Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az mRNS-kutatásban elért eredményeknek az alkalmazásra való átállítása az orvostudományban új korszakot nyitott. A fordulatban kulcsszerepű magyar biokémikus, az SZTE kutatóprofesszora, Karikó Katalin átvette az osztrák Golden Arrow életműdíjat. A német Werner von Siemens Gyűrűt, a kiemelkedő kutatótehetségek kitüntetését, a BioNTech cég 4 vezetője, köztük Karikó Katalin kapja. A laudációkkal a felfedezők munkájának új részleteit mutatjuk be.
Az mRNS-kutató Karikó Katalin 2022. január 30-án vette át az osztrák Golden Arrow életműdíjat. A magyar biokémikus, az SZTE kutatóprofesszora volt a főelőadója a „Vienna Congress.com.sult 2022” bécsi tudományos kongresszusnak.
„Hogyan mentsük meg a jövőt?”
A 2022. január 30. és 31. között tartott „19. Vienne Congress com.sult” találkozón 15 országból 57 előadó, köztük 5 Nobel-díjas vitatta meg, „hogyan lehet megmenteni a jövőt”.
Az egészséget állították a középpontba az osztrák fővárosban tartott tanácskozás első napjának előadói.
A kongresszuson Kondorosi Éva szegedi akadémikus, a Balzan- és Széchenyi-díjas biológus ismertette röviden, hogy Karikó Katalin életútja miként kapcsolódik a kongresszus fő témájához. Bevezetőjében elárulta: a Szegedi Biológiai Központban együtt dolgoztak.
„Másodszor járok Bécsben” – kezdte előadását Karikó Katalin, majd elmondta: szegedi egyetemistaként járt először az osztrák fővárosban.
Az mRNS-terápia kifejlesztéséről tartott előadásában vázolta „kedvenc molekulája”, az mRNS kutatásának és megismerésének 1961 és 2021 közötti fordulópontjait, illetve saját „felfedezőútját”. Megmutatta, hogy a hírvivő RNS miként járulhat hozzá a „jövő megmentéséhez”.
A „látnoki ötletek” díja
„Kutatómunkájával Karikó Katalin az egész világ számára irányt mutatott. Eredményei sok más orvostudományi területen is új utakat nyithatnak meg az egészség előtt” – idézte a kongresszus kezdeményezője, David Ungar-Klein, az Academia Europaea tagja szavait az MTI.
„Fontos, hogy tényeket és összefüggéseket állítsunk szembe a terjedő tudományellenességgel” – hangoztatta Thomas Szekeres, az osztrák orvosi kamara elnöke.
Karikó Katalinnak „az egész emberiség szolgálatában nyújtott teljesítményét” méltatta a díjátadón Elisabeth Köstinger. Az osztrák gazdasági miniszter – az MTI híradása szerint – hangsúlyozta: a magyar biokémikus „40 éve tartó kutatásai közben sem veszítette el odaadását és mindig követte a saját útját. Ez a fegyelem és óriási kitartás emberek milliárdjainak életét változtatta meg”.
A „Vienna Congress.com.sult 2022” rendezvényen kapta meg Karikó Katalin az „Arany Nyíl” életműdíjat. A Golden Arrow Lifetime Achievement kitüntetést a régió legnagyobb menedzsment- és üzleti konferenciája alkalmából, 2006 óta, évente ítélik oda azoknak, akik „rendkívüli, látnoki ötleteket valósítottak meg kivételes módon, s lehetővé tették a lehetetlent”.
*
A Stiftung Werner von Siemens Ring 2022. január 31-én jelentette be, hogy a kiemelkedő kutatótehetségek német elismerését, a Werner von Siemens Gyűrű kitüntetést kapja meg a BioNTech cég 4 vezetője, köztük Karikó Katalin.
Az mRNS és a kutatói
A koronavírus legyőzésének és a rákkutatásnak is az mRNS a kulcsa.
Németországban a 4 legismertebb tudós: Karikó Katalin, Christoph Huber, Uğur Şahin és Özlem Türeci – olvasható a Werner von Siemens Ring kitüntetésről szóló hírben.
Az orvostudományban új korszakot nyitó mRNS, valamint a BioNTech cég fejlődéstörténetét és a cég négy vezetőjének életútját ismerteti a Werner von Siemens Gyűrűről született döntés hátterét részletező beszámoló.
A Saarlandi Egyetemi Kórházban együtt dolgozó Uğur Şahin és Özlem Türeci dolgozta ki azt a módszert, amelyet világszerte alkalmaznak az immunterápia szempontjából releváns humán rákantigének azonosítására. Az orvosházaspárt 2000-ben hívta Mainzba Christoph Huber, a német város Johannes Gutenberg Egyetem Orvosi Központjának akkori igazgatója, aki a daganatvédelem, az onkológia és az őssejt-transzplantáció területén nemzetközileg elismertségnek örvendett. A trió 2008-ban megalapította a BioNTech céget azzal a céllal, hogy a komplex mRNS technológiát a különféle betegségekre való alkalmazásig fejlessze.
Az mRNS vakcinák immunogenitását drasztikusan javító felfedezések fűződnek Şahin és Türeci nevéhez. Például a duó fejlesztései tették lehetővé, hogy kis mennyiségű mRNS-t alkalmazzanak az immunrendszer hatékony serkentésére a rák és a fertőző betegségek elleni küzdelemben.
Évtizedeken át foglalkozott az mRNS-sel Karikó Katalin. A Szegedi Tudományegyetemen biológus diplomát és biokémikus doktori oklevelet szerző kutató, a Pennsylvaniai Egyetem „adjunct professzora” kulcsproblémát oldott meg felfedezésével: „az RNS-molekulát úgy módosította, hogy azok kevésbé immunstimulálók, jobban tolerálhatók, ezért nagyobb mennyiségben beadhatók” – magyarázta a Werner von Siemens Ring Alapítvány honlaphíre.
2013-ban csatlakozott Karikó Katalin a BioNTech csapatához. E lépésre a magyar biokémikust az ösztönözte, hogy tudományos eredményeit a gyakorlatba is átültethesse, így az mRNS-t különböző betegségek kezelésére tegye alkalmassá.
Az új típusú koronavírus okozta járvány korai szakaszában, 2020 elején ismerte fel a Şahin – Türeci házaspár, hogy az eredetileg a rák kezelésére fejlesztett mRNS-technológia a Covid-19 elleni védőoltás kifejlesztésének a platformja is lehet. Karikó Katalin felfedezéseivel, a mainzi biotechnológiai vállalkozás vezető alelnökeként végzett munkájával járult hozzá a Covid-19 pandémia megfékezésére hivatott mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséhez.
Méretre készül az újítók Werner von Siemens Gyűrűje
Úttörő technológiák fejlesztőit ismeri el a Werner von Siemens Ring Alapítvány. A szervezet a kitüntetettek számára egyedileg elkészíttetett „Werner von Siemens Gyűrűvel” jutalmazza a BioNTech biotechnológiai céghez tartozó 4 tudós – Karikó Katalin, Christoph Huber, Uğur Şahin és Özlem Türeci – sikeres mRNS-sel kapcsolatos kutatási eredményeit.
„Az mRNS technológia nemcsak a vírusos betegségek megelőzésében és kezelésében kínál óriási fejlődési távlatokat, hanem a daganatos, az autoimmun, az allergiás vagy az örökletes betegségek kezelésében is” – indokolta döntését a Werner von Siemens Ring Alapítvány.
A BioNTech cég négy vezetője 2021. november 17-én vette át a „Német Jövő Díjat".
A 4 kutató mRNS-sel kapcsolatos tudása és vállalkozói bátorsága „hatalmas potenciállal rendelkező új hatóanyagot tett elérhetővé az emberiség számára” – fogalmazott kuratórium elnöke, Joachim Ullrich, a Physikalisch-Technische Bundesanstalt (PTB) elnöke.
Az, hogy a kutatói kvartett az mRNS-technológia elméletéről az alkalmazásra állt át, az orvoslás új korszakát nyitja meg,
A német feltalálóról és gyáralapítóról, Ernst Werner von Siemensről elnevezett gyűrűt megkapja a Nobel-díjas fizikus, Stefan Hellnek is, akinek sikerült molekuláris szinten megfigyelnie az élő sejteket egy új, „szuperfelbontású mikroszkóp” segítségével.
A Werner von Siemens Ring Alapítvány díjátadó ceremóniáját 2022 decemberében tartják.
SZTEinfo – Ú. I.
Fotó: Francia Zsuzsanna,
Werner von Siemens Ring Alapítvány
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
