Első mérföldkövéhez ért a Science Park Szeged – átadták az SZTE Inkubátorházat

Új, modern városközpont épül. A Science Park Szeged fejlesztés első lépése 2016-ban kezdődött meg a 85 hektáros terület rendezésével, a régi laktanya épületek bontásával, a bozótos, cserjés részek kiirtásával és a teljes terület lőszermentesítésével.

A 2022-es év első negyedévében elkészül a teljes terület közmű- és úthálózat terve. Az Inkubátorház felújításával pedig első nagy mérföldkövéhez ért a Science Park Szeged projekt. Az épületet 2022. január 11-én adták át ünnepélyes keretek között. Ugyanekkor együttműködési megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL).

Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora beszédében rámutatott: a fejlesztés és az együttműködés mérföldkő a tudományos és gazdasági innovációk terén nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is. Emlékeztetett az SZTE centenáriumi ünnepségsorozatára, amelynek egyik legkiemelkedőbb eseménye az Inkubátorház átadó, hiszen az ünnepi események sora nem csak a visszaemlékezésekről szól, legalább olyan fontos, hogy az SZTE-n most teszik le az elkövetkezendő száz év alapjait. „Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriummal, EMBL együttműködésben elnyert pályázat a szegedi Science Parkot jelölte meg a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ, a HCEMM székhelyéül. A nagyszabású uniós projektben négy hazai intézmény működik együtt az EMBL-lel partnerségben: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Semmelweis Egyetem, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont, valamint a Szegedi Tudományegyetem. Biztos vagyok benne, hogy az Inkubátorházba betelepülő Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ meghatározó szereplője lesz a nemzetközi kutatásoknak a jövőben, ez pedig új dimenziókat nyit a biotechnológiai szolgáltatóipar betelepülésének is – emelte ki a rektor.

„A kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország a jelentős innovátorok közé lépjen elő” – kezdte beszédét Prof. Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter. „A magyar szakemberek képességeinek kibontakoztatását a kutatói életpálya támogatásával és világszintű infrastruktúra létrehozásával ösztönzik. A koronavírus-járvány idején soha nem látott együttműködés indult el a magyarországi kutatóintézetek és vállalkozások között. Ezt jól bizonyítja az is, hogy Magyarországon a kutatói létszám 2010 és 2021 között 31 ezerről 60 ezerre emelkedett. Többek között ez az oka annak, hogy országszerte 14 tudományos innovációs parkot alakítottunk ki annak érdekében, hogy az akadémiai szférában keletkező tudás minél könnyebben utat találjon a vállalkozásokhoz. Ezek egyike a szegedi” - mondta Prof. Dr. Palkovics László. Az ITM és az EMBL között létrejött együttműködési megállapodás kapcsán ismertette: Magyarország 2017 óta tagja az EMBL-hálózatnak, azóta a kormány minden feltételt biztosít ahhoz, hogy a magyar kutatók részesei lehessenek az EMBL munkájának.

Prof. Edith Heard, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) főigazgatója elmondta: az együttműködési megállapodás időzítése kiváló, hiszen 2022. január 1-én az EMBL megkezdi új, 5 éves tudományos programját. Az új programmal ambiciózus célt tűztek ki maguk elé: az élettudományok új korszakának beindítását Európában. A teljes megértés elérését a molekuláktól a teljes ökoszisztémákig. A kutatás fókuszában az emberi egészség áll. „Reményeink szerint a projekt segít megoldást találni az olyan nagy társadalmi kihívásokra is, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése vagy az újonnan megjelenő fertőző betegségek és a rákbetegség. A Program integrálja az élettudományi kutatásokat a tagállamokban, és segíti a társadalmi-gazdasági zöld fellendülésüket. A tudományos kihívásokat, amelyekkel foglalkozni fogunk – valamint a tárgyalt főbb társadalmi kérdéseket – egyetlen ország vagy egy tudományág sem kezelheti egyedül. Ennek a programnak a célja, hogy az EMBL soha nem látott módon lépjen kapcsolatba a tagországaival a következő 5 évben” – hallottuk a főigazgatótól.

Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese rámutatott: az Európai Unió azért indította útjára a Widening programokat, hogy olyan együttműködések jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik, hogy az EU-s intézmények és a hazaiak együtt, egy program keretében működve emeljék majd magasabb szintre a kutatás-fejlesztést és innovációt. Az EU a projekt finanszírozásra biztosított forrást, a szereplők hozzáteszik mindazt, ami a működéshez szükséges. Dr. Szabó István kiemelte, minél több hasonló kezdeményezést szorgalmaznak. Megemlítette a Nemzeti Laborokat is, amelyekkel az a kormány célja, hogy minél nagyobb számban jöjjenek létre olyan tudományos kutatóműhelyek, amelyek európai szinten együtt tudnak működni a partnerekkel.

Dr. Christoph Sensen, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCMM) ügyvezetője és főigazgatója kiemelte, hogy az Inkubátorház megnyitása jelentős mérföldkő a HCEMM Programban is, amely a 2017-es EU Teaming pályázat elnyerése óta fokozatosan fejlődött, megszerezve a Nemzeti Laboratóriumi státuszt, 2021 végén pedig a Kiváló Kutatási Infrastruktúrák közé is bekerült.

„A HCEMM küldetése az Egészséges Öregedéssel kapcsolatos kutatások és fejlesztések elvégzése négy pillérre alapozva: a rákkutatás, az anyagcsere-betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek és a fertőző betegségek vizsgálatával. Célja új diagnosztikai módszerek és kezelési lehetőségek megvalósítása, amelyek javítják az életminőséget, és egyúttal hozzájárulnak az egészségügyi költségek csökkentéséhez is. Napokon belül megkezdődik a laborok, irodák berendezése is” – tájékoztatott a főigazgató, aki beszéde végén magyarul köszönte meg mindenkinek a munkát az Inkubátorház megvalósításáért.

A szalagátvágás előtt Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja felelevenítette a múltat, 2016-tól az átadásig.

„Első ilyen magyar egyetemi pályázatnyertes konzorciumként végig hatalmas támogatást kaptunk a Konzorcium mentorától, a heidelberg-i Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumtól (EMBL), illetve Magyarországon a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFIH), azok elhivatott munkatársaitól” – mondta el az SZTE kancellárja. Reményét fejezte ki, hogy a terület hamarosan pezsgő második városközponttá válik, amit az is elősegít, hogy 2023 nyaráig egy olyan Tudományos Konferencia- és Látogató Központ épül, amely jövő nyár végén otthont ad a világ legjobb diákjait idevonzó Informatikai Diákolimpiának. Végül Dr. Fendler Judit kiemelte, hogy a Science Park kialakítása az egyik legkomolyabb stratégiai lépés az SZTE eddigi történetében, amely lehetővé teszi, hogy negyedik generációs egyetemként a régió gazdaságfejlesztésének első számú motorja legyen.

Ifj. Nemesi Pál Gábor, a kivitelezést végző Ferroép Zrt. vezérigazgatója a felújítás részleteiről beszélt.

Az épület eredetileg egy lépcsőházzal rendelkezett, ehhez kapcsolódott a bejárat is. A kedvezőbb belső közlekedés kialakítása érdekében a felújítás során áthelyezték a főbejáratot, és belső liftet alakítottak ki, amely a szintek közötti, akadálymentes közlekedést biztosítja. Emellett a háromemeletes, összesen mintegy 3300 négyzetméter hasznos területű épület teljes építészeti, épületgépészeti, erős- és gyengeáramú felújítását is elvégezték. Az irodák mellett, hozzájuk tartozó tereket építettek ki, valamint biotechnológiai kutatási és kísérleti laboratóriumnak is megfelelő helyiséget hoztak létre.

Az Inkubátorház célja, hogy biztosítsa a kutatás-fejlesztés és innováció területén működő vállalkozások közvetlen kapcsolatba kerülését mind az ELI-ALPS kutatási infrastruktúrájával, mind a Szegedi Tudományegyetemmel annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan innovációs bázis, amelyre építve a Science Park működése hosszútávon megalapozható. Az épület ezért kedvezményes bérleti díjakkal és szolgáltatásokkal ideális feltételeket teremt a helyi és térségibeli mikrovállalkozások számára egyaránt, biztosítva a szükséges szakmai szolgáltatások hozzáférését.

A sajtóbejárást követően Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke megköszönte, hogy a projekt létrejöhetett, és felkérte a HCEMM három kutatócsoportjának vezetőjét – Prof. Dr. Kemény Lajost, Pircs Karolinát és Darula Zsuzsannát – bemutatkozó előadásuk megtartására.

A Science Park Szeged fejlesztésének következő lépése a Járműipari Kompetencia Központ épületének kialakítása. Az elektromobilitás korszakának kihívásaira fókuszáló járműipari (oktatási, kutatás-fejlesztési és méréstechnikai) centrum jól felszerelt – egyetemi és vállalatok keretein belül működő – laboratóriumokban történő munkavégzést biztosít majd nemzetközileg elismert oktatók és kutatók, valamint gyakorlati szakemberek számára.

A közeljövőben megvalósuló tervek között szerepel a Látogató és Konferencia Központ kialakítása is, valamint a Campus épületének megépítése, amely modern lakhatási körülményeket biztosít a diákok és kutatók részére.

Az SZTE mérnökképzés struktúraváltásához és kutatásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés további eleme a Műszaki-Technológiai és Innovációs Központ épülettömbjének kialakítása, amelyben tesztlaboratóriumok, oktatási, gyakorlati terek, konferenciaterem is helyet kap majd.

SZTEinfo

Fotó: Sahin-Tóth István