Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A „Straub-Napok” nagyívű programja mutatja be a Szegedi Biológiai Kutatóközpont friss eredményeit, együttműködését a stratégiai partnerekkel, köztük a Szegedi Tudományegyetemmel. A 2022. május 25-27. közötti program-sorozat a biológiatudomány hazai művelőinek seregszemléje és jövőbe mutató ünnepe.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont történetében a legjelentősebb nyertes „grant” a Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium – jelentette ki az akadémikus Dr. Nagy Ferenc. Az SZBK főigazgatója az intézmény „Straub-Napok” program-sorozata megnyitóját követő sajtótájékoztatón kiemelte: 1,7 milliárd forint értékű pályázati támogatást nyert el az SZBK különböző kutatói csoportjaiból verbuválódott szakmai team. – Globális szintű problémákra keresünk megoldásokat, amelyek egyediek, de az öt éven át tartó program végén, remélhetően, nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is hasznosíthatók lesznek.
KURRENS KUTATÁSI TÉMÁK AZ SZBK INTÉZETEIBEN
A Covid-19 pandémia miatt két év kényszerszünet után, 2022. május 25-27. között, ismét személyes jelenlét mellett rendezte meg szép hagyományú tudományos program-sorozatát a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK). A rendezvényen az SZTE vezetői képviseletében Prof. Dr. Széll Márta stratégiai rektorhelyettes vett részt.
A „Straub-Napok” első szakaszában – a Nemzeti Laboratóriumok Program bemutatása mellett – reflektorfény irányult az SZBK legjelentősebb és folyamatban lévő kutatási témaköreire, különös tekintettel a Biotechnológiai Nemzeti Laboratóriummal összefüggő munkára.
Az SZBK Biokémiai Intézete és a szegedi Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium (BNL) képviseletében Dr. Pál Csaba akadémikus, Bolyai János alkotói díjas biológus „Antibiotikumok és ellenálló baktériumok” címmel tartott előadást. Dr. Kintses Bálint csoportvezető, aki az említetteken kívül HCEMM-SZBK-kutató is, „Újgenerációs bakteriofág-terapeutikumok kutatása és fejlesztése” címmel foglalta össze, hol tart a csoportjával.
Az SZBK Genetikai Intézete és a BNL eredményei közül Dr. Erdélyi Miklós csoportvezető az „mRNS-LNP alapú eljárások meghonosítása és fejlesztése az SZBK-ban” témakörről beszélt, míg Dr. Mihály József csoportvezető előadásának címe: „Ritka betegségek modellezése és in vivo gyógyszer panel szűrési kísérletek ecetmuslicában”.
A beszámolók alapján kirajzolódott: a szegedi Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium 3 fő kutatási iránnyal foglalkozik. Az antibiotikum-rezisztencia, a genetikai betegségek terápiás lehetőségeinek kutatása mellett a BNL újszegedi épületében alakítják ki a Magyarországon egyedülálló mRNS-labort.
ÁTADTÁK A BNL ÉPÜLETÉT
– Tizennyolc nemzeti laboratórium kialakítása indult el négy területhez kötődve. E négy témakör: az ipar és digitalizáció, a kultúra és család, az egészség, valamint a biztonságos társadalom és környezet. A nemzeti laboratóriumokban közös, hogy széles körű együttműködéssel jelentős szaktudást koncentrálnak, munkájuk a társadalmat érintő nemzetközi kihívásokra keresi a választ – mondta Sebők Katalin. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese is részt vett az SZBK területén kialakított Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium épülete átadó ünnepségén. Az ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a már meglévő és az új laboratóriumok kialakításának és működésének finanszírozására több év alatt mintegy 150 milliárd forintot használnak föl, hazai és uniós forrásokat is mozgósítva.
Az SZBK az emelt védettségi szintű laboratóriumi épületének kialakítására 650 millió forintot és eszközbeszerzésre 150 millió forintot költött – tudtuk meg Dr. Nagy Ferenc akadémikustól. Az SZBK főigazgatója elmondta: 35 kutató dolgozik majd az új épületben, amely Szegeden az első BSL-3-as besorolású laboratórium. Itt olyan vizsgálatokat végeznek majd el, melyeket biztonsági okokból a kutatóközpont főépületében nem lehetséges. Az önálló épületű laboratóriumban potenciális veszélyforrásnak számító baktériumokkal, vírusokkal foglalkozhatnak majd.
– A szegedi Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium három fő kutatási iránya közül az egyik: a gyógyszerrezisztens baktériumok leküzdése érdekében új antibiotikumok, illetve bakteriofág alapú terápiák fejlesztése. A bakteriofágok baktériumokat fertőzni képes vírusok. A laboratóriumban olyanokat keresnek, melyek képesek a kórházakban izolált antibiotikum-rezisztens változatok elpusztítására. Egy másik alprogram célja a ritka betegségek genetikai okainak feltárása és terápiás megoldások kidolgozása új állatmodellek fejlesztésével – sorolta – az MTI kérdésére válaszolva – az SZBK főigazgatója. Az ecetmuslicát (Drosophila melanogaster) használó kutatások azonban nem az új laborépületben folynak.
AZ MRNS-ALAPÚ OLTÓANYAGOK „GYÁRTÓHELYE”
A most átadott új épületben 2022. augusztus 1-jétől működő új laboratórium lesz az első, ahol Magyarországon képesek elvégezni az mRNS-alapú vakcinák előállításának teljes folyamatát a módosított RNS szintézisétől kezdve egészen annak lipidburokba csomagolásáig. Ezt a technológiát már az Amerikai Egyesült Államokban tanulmányozza az SZBK két munkatársa.
– Az SZBK kutatói már elkészítették a vakcinajelöltjüket az afrikai sertéspestis elleni immunizációhoz. Ennek tesztelését, illetve szükséges módosítását fogjuk a most átadott Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium épületében elvégezni – utalt az SZBK főigazgatója, Dr. Nagy Ferenc arra a folyamatra, amelynek kezdő lépéseiről már beszámolt az SZTE Hírportál.
A formálódó BNL-projektről Dr. Karikó Katalin, az SZTE alumnája is tájékozódott. Legutóbb egy éve, amikor ellátogatott az SZBK laborjaiba, egykori munkahelyére: „Vendégségben is dolgozott szegedi látohgatása első napján Karikó Katalin”.
A szegedi mRNS labor szakmai felügyeletét a Dr. Karikó Katalin támogatását élvező, vele együtt dolgozó Dr. Pardi Norbert biokémikus, a Szegedi Tudományegyetem alumnusa, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa irányítja. A munka már elkezdődött, mint arról több mint egy éve beszámoltunk: „Az mRNS technológia alkalmazáséért dolgozik Pardi Norbert, az SZTE-től a Penn-ig”.
ELŐADÁSOK ÉS POSZTEREK
Hagyomány, hogy szakmai kitüntetéseket adnak át az SZBK „Straub-Napok” rendezvényén. A „Straub Plakett” idei díjazottja, Dr. Tóth Szilvia Zita (SZBK) beavató előadását tartott kutatási témájáról. A „Farkas Tibor Plakett” kitüntetettje, Dr. Hajdú Tímea (Debreceni Egyetem).
A Nemzeti Tudósképző Akadémia díjazottjai mellett a Qualitas Biologica Alapítvány pályázati nyertesei, valamint a Hitchkiss Alapítvány díjazottjai is bemutatták, mit tudnak.
A „tudomány nyelvén”, vagyis angolul folytatódik az eszmecsere az SZBK „Straub-Napok” második és harmadik szakaszának előadói és hallgatósága között.
A Szegedi Tudományegyetem rangos kutatói közül előadást tart 2022. május 26-án például Dr. Csiszár Jolán (SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék, egyetemi docens), Prof. Dr. Martinek Tamás (SZTE Orvosi Vegytani Intézet, professzor); május 27-én Dr. Villányi Zoltán (SZTE TTIK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék, egyetemi adjunktus), Dr. Galgóczy László (SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszék). A programot minden nap poszter szekció színesíti.
Idei jellegzetesség, hogy az SZBK és e tudományos kutatóhely stratégiai partnereinek jeles képviselői mutatják be eredményeiket a szegedi „Straub-Napokon”.
SZTEinfo – K.-J. Á., Ú. I.
Fotó: Molnár Dóra
