Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A hírvivő RNS megelőzési és terápiás célú fejlesztése terén elért eredményeiért Karikó Katalin biokémikus, valamint az Özlem Türeci és Uğur Şahin orvos-házaspár kapja a 2022. évi „Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedler-díjat”. A patinás, 70 éves kitüntetés a második olyan elismerés, amelynek együtt örül a Covid-19 betegség elleni küzdelemben kulcsszerepű BioNTech cég három vezetője.
Németország legrangosabb orvostudományi kitüntetését, a „Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedler-díjat” közösen nyerte el a BioNTech három irányítója. A Szegedi Tudományegyetemen biológusként diplomázó és biokémikusként doktorált Karikó Katalin 8 éve dolgozik együtt alelnökként a biotechnológiai céget alapító és tulajdonló, németországi egyetemeken orvosként végző, majd vállalkozóvá lett török-német Özlem Türeci és Uğur Şahin házaspárral. Együttműködésük eredményeként válik az mRNS-alapú technológia az emberi betegségek elleni küzdelemben terápiás „csodafegyverré”.
„Az mRNS-ek olyan hírvivő molekulák, amelyek a sejtmagban lévő DNS-től a riboszómákhoz szállítják a genetikai információt, ahol a fehérjeszintézist irányítják. Így a genetikai információ biológiai funkcióvá alakul át” – adott iránytűt is a tudományos elismerés hátterének megértéséhez a Paul Ehrlich Alapítvány és a Goethe Universität Frankfurt 2021. szeptember 21-i sajtóközleménye.
A tudósi elhivatottságra példa, hogy az 1990-es években, a DNS-kutatás dominanciája idején is hű maradt céljaihoz Karikó Katalin. Sok-sok akadályt leküzdött 24 éven át a Pennsylvániai Egyetem kutatójaként, mire felfedezte, hogyan lehet tompítani a szervezet saját védelmi válaszát a szintetikus mRNS ellen, és ennek következtében hogyan lehet jelentősen növelni a sejten belüli fehérjetermelést.
A rákkutatásban és a vakcina-fejlesztésben szerzett tapasztalatokat Uğur Şahin és Özlem Türeci. Az 1990-es évek közepe óta a homburgi és a mainzi orvosi egyetemen dolgoztak. Optimalizálni igyekeztek az mRNS-molekulák szerkezetét, hogy azt rák elleni oltóanyagként be lehessen adni. Rendkívüli precizitással módosították az mRNS különböző szerkezeti összetevőit, s ezzel jelentősen megnövelték a sejten belüli stabilitását, illetve a transzlációs hatékonyságát. A BioNTech jelentős előrelépést ért el a rák elleni vakcinák klinikai alkalmazásában, többek között a megfelelő lipid-nanorészecskék mint szállítóeszközök kifejlesztésének köszönhetően.
A két kutatási irány 2013-ban, Karikó Katalinnak a BioNTech céghez érkezésével kapcsolódott össze. A fehérjepótló terápiák, illetve a SARS-CoV-2 elleni vakcinák gyors kifejlesztéséhez nélkülözhetetlenek a gyulladást nem okozó, módosított mRNS molekulák. A Covid-19 betegség elleni vakcinák fejlesztése felgyorsította annak az mRNS-alapú technológiai platformnak a létrehozását, amely „csodafegyverként” paradigmaváltást indít el az orvostudomány egyes területein. Ezt a közös eredményt ismeri el a „Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedler-díjjal” a Paul Ehrlich Alapítvány Tudományos Tanácsa, amelynek döntését 2021. szeptember 21-én jelentették be Frankfurtban.
A „Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedler-díj” 1952 óta létezik. Rangját a fáradhatatlan kutató, 1908 egyik Nobel-díjasa, Paul Ehrlich (1854-1915) és a tudománytörténészként is nagyot alkotó vegyész, Ludwig Darmstaedter (1846-1927) neve fémjelzi. A „kemoterápia megalapítójának” is nevezett Paul Ehrlich a gyógyszerészetben először használta a „csodafegyver” kifejezést, s posztulátumával tudósok generációit inspirálta arra, hogy hatékony molekuláris rákterápiákat dolgozzanak ki. A „Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedler-díjat” eddig elnyert 128 tudós közül 25 a Nobel-díjat is megkapta. A tudományos csúcselismerést és a német kitüntetést egyaránt magukénak tudható kutatók között szerepel a Szegedi Tudományegyetemmel munkakapcsolatban álló biokémikus Ada Yonath és az immonológus Peter C. Doherty, továbbá Jennifer Douda, aki a világ legbefolyásosabb embereit bemutató „Time 100” listán írt méltatást Karikó Katalinról. Az SZTE alumnája lesz az egyetlen magyar kutató a német orvostudományi kitüntetést elnyerők között. Az elismerést, amely az utóbbi években 120 ezer euróval együtt jár, várhatóan 2022. március 14-én, Paul Ehrlich születésnapján adják majd át az mRNS-terápiát fejlesztő három kutatónak.
Nem Németország ismerte el elsőként a BioNTech cég csapatát. Emlékezetes: 2021. június 23-án Oviedóban jelentették be, hogy a koronavírus elleni oltóanyagot kifejlesztő 7 kutató – köztük Karikó Katalin, valamint Özlem Türeci és Uğur Şahin – kapja meg október 22-én a tudomány és technológia kategóriában az Asztúria hercegnője kitüntetést. Ez „a spanyol Nobel-díj”.
*
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorával és alumnájával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
SZTEinfo - Újszászi Ilona
Fotók: SZTE NKI, Ú. I.,
Goethe-Universität Frankfurt
