség és gyümölcs fogyasztása, illetve a rendszeres sport védőhatást fejt ki. Sajnos azonban azok is veszélyben lehetnek, akiknek nagyon hamar jön meg a menstruációjuk és csak nagyon későn veszi kezdetét náluk a menopauza időszaka, ugyanis a hormonális tényezők is fokozhatják a kockázatot. Ilyen a női nemi hormon, az ösztrogén, ami minél hosszabb ideig éri a mellnek a szövetét, annál nagyobb kockázatot jelent. De a menopauzális hormonpótlás is ugyanígy növeli az esélyét az emlőrák kialakulásának. Kockázati tényező még, ha a családban előfordult már ilyen betegség a szülők, nagyszülők, testvérek körében. Az örökletes mellrák hátterében - ami mindössze 5% - örökletes génhibák állhatnak. Az viszont, hogy például egy lombik program milyen hatással lehet minderre, nem teljesen tisztázott, a jelenleg rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy nem növeli a rizikót. Biztosan csökkenti a kockázatot, ha valaki fiatalon, 35 év alatt vállal kisbabát és képes hosszú időn át anyatejjel táplálni a gyermekét – összegezte a legfontosabb tudnivalókat a szakértő.

Elmondta: ha a szűrővizsgálat során felfedezik a daganatot, történik egy mintavétel, és, ha ennek az eredménye igazolja azt, hogy rosszindulatú betegségről van szó, akkor fel kell keresni egy sebészt és onkológust, akik elvégzik a megfelelő vizsgálatokat, majd azok eredményének elemzésére összeáll egy onkoteam. A csapat tagjai közösen döntenek arról, hogy az adott beteg számára melyik a legelőnyösebb kezelési sorrend.

– A csapatot sebész, onkológus, mammográfus, - aki a vizsgálatot és mintavételt elvégezte - patológus, és pszichológus alkotja. Ennek az az oka, hogy vannak olyan betegek, akiknél a műtéttel, és vannak olyanok, akiknél először nem a műtéttel lehet a lehető legjobb gyógyulási eredményt elérni. Ezeknél a pácienseknél előbb onkológiai kezelést kell elvégezni, és csak ezt követően kerül sor a műtétre. Általában azokban az esetekben, ahol nagyon pici daganatokról van szó, és nem érintettek a nyirokcsomók, - tehát a legkorábbi stádiumban kapták el - a műtét az első indokolt lépés. Ezt követően a szövettani eredmény dönt arról, hogy milyen onkológiai kezelésre van szükség. Ez az onkológiai kezelés nemcsak sugárkezelés lehet, hanem gyógyszeres is - az, hogy a szakértők melyiket választják, az attól függ, hogy az emlődaganat melyik altípusáról van szó. És vannak olyan esetek, ahol minden fordítva történik, tehát előbb kap a beteg gyógyszeres kezelést, és csak aztán műtik meg. Ez ma már nem csupán azokban az esetekben indokolt, amikor a daganat mérete miatt első lépésben a műtét nem kivitelezhető, hanem kisebb daganatoknál is, mivel a műtétet megelőző kezelésre adott válasz alapján lehet személyre szabottan az onkológiai kezelést megválasztani, és ezáltal a legjobb gyógyulási esélyt biztosítani – ismertette Dr. Nikolényi Alíz.

MI A TEENDŐ 45 ÉVES KOR ALATT?

– Fontosnak tartom kiemelni, hogy a mammográfiás vizsgálattól való félelem indokolatlan. Az emlők összenyomása nem jár érdemi fájdalommal, esetleg csak kellemetlen lehet. Nem szabad mások véleményére adni, mert, ha a hölgyek nem járnak el ezekre a vizsgálatokra rendszeresen, esélyük sem lesz a korai felfedezésre. A sugárterhelés, a modern digitális készülékek birtokában - ilyen berendezések működnek centrumunkban is - minimális. Ezen kívül, egy jól felkészült asszisztencia várja a hölgyeket, akik segítenek a szorongás legyőzésében is. Európában van néhány olyan ország, ahol már 40 éves kortól szűrnek. Magyarországon azonban 45 éves kortól indul a népegészségügyi szűrés, de a szakma itt is ajánlja, hogy 40 éves kor felett, kétévente kezdjenek el a nők mammográfiás vizsgálatokara járni. Természetesen ez a panaszmentes nőkre vonatkozik – emelte ki Prof. Dr. Kincses Tamás, az SZTE SZAKK Radiológiai Klinika vezetője.

Elmondta: fontos tudni, hogy a szűrésre az egyedüli elfogadott módszer a mammográfia. A 40 éves kor alattiak körében azonban nem szűrnek, kivételt képeznek ez alól a genetikai mutációt hordozók személyre szabott vizsgálatai.

– Fiatal korban az emlő szerkezete, valamint fokozottabb sugárérzékenysége miatt az ultrahang vizsgálat az elsődleges vizsgáló eljárás, a szűrés nem ajánlott. Abban az esetben, ha panasz van, és főként, ha csomót tapint ki valaki, akkor akár egy 30 éves korú nőnek is szükséges lehet a mammográfia elvégzése, ha felmerül a fizikális és az ultrahang vizsgálat alapján a rosszindulatúság lehetősége. Ezt, és a további vizsgálatok szükségességét az emlődiagnosztikában jártas radiológus dönti el, az adott esetre vonatkozóan – összegezte a szakértő.

MAMMOGRÁFIA 65 ÉVES KOR FELETT IS

– Az elmúlt évtized statisztikai adatai szerint folyamatosan nő az időskori daganatok száma, sőt, az esetszám lassan több mint a fiatalabb korúak körében. A szakma évek óta szorgalmazza az életkori határ emelését, de eddig érdemi lépés nem történt. Ezért 65 éves kor felett továbbra is nagyon ajánlott a rendszeres, kétévenkénti mammográfiás vizsgálaton való részvétel (beutalóval) – emelte ki zárásként Dr. Ormándi Katalin, az SZTE SZAKK Radiológiai Klinika Női Diagnosztikai Osztályának főorvosa.

SZTEinfo - Pósa Tamara

Fotó: Mucsik-Pávó Réka, Sipos Kata, Zentai Péter, Walla Ádám