Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
2020-ban Franciszek Hugon Szafraniec, a krakkói Jagelló Egyetem emeritus professzora nyerte el a Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet. A járványügyi helyzetre való tekintettel az ünnepélyes éremátadásra és a díjazott előadására 2021. november 12-én került sor, az SZTE Bolyai Intézetében.
21. alkalommal döntött a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének Tanácsa a Szőkefalvi-Nagy Béla Érem díjazottjáról. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet rangos elismerését a szegedi universitas nemzetközi hírű matematikai iskoláját elindító Haar Alfréd és Riesz Frigyes által 1922-ben alapított Acta Scientiarum Mathematicarum folyóirat aktuális szerkesztőbizottsága javasolja.
A Szőkefalvi-Nagy Erzsébet által alapított díjat minden évben olyan kiváló matematikus kaphatja meg, aki a Szegedi Tudományegyetem Acta Scientiarum Mathematicarum folyóiratban magas szintű publikációs tevékenységet folytatott. Franciszek Hugon Szafraniec a funkcionálanalízis és operátorelmélet területén ért el kiemelkedő eredményeket, az Acta Scientiarum Mathematicarum folyóiratban négy nagy hatású cikket publikált.
-Dupla büszkeség számomra a díj. Egyrészt megtisztelő, hogy ilyen módon is elismerik a kutatásaimat, másrészt a korábbi díjazottak között voltak és vannak barátaim. Sokat jelent számomra, hogy velük kerülhettem egy csoportba, főleg úgy, hogy az utolsó pillanatban dőlt el, hogy a matematikával fogok foglalkozni, még 17 évesen. Kiváló mestereim voltak és szerencsém. Ezek mind kellettek ahhoz, hogy eredményes kutatásaim legyenek – mondta el a díj átvétele után Franciszek Hugon Szafraniec.
Szafraniec professzor matematikai munkássága témáit tekintve széles körű. PhD fokozatát 1968-ban szerezte a Jagelló Egyetemen a nemlineáris analízis területén. Érdeklődése ezután az operátorelmélet irányába fordult, az akkoriban egyik legaktuálisabb terület, a dilatációelmélet felé. Szőkefalvi-Nagy Béla híres Appendix-e (1955) alapvető hatást gyakorolt kutatásaira, és azokat máig inspirálja. Szafraniec professzor tudományos tevékenységére jellemző, hogy látszólag egymástól távol álló témák között talál összefüggéseket.
Szőkefalvi-Nagy Béla általános dilatációs tétele Szafraniec professzor számos olyan eredményének a kiindulópontja, mely túlmutat az operátorelméleten. Azon észrevétele, hogy a dilatációs tétel bizonyításában a reprodukáló magú Hilbert-terek (RKHS), mint eszköz már benne rejlettek, érdeklődését ezen elmélet iránt tovább fokozta, és annak kiemelkedő jelentőségű alkalmazásaihoz vezette komplex függvénytani, harmonikus analízisbeli és kvantumelmélethez kapcsolódó témákban.
Franciszek Hugon Szafraniec négy cikket publikált az Acta Scientiarum Mathematicarum-ban. Közülük kettő a dilatációelmélethez kapcsolódik. Egyik nagy hatású dolgozatára több mint 60 idézet született.
SZTEinfo/Lévai Ferenc
Fotó: Sahin-Tóth István
