Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A betegellátásban egyre nagyobb szerepet kapó digitalizáció állt a fókuszában annak az 5 éves projektnek, amely 2017-ben indult a Szegedi Tudományegyetem részvételével. 18 telemedicina alkalmazást fejlesztettek, angol és magyar nyelvű akadémiai kutatási eredményeket publikáltak és hosszútávon fenntartható, üzleti modelleket dolgoztak ki a konzorcium tagjai.
A telemedicina olyan infó-kommunikációs eszközzel támogatott diagnosztikus vagy terápiás-, távfelügyeleti eljárás, amelyben az egészségügyi szakszemélyzet szükségszerű beteg melletti jelenlétét online elektronikus kapcsolaton keresztül távolról pótolják. Tágabb értelemben az olyan esetek is a telemedicina tárgykörébe tartoznak, amikor egymástól távol tevékenykedő egészségügyi szakemberek cserélnek egészségügyi adatot egy adott személy jobb ellátása érdekében.
A Széchenyi 2020 Program keretében a GINOP-2.2.1-15-2017-00073 számú projektben a Tigra Kft., mint konzorciumvezető mellett a Szegedi Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Di-Care zRt. és az iCollWare Kft., mint konzorciumi tagok működtek közre. A projektben résztvevők együttesen, 73.99%-os mértékű, 1,839 milliárd Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatás felhasználásával telemedicina alapú ellátási formák fenntartható megvalósítását támogató keretrendszer kialakítását és tesztelését valósították meg ismertette Hoffmann Zoltán, a konzorciumvezető Tigra Kft. innovációs igazgatója.
A 2,5 milliárd forintos összköltségű együttműködés során 18 telemedicina alkalmazást fejlesztettek, több mint 200 ezer mérési adatot dolgoztak fel, emellett 600 orvosi mérőműszert, infokommunikációs eszközt használtak a kutatás során. A munkában 100 egészségügyi dolgozó végzett teszteket, méréseket, valamint ugyanennyi kutató elemezte az eredményeket és dolgozott a fejlesztéseken.
A 2017-ben indult projekt zárórendezvényét a Szegedi Tudományegyetemen tartották. Prof. Dr. Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettese az eseményen elmondta, hogy a pandémia egyértelműen bebizonyította, hogy a telemedicina fejlesztésének és kutatásának komoly létjogosultsága van.
A projekt eredményei három területen jelentkeznek:
- Akadémiai publikációk valósultak meg angol és magyar nyelven.
- A hazai egészségügyi ágazat vezetői számára konkrét ajánlások készültek a telemedicina finanszírozását illetően.
- Fenntartható, hosszútávon működtethető üzleti modellek születtek.
Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója, az operatív menedzsment tagjaként arra világított rá, hogy társadalmi szempontból is nagyon fontos a digitális egészségügy kérdése, hiszen a legfontosabb a betegellátás színvonalának folyamatos fejlesztése. Hangsúlyozta, hogy akik ezen a területen dolgoznak, azoknak a betegek érdeke a legfőbb szempont. A Szegedi Tudományegyetemnek, mint felsőoktatási intézménynek és mint a régió központjának is biztosítania kell ennek minden technikai feltételét, sőt ebben aktív és élenjáró szerepet kell vállalnia és vállal is. Az SZTE öt kiválósági kutatási területe közül ez a projekt kettőt is magában foglalt: az orvosegészségtudományok területét és az IT fejlesztéseket kombinálta. Az innovációs ökoszisztémában csak minden érintett szereplőnek közösen lehet komoly sikereket elérni, erre kiváló példa a most zárult projekt is.
A Szegedi Tudományegyetemen futó mentálhigiéniai állapot monitorozási projektje a napokban zárul. Az SZTE ezen felül alkalmazásokat dolgozott ki és orvosszakmai protokollok alapján meghatározott lépéssorozat mentén megvalósított pilot projekteket vitt végig.
SZTEinfo/Lévai Ferenc
Fotó:Sahin-Tóth István
