2021. október 21., csütörtök

Kezdo_SZGY_konyvhet

13+3 tény, amit nem(igen) tudtunk Szent-Györgyi Albertről

„Tudós a közéletben, Szent-Györgyi Albert (1893-1986)” címmel hamarosan napvilágot lát Tasiné Csúcs Ildikó történész, bibliográfus új kötete. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársa a 92. Ünnepi Könyvhét egyetemi program-sorozatában műhelybeszélgetésen ismertette a Kronosz Kiadó gondozásában megjelenő kötet újdonságait. Ezek közül csokorba kötöttünk Szent-Györgyi Albert közéleti szerepeiről 13+3=16 eddig kevéssé vagy egyáltalán nem ismert tényt az SZTE Nobel-díjas rektora szeptember 16-i születésnapja alkalmából.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Doktori értekezése adja Tasiné Csúcs Ildikó új könyvének, a „Tudós a közéletben, Szent-Györgyi Albert (1893-1986)” című kötetnek a vázát. A PhD értekezését közérthető szöveggel és kitűnő képekkel színesített formába dolgozta át a szerző – derült ki a 2021. szeptember 6-i műhelybeszélgetésen. Dr. Marjanucz László történész kérdéseire válaszolva Tasiné Csúcs Ildikó elmondta: a kötet történettudományos igényességgel és ellenőrzés mellett készült el. A kiadónál dolgozó szakemberekkel együtt, összesen hét történész olvasta el, javította és kommentálta. „De a hitelesség szavatolása mellett a közérthetőség is követelmény volt, hogy mindenki el tudja olvasni és részévé válhasson a nemzeti történelmi emlékezetnek” – fogalmazott.


Archiv__ML_TCsI_IMG_7705_j
A "Tudós a közéletben, Szent-Györgyi Albert (1893-1986)" című könyv szerzőjével, Tasiné Csúcs Ildikóval Marjanucz László történész beszélgetett. A mögöttük látható fotón (bal oldalon) Szent-Györgyi Albert rektor és Hóman Bálint kultuszminiszter (középen) is látható. (Az archív felvétel a Szegedi Tudományegyetem 1940-es tanévnyitó ünnepségén készült.)

 

A közérthetőség jegyében azt kértük a könyvtárostól, hogy 13+3 pontban sűrítse össze könyvének újdonságait szeptember 16-ra, az SZTE Nobel-díjas rektora születésnapjára emlékeztetve. Íme, a reprezentatív mintavétel, ízelítőnek: 13+3 dolog, amit eddig nem(igen) tudtunk Szent-Györgyi Albertről.


kozonseg_IMG_7701
A 92. Ünnepi Könyvhét egyetemi programján megjelentek egy csoportja.

 

1. Kétszeresen is nemesi származású volt, de sohasem említette.

A Szent-Györgyiek Szentgyörgyi Sámuel kalotaszegi református prédikátorig tudják visszavezetni a családfájukat, aki 1608-ban kapott nemességet. A „nagyrápolti” előnevet a tudós, Szent-Györgyi Albert dédapja, Szent-Györgyi Imre nyerte el az 1838. június 20-án kiállított királyi adománylevélben.

Édesapja jogászi végzettséget szerzett, de csak „magánzóként” adott jogi tanácsokat, mert igazgatta a 800 hektáros birtokot. Ezzel a köznemesség néhány száz családja alkotta felső rétegének, az úgynevezett bene possessionatus tagja volt a Szentgyörgyi család.

Az anyai ágon, a Lenhossék családban pedig a dédnagyapa, Lenhossék Mihály Ignácz, mint Esztergom megye tisztifőorvosa, kapott érdemei elismeréséül nemesi rangot 1808. szeptember 25-én.

 

Golyalabakon_gyermek_Szent-Gyorgyi_Albert_j
Szent-Györgyi Albert (középen) és testvérei.

2. A Szent-Györgyi ősöktől tanulta azt, hogy mindig a saját meglátása szerint cselekedjen, függetlenül attól, hogy az számára milyen következményekkel jár.

Nagyon büszke volt az 1848-as szabadságharcban fegyveresen részt vevő őseire. Különösen a dédapjára, aki, mint királyi személynök, hitelesítő aláírásával látta el az Erdélyt Magyarországgal egyesítő unió-törvényt. Ezt az oklevelet Szent-Györgyi Albert maga is megnézte és büszkén dicsekedett vele. A Nobel-díj átvétele után vele készült interjúban kiemelte, hogy emiatt a dédapját idő előtt és felére csökkentett nyugdíjjal „jutalmazták”. Ezen ősök példája sarkallta a tudóst is a későbbiekben politikai szereplésre.

 

3. A Szent-Györgyi család kétszer is kapcsolatba került a magyar Szent Koronával.

Első alkalommal a dédnagyapa, a fent említett Szent-Györgyi Imre volt tagja annak a képviselői küldöttségnek, amelyik 1848 áprilisában megtekintette a magyar koronát a budai várban, ugyanis az a gyanú merült fel, hogy a Habsburgok Bécsbe vitték. Emiatt a császári bíróság kérdőre is vonta.

Százharminc évvel később a tudós Szent-Györgyi Albert került kapcsolatba a koronával és a koronázási ékszerekkel. Jimmy Carter amerikai elnök felkérésére, mint az USA-ban élő legkiemelkedőbb magyar személyiség, tagja lett a szent koronát 1978. január 6-án visszaszolgáltató amerikai küldöttségnek. Ezen a ceremónián amerikai kérésre Kádár János az MSZMP főtitkára nem vehetett részt!

 

4. Az I. világháború végén egy tiszt elleni feljelentése miatt megfosztották katonai rangjától.

Szent-Györgyit egyetemistaként sorozták be, Bukovinában harcolt az oroszok ellen. Katonatársai megmentéséért még kitüntetést is kapott és eljutott a zászlósi rangig. A háború utolsó évében emberi együttérzéstől vezérelve feljelentette egyik feljebbvalóját, mert hadifoglyokon orvosi kísérleteket végeztetett. A katonai bíróság nem a magasabb rangú katonatisztet büntette meg cselekedetéért, hanem Szent-Györgyi Albertet, úgy, hogy megfosztották katonai rangjától, így lett „rangnélküli népfelkelő”.

 

5. A tanácsköztársaság kegyetlenkedései alapján egy életre megtanulta, milyen veszélyes a kommunista hatalomgyakorlás.

A család félt a kommunista hatalomátvételtől, ezért eladták a birtokokat, a háború utáni infláció miatt azonban elértéktelenedett a pénzük és teljesen elszegényedtek. A sok adás-vétel után a birtokból ezer angol fontja maradt Szent-Györgyi Albertnek, amelyet megosztott édesanyjával. Szent-Györgyi ezt úgy élte meg, hogy előbb a Monarchia utódállamaiban, majd Európában nyugat felé vándorolva igyekezett egyetemi diplomájával megélhetést biztosító állást szerezni. Eleinte csak rövid időszakokra sikerült elhelyezkednie. A szakmai fejlődését is biztosító munkát Cambridge egyetemén kapott.

Szent-Györgyi Albert látta a kommunisták kegyetlenségeit is a tanácsköztársaság idején, ezért nagyon megjegyezte, hogy veszélyes a kommunisták kezébe hatalmat adni.

 

6. Kultuszminiszter szeretett volna lenni a Horthy-korszakban.

A Bethlen kormány kultuszminiszterével Klebelsberg Kunoval nagyon jó volt a kapcsolata, hiszen Klebelsberg elismerte a természettudományok jelentőségét. Közösen vettek részt a Rockefeller Alapítvánnyal folytatott tárgyalásokon és alapítványi segítséggel szereztek be műszereket és anyagi támogatást a kutatáshoz és gyógyításhoz. Szent-Györgyi Albert Klebelsbergen keresztül bepillantást nyert a kultuszminiszteri hatáskörbe és ez felkeltette benne a vágyat, hogy hazája tudományos felemelkedéséért miniszteri szinten is tenni tudjon. Klebelsberg halála után megkereste kérésével gróf Bethlen István volt miniszterelnököt, de az elzárkózott a kérése teljesítése elől. Később sem kapott ajánlatot a kultuszminiszterségre.

 

7. Az 1933-as egyetemi redukciók idején Szent-Györgyinek is köszönheti a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Orvostudományi Karának fennmaradását.

Az 1929-33-as gazdasági válság következtében a politikai vezetés úgy döntött, hogy nem lehet fenntartani egy ilyen szegény országnak négy tudományegyetemet. Ezen egyetemek esetében általában az orvostudományi karok fenntartása került a legtöbb pénzbe. De Szegednek nem volt pártfogója a politikai felső vezetésben. Ezért lett a kiszemelt áldozat ez az egyetem. Szent-Györgyi Albert a városi vezetéssel összefogott, és meg tudták tartani a szegedi egyetem integritását. Szent-Györgyi azzal érvelt, hogy az orvosi kar megszüntetése esetén vissza kellene fizetni minden támogatást a Rockefeller Alapítványnak. (A megegyezés alapján ugyanis a magyar állam vállalta a támogatott intézmény fenntartását.) A visszafizetendő összeg pedig nagyobb lett volna, mint a megszüntetéssel járó pénzmegtakarítás.


Szent-Gyorgyi_rektor_j
Az SZTE jogelődje, a Horthy Miklós Tudományegyetem rektora, Szent-Györgyi Albert a Dugonics téri épület dísztermében.

 

8. Szent-Györgyi egyik politikai ellenfele a Horthy-korszakban Hóman Bálint kultuszminiszter volt.

Hóman Bálint nagyon károsnak tartotta Szent-Györgyi Albertnek az ifjúságra gyakorolt, liberálisnak nevezett hatását. A Szegedi Egyetemi Ifjúság (SZEI) életre hívása pedig arra késztette, hogy kidolgozzon és elfogadtasson egy törvényjavaslatot, aminek köszönhetően az egyetemi ifjúsági egyesületek feletti főfelügyeleti jogot a kultuszminiszter, azaz ő kapja meg. Ezen törvény (1940. évi XXXIX. törvénycikk) értelmében miniszteri biztost is kinevezett a végrehajtás érdekében. A biztos első intézkedéseinek egyike az volt, hogy megváltoztatta a SZEI alapszabályzatát. Ennek értelmében a szervezetnek ki kellett zárnia tagjai sorából a zsidó hallgatókat és nem foglalkozhatott hallgatói érdekvédelemmel sem. De Szent-Györgyi rektorsága alatt ez nem tudott megvalósulni. A tudós elve az volt, hogy a tudás számít, nem a származás vagy a faj.

 

9. Szent-Györgyi Albert református volt.

A családi református hagyományt követve vett részt 1943-ban a Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége szárszói gyűlésén, ahol meghallgatta Erdei Ferencet, Veres Pétert is. Az eseményen Szent-Györgyi inkognitóban vett részt, ugyanis az „isztambuli küldetés” kitudódása után a belügyminiszter megtiltotta neki a közszereplést.

 

10. Szent-Györgyi a nevét viselő antifasiszta szervezet (SZESZ) támogatásával az ellenzék miniszterelnökjelöltje volt. Isztambuli kiküldetését a Kállay kormány két hadtest készenlétbe helyezésével is támogatta.

Bár Kállay Miklós miniszterelnök mindig teljesen elhatárolódott attól, hogy ő támogatta volna Szent-Györgyi Albert küldetését, valójában azzal is megbízta, hogy ne csak az angolokkal tárgyaljon a különbékéről, hanem az amerikai isztambuli követtel, Steinhardtal is. Három pontban foglalt üzenet átadásával bízta meg a tudóst, akinek személyes barátja volt a nagykövet. Szent-Györgyi maga foglalta írásba a miniszterelnöki üzenetet, amit Steinhardt egyik összekötőjének tudott átadni. Bár Szent-Györgyi küldetése kitudódott, de egy másik próbálkozás révén Kállay Miklós miniszterelnöknek sikerült előzetes fegyverszüneti megállapodást kötnie a szövetségesekkel 1943. szeptember 9-én.

 

11. A Szent-Györgyi Ellenállási Szervezet (SZESZ) nagyon sikeres tevékenységet fejtett ki, de a nyilas hatalomátvétel következtében meg kellett szűnnie.

A SZESZ a svéd követségen keresztül folyamatos rádiókapcsolatban állt a szövetségesekkel. A szervezetet képzett tisztek vezették, a katonai vezetője Kruchina Viktor folyamőrszázados volt. Sikerült teljesen elaknásítaniuk a Duna-kanyarban a folyót, így nem kaphattak energiautánpótlást a németek. Emellett folyamatos munkabeszüntetéseket is kezdeményeztek a Weis Manfréd gyárban, ami a német hadianyaggyár részére dolgozott. Sajnos egy postaaltiszt feljelentése következtében lelepleződött a tevékenységük.

 

12. Szent-Györgyi meglátása az volt, hogy Magyarországon külső segítség nélkül nem lehet megvalósítani a társadalmi reformokat.

Szent-Györgyi Albert politikai éleslátására utal ez a vélemény. „Csak külső segítséggel lehetne megszabadulni a jelenlegi kormánytól, amit a hadsereg, a papok és a feudális rendszer irányít” – vallotta a tudós. De a külső segítség szükséges feltétele az ellenséges hatalmak által való megszállás. Természetesen ő is az angol-szász államok részvételével történő megszállását üdvözölte volna leginkább, de a cél érdekében elfogadta a szovjet megszállást is. Ezért vállalt volna közvetítő szerepet a háború későbbi szakaszában a szovjetekkel való kapcsolatfelvételben is. Sajnos ezt a nyilas hatalomátvétel megakadályozta.


Szentgyorgyi_Albert_diakjaival_1937_okt_31_Pesti_Naplo-600x428
A Nobel-díjas professzor, Szent-Györgyi Albert egyetemistákkal beszélget.

 

13. Szent-Györgyi olyan népszerű ember volt hazánkban az 1940-es években, hogy a nyilasok szerették volna őt a maguk oldalára állítani, hogy megnyerjék vele a tömegek támogatását.

A szovjet előre nyomulás következtében 1944 végén a törvényhozás Sopronba települt át. Ennek jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy a törvényhozók abban reménykedtek, Hóman Bálint vezetésével, hogy Szent-Györgyi a szovjetek elől menekülve átáll majd közéjük. Kilátásba helyezték, hogy mindent megbocsátanak neki és semmi bántódása sem lesz. Eközben Szent-Györgyi Budapesten bujkált, váltogatva a rejtekhelyeit, nehogy a németek és a velük ebben is együttműködő nyilasok rátaláljanak.


Szent-Gyorgyi_arkadok_alatt_j
A Dóm téri árkádok alatt.
13+1=14. Szent-Györgyi 1945-ben, az újnak mondott államrendben, államelnök vagy amíg ez nem lehetséges, kormányzóhelyettes szeretett volna lenni.

Ezt az őt megmentő szovjet vezetőknek nyilatkozta, mikor ambícióiról faggatták a főhadiszálláson. De még korábban sem volt ez lehetséges, hiszen az Ideiglenes Nemzeti Kormány idején több testület megosztva gyakorolta az államfői hatalmat. Az 1945. novemberi választások után pedig a koalícióban részt vevő pártok választottak a tagjaik közül államelnököt. Szent-Györgyi köztudottan nem volt párttag. Ráadásul Vorosilov marsall, a SZEB elnöke neheztelt is rá, mert a tudós állandóan panaszt tett nála a szovjet katonák erőszakoskodásai miatt. Ezért legfőképpen a kommunistáknak köszönhetően nem merült fel a neve erre a pozícióra. Persze azon elgondolkozhatunk, hogy mi lett volna, ha nem Tildy Zoltán lesz az első köztársasági elnök, hanem Szent-Györgyi…

 

13+1+1=15. A Szent-Györgyi vezette gyógyszercég hozta be hazánkba először a penicillin antibiotikumot.

A Servita Rt. névű cég tudományos igazgatója Szent-Györgyi Albert, gazdasági vezetője pedig tőkés barátja, Ráth István volt. Nagyon sok szegény rászorulónak is juttattak a gyógyszerből. De a gyógyszergyárak államosításának „érdekében” a kommunisták azzal vádolták a céget, hogy több millió forintot keresett az üzleten, amivel a dolgozó népet károsította meg. Szent-Györgyiék hiába kértek helyreigazítást, Ráthot a kommunista hatalom el is raboltatta. Szent-Györgyi egy együttműködő kommunistától megtudta, hogy a következő áldozat ő lesz, ezért hirtelen Svájcba utazott. Onnan a szovjetek segítségével sikerült kiszabadítania barátját is és végleges letelepedés céljából, közösen az USA-ba utaztak.

 

13+1+1+1=16. Kizárták a Magyar Tudományos Akadémiából.

1949-ben az MTA kommunista megreformálása idején Szent-Györgyi Albertet kizárták az MTA tagjai közül, mert együttműködött az imperialistákkal. Rendes akadémiai tagságát életében soha nem kapta vissza és ez óriási fájdalommal töltötte el. Hazánk egyetlen magyar állampolgárságú Nobel-díjasa csak halála után kapta vissza rendes akadémiai tagságát, mikor 1989-ben tömbben rehabilitálták az 1949-ben kizárt tagok egy részét.

 

konyvbemutato_utan_IMG_7709
A műhelybeszélgetés résztvevőinek egy csoportja.

 

E 16 ténynél jóval több kérdésre kap választ és számos érdekességre bukkanhat rá az, aki kezébe veszi Tasiné Csúcs Ildikó: Tudós a közéletben, Szent-Györgyi Albert (1893-1986) című kötetét, amely várhatóan 2021 októberében kerül a könyvesboltokba.

 

SZTEinfo

Archív fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár

Fotó: Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés