Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
A 2022-es Ünnepi Könyvhét alkalmából június 12-én a Grand Caféban mutatták be Dr. Bencsik Orsolya író, irodalomtörténész idén megjelent, Énekes Krisztina rongyikái című monográfiáját, melynek fő témája a vajdasági magyar irodalomban megjelenő hontalanság tapasztalata. Az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék adjunktusával dr. habil. Virág Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Irodalmi Tanszék docense beszélgetett, keletkezéstörténetről, témaválasztásról, illetve a személyes kötődésekről.
A bemutatón szó esett az újvidéki Forum Kiadónál publikált könyv címéről, és alcíméről, amellyel sokkal közelebb kerül az olvasó a témához: Otthonkeresés Juhász Erzsébet, Végel László és Tolnai Ottó írásművészetében.
Mint kiderült, a szerző szívéhez mindhárom író munkássága közel áll, a hangsúlyt azonban Juhász Erzsébet prózáira helyezte, hiszen Juhász kevésbé ismert, művészetéről eddig nem született monográfia. Bencsik Orsolya elmondta, neki is ambivalens érzései vannak a szülőhelyével, a Vajdasággal kapcsolatban, a könyvében felmerülő kérdésekhez (a hontalansághoz, a provincializmussal való szembenézéshez, a délszláv háborúhoz, a szellemi tágasságigényhez) pedig életrajzilag és szépírói munkásságán keresztül is kötődik.
A doktori értekezésből született könyv szabálytalan szerkezetű, szakít a tudományos szövegek tradícióival. Tartalmazza ugyanis Csernik Attilának – Juhász Erzsébet özvegyének – neoavantgárd testfotóit, valamint egy szabásminta, jelmagyarázat is található a könyv elején, mely Dubravka Ugrešić patchwork-regényét idézi meg. A vajdasági irodalomra eleve jellemző a különböző művészetek közti átjárás, így nem meglepő, hogy Bencsik Orsolya könyve mind vizuális megjelenésében, mind kutatása anyagában ezt az átjárhatóságot is megjeleníti.
És hogy miért aktuális a kötetben elemzett szerzők életművét olvasni 2022-ben? Mert a kisebbségi létről, a nemzeti és kulturális identitásról, a világban való otthonosság megteremtésének lehetőségeiről sokat megtudhatunk belőlük.
SZTEinfo – Oláh Zsanett
Fotó: Oláh Zsanett
