Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A 17. Egyetemi Tavasz keretében megrendezett kortárs irodalmi körsétán kiderült, hogy Szeged irodalma nem ért véget a klasszikus korszakkal, napjainkban is mérvadó. A kortársak előszeretettel készítettek "rajzot" a város általuk kedvelt részleteiről. Az emléksétán az iskolák, szerkesztőségek, vendéglátóhelyek érintésével ismerhettük meg a versek és az írott emlékek keletkezéseit.
A Szegedi Kortárs kiinduló pontja
„Szeged és a kortárs irodalom egy elképesztően széles skálán mozog” - mondta Monostori András idegenvezető a séta kezdetén. Ezért szerették volna, ha a kortárs irodalmi séta során rendhagyó könyvajánlóknak is tanúi lehetnek a résztvevők, ezen a túrán pedig kifejezetten nagy mennyiségű ajánlást sikerült tenni.
Az Egyetem utca 2. szám alatt található SZTE BTK épületéhez sok nagyszerű kortárs író kötődik ezért nem is lehetett volna ezt a területet kihagyni. A híres Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész Ilia Mihály szellemi hagyatéka, vagy olyan nevek említhetők még, mint Grecsó Krisztián, Szilasi László, vagy Baka István. Az egyetemes magyar irodalomtörténetből kitörölhetetlen Ilia Mihály, a Tiszatáj című szegedi folyóirat főszerkesztője, aki olyan írókat nevelt ki, akik a mai kortárs nagyjai. Ezért sok szempontból nevezhetjük Szegedet irodalmi fővárosnak.
A Tanszék, ahol mindenki békében élt
Jelentős megálló a Béke Tanszék, amely a kortárs szegedi irodalom gyűjtő tégelye volt, ma pedig kifőzdeként működik. A „Tanszékről” ismeretes, hogy az egyetem minden polgárja, doktoranduszok, adjunktusok, kutatók és fiatal hallgatók a legnagyobb békességben élték itt kulturális életüket. Híres legenda övezi a helyet: Halász Előd, aki közel 4 évtizeden át ott oktatott, germán filológus, irodalomtörténész, nyelvész, tanszékvezető egyetemi tanárként, annyira szerette a hely hangulatát, hogy ha az irodában nem volt elérhető, akkor a Béke tanszéket hívták, hátha ott van.
A kortárs irodalom híres költője és újságírója Petri Csathó Ferenc elkészítette a „ Béke Tanszék” versét, ami tartalmazza az akkori törzsvendégek lenyomatát. A verset Temesváriné Szabó Andrea olvasta fel, ezzel is színesítve a kiváló kalandozást a városban. -Pedagógusként, olyan közegben nőttem fel, ahol a kutatás és a történetkeresés az élet része volt. Nagyon szeretem a város történetét, édesapám is sokat foglalkozott az anekdotakutatással, el sem tudnám képzelni enélkül a mindennapjaimat, ezért a háttérben folyamatosan segítem a kutatómunkát – mondta Temesváriné Szabó Andrea, pedagógus és a séta egyik szervezője.
A séta során volt, aki saját tapasztalatát is megosztotta a helyről.
Petri Csathó Ferenc: Béke Tanszék
- Magyar szakon végeztem a Bölcsészkaron, az ottani ifjúságból sok hallgatóból később írók, költők lettek. Nagyon jó hangulatú és olcsó hely volt. Sok szép időt töltöttünk ott a csoporttársaimmal – mondta el Páderné Forgács Erzsébet.
Virágnak Virága
A kortárs írók invenciózus hozzáállásának köszönhető, hogy nem szokványos szemszögből mutatják be a várost. A szavak segítségével ezt a korrajzot adta a Baka István költő, aki Szegeden élt és alkotott, egyik költeményében megörökítette a Virág cukrászdát. A verset Ilia Mihály jóvoltából a Tiszatáj hasábjain olvashatták akkoriban.
A kortárs költészet és irodalom annyira friss és izgalmas hogy rengeteg anekdotát és legendát lehet gyűjteni a képviselőiről. Olyan helyeken is megfordulhat a mai kor embere, ami minimálisan változott, így azt láthatjuk, amit a költők, írók nekünk bemutattak. Baka István a Kincskereső újság szerkesztőjeként, tudósított a szegedi egyetem Móra-kollégiuma által rendezett estről, ahol maga a Sörgyári capriccio szerzője, a világhírű Bohumil Hrabal adott elő. Baka István tárcája Hrabal látogatásáról itt olvasható.
 |
| Képgaléria a sétáról |
A vándor útja
A túra utolsó állomása a Tisza szállóhoz vezetett, megismerhettük az irodalomtörténet egyik legizgalmasabb szeletét. Weöres Sándor életművében egyetlen hivatalos verset ismerünk, ami Szeged városáról szól, címe: A levél Szegedre. 2013-ban az Abaújvári antikvárium aukcióján kalapács alá került a 212. számú tétel, ami egy kis papiros volt:
A 212. tétel másolata
Az improvizált verset 1969 márciusában a Tisza szállóban a költő személyes jóbarátjának Ilia Mihálynak hagyta a recepción. Keletkezésének a körülményeiről pedig azt lehet tudni, hogy Weöres Sándor és felesége ekkoriban Szegedre érkezett a Móra Ferenc Múzeum Vallomás Füst Milánról címmel előadásának megtartására. Az előadás után a Csongrád Megyei Hírlap interjút készített vele a Tisza szállóban, és míg a felesége a riporterrel beszélgetett, a költő elunta magát, kérte egy papírt meg egy tollat és a szálloda hivatalos logójával ellátott papírjára, improvizált egy csodálatos verset Szegedről.
Kép és szöveg: Kovács-Jerney Ádám
