Az SZTE geográfusai a jövőnk segítői

Az előadók maguk is aktív tagjai annak a kutatócsoportnak, amely jövőnk kérdéseivel foglalkozik átfogó szemlélettel, de földrajzi fókusszal. A hallgatóság többek között olyan kérdésekre is választ kaphatott, mint például, hogy az utóbbi évtizedek környezeti változásaira milyen válaszokat ad a geográfia? Milyen új geoinformatikai, távérzékelési módszerekkel kutat egy geográfus? Az előadók jónéhány hazai esettanulmány alapján szemléltették, hogy a klímaváltozás kihívásaira hogyan tudnánkunk a legeredményesebben felkészülni, hogyan tehetnénk például élhetőbbé városainkat, hogyan lehetne öntözés nélkül is csökkenteni az aszálykárokat a mezőgazdaságban.

A résztvevők láthatták, hogy korszerű geoinformatikai módszerek, és a földrajztudomány által kínált holisztikus szemléletmód nélkül nem lehet sikeres a felkészülés korunk helyi (település szintű), regionális és globális környezeti kihívásaira.

Prof Dr. Rakonczai János a talajvíz, a csapadék változásának hatásait mutatta be a Dél-Alföld tájaira, míg Dr. Szilassi Péter Szeged példáján illusztrálta, hogy a korszerű geoinformatikai módszerekkel hogyan lehet elemezni a város zöldfelület ellátottságát. Véleménye szerint ki kell jelölni azon városrészeket, utcákat, ahol a leginkább szükség lenne fásításra, és növények telepítésére a városközpontban sokszor elviselhetetlen kánikulai forróság mérséklésére. Végül néhány külföldi példán keresztül láthatták az érdeklődők, hogy milyenek az egzotikus tájak „geográfus szemmel”? Milyen környezeti problémákkal, hazánkban is adaptálható földrajzi összefüggésekkel szembesültek az előadók külföldi (Pl. Üzbegisztán, Etiópia, Dél-Amerika) tanulmányútjaik során. A két előadó nem titkolt szándéka volt a geográfus szakma és hivatás népszerűsítése, annak bemutatása, hogy a földrajz által képviselt, természet és társadalomtudományok között hidat képző holisztikus gondolkodásmód milyen módon tudja segíteni a területi tervezést, a környezetvédelmi elemzéseket, és a fenntartható jövő tervezését.

- Hogy miért is érdemes geográfus képzésre jelentkezni az SZTE-n? Mert a földrajz egyrészt kulcs a bolygónk térbeli folyamatainak megértéséhez. Másrészt ez egy piacképes szakma, mellyel jól el lehet helyezkedni a közigazgatásban (a vízügyi környezetvédelmi feladatokat ellátó hatóságoknál) döntéshozó szerveknél (minisztériumoknál, önkormányzatnál) és a magánszférában (környezetvédelemmel, területfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásoknál) egyaránt. Örömmel tapasztaljuk, hogy az állami munkáltatók mellett a magáncégek is egyre szívesebben foglalkoztatnak geográfusokat. Büszkék vagyunk egykori hallgatóinkra! Az SZTE-n szerzett tudás nem csupán szemléletet ad! Hallgatóink geoinformatikai módszerekben való jártassága országos mértékben is kiemelkedő. A most indult Geoinformatika MSc szakos képzésünk egyik bemenete is a földrajz alapszak, de a Geográfus MSc Táj és Környezetkutató, területfejlesztő-Településkutató és Turizmus specializációit választó MSc hallgatóink is fel vannak vértezve geoinformatikai ismeretekkel, mely napjainkban már minden döntéshozatalhoz elengedhetetlenül szükséges. Nemcsak a kutatóintézetek, tervezőirodák, elemeznek digitális térképeket, műholdfelvételeket, de mi egyszerű felhasználók is igénybe vesszük a napi döntéseinkhez (például a legrövidebb útvonal kialakításához). A Földrajzi – Földtudományi Intézet számítógépes, talajtani, vízvizsgálati és más laboratóriumaiban hallgatóinknak minden lehetősége megvan arra, hogy a szükséges geoinformatikai, környezetvédelmi ismeretek és piacképes tudás birtokában jelenjenek meg a munkaerőpiacon. Ezen túl pedig, a földrajz valójában egy életérzés, egy hobbi is lehet, ha szeret utazni az ember. Bolygónk egy izgalmas, nyitott könyv, csak értően kell olvasni a sorait!  A földrajz hozzásegít mindehhez! – tudtuk meg Dr. Szilassi Pétertől.

SZTEinfo/Lévai Ferenc

Fotó: SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék