Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Hogyan született meg az mRNS-technológia? Miként fejlesztették ki azokat a különleges nanorészecskéket, melyek segítenek célba juttatni a vírus elleni genetikai üzenetet? Van-e továbblépés? Készülnek-e más vírusok és a rák elleni vakcinák? E kérdésekre is válaszolt Pardi Norbert, az SZTE alumnusa a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott előadásán.
„Karikó Katalin munkatársaként Pardi Norbert fontos szerepet játszott abban, hogy százmilliók kaphassák meg a koronavírus elleni új generációs vakcinát” – kezdődik az mta.hu tudósítása arról az előadásról, amelyet Pardi Norbert, a Szegedi Tudományegyetem alumnusa tartott a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A vakcinák és a Covid-19 sztori címmel 2021. november 15-i előadás utólag is megtekinthető az MTA Youtube csatornáján.
– Mi is az a vakcina? – kérdezte előadása elején Pardi Norbert, aki kutatói pályáját a Szegedi Tudományegyetem biológus szakján kezdte. Hogyan váltanak ki immunválaszt a vakcinák? Erre a kérdésre is válaszolt a Pennsylvaniai Egyetemen az mRNS-vakcinatechnológia alapjait lerakó kutatói közösséghez csatlakozó kutató.
Az immunmemória működését, a kritikus kórokozókkal szembeni hosszú távú védettség kialakulásának az eseteit is bemutatta Pardi Norbert, aki „Karikó Katalin és Drew Weissman munkatársaként úttörő szerepet játszott azoknak a nanocseppeknek a kifejlesztésében, amelyek segítenek az új generációs mRNS-vakcinák hatásáért felelős genetikai információt a sejtjeinkbe juttatni”.
– A nyájimmunitás kiemelt fontosságú a vakcinák által kiváltott védelem maximalizálásához – jelentette ki a kutató, aki jelenleg a Pennsylvaniai Egyetem Mikrobiológia Tanszékén vezeti saját laboratóriumát.
Mit adtak nekünk a vakcinák? A kérdésre válaszolva hat különböző kórokozó által okozott betegség visszaszorításának az ábráit is bemutatta Pardi Norbert. Áttekintette a vakcinafejlesztés történetét, a humán vakcinák kifejlesztésének idővonalát. Előadásából megtudható: mi az új generációs vakcinák gyors hatósági engedélyezésének háttere. A sikeres vakcinafejlesztés állomásait és időkereteit, illetve lehetséges akadályait is vázolta.
– Imunológusok és strukturális biológusok bevonása is szükséges a vakcinafejlesztésez – jelentette ki Pardi Norbert, akinek kutatómunkájában az univerzális influenza és koronavírus elleni vakcina kifejlesztése irányába mozdul. Példákkal együtt bemutatta a 6 humán alkalmazású vakcinát, mérlegre tette előnyeiket és hátrányaikat.
Az mRNS-technológia kifejlesztésének kulcsállomásait, magyar vonatkozásait és a kezdeti aggodalmakat is ismertette Pardi Norbert.
A közeljövő lehetőségeinek, a nagyméretű és negatívan töltött mRNS molekula biztonságos alkalmazásának, a terápiás módszer lépéseinek a bemutatásával sok időszerű kérdésre válaszolt a kutató, aki érintőlegesen a rák elleni vakcinák kifejlesztésével is foglalkozik.
Pardi Norbert az MTÜ alkalmából tartott előadásával a tudományos eredmények bemutatásán kívül és a kutatói laboratórium „boszorkánykonyhájába” is bepillantást engedett.
SZTEinfo – Ú. I.
Forrás: mta.hu
Korábban írtuk Pardi Norbertről és kutatómunkájáról:
Versenyelőnyt jelent a nukleozid módosított mRNS technológia ismerete
Az mRNS technológia alkalmazásáért dolgozik Pardi Norbert, az SZTE-től a Penn-ig
A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa
