Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem professzora, Karikó Katalin, a BioNTech vezető alelnöke, valamint a német céget alapító Uğur Şahin és Özlem Türeci együttműködését jutalmazza a transzlációs orvoslás 2022-es Jeantet-Collen-díj. Az mRNS-alapú vakcinák fejlesztéséhez hozzájáruló három kutató svájci kitüntetése Európa legjobban dotált díja, amely az innovációs projekt folytatására ösztönöz. A támogatásból Karikó Katalin, az SZTE professzora a Szegedi Tudományegyetemen induló kutatását finanszírozza.
„Megosztva kapja a 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német állampolgár” – jelentette be 2021. november 30-án délelőtt Genfben a Louis-Jeantet Alapítvány. Az elismerést olyan mRNS-alapú vakcinák tervezéséért és fejlesztéséért nyerték el, amelyek „biztonságosan védik az emberiséget a halálos SARS-CoV-2 vírus ellen”. Az alapítvány sajtóközleményéből kitűnik az is, milyen előzmények és milyen jövőkép köti össze a három kutatót.
Egy cég három kutató
Nyolc éve dolgozik együtt a Karikó – Şahin – Türeci kutatói hármas. A Szegedi Tudományegyetemen biológus diplomát és biokémikus doktori fokozatot szerzett, majd amerikai egyetemi munkahelyein az mRNS orvosi alkalmazásának lehetőségeit kutató Karikó Katalin 2013-ban csatlakozott a BioNTech vállalathoz. A cég társalapítói: a Kölni Egyetemen orvosi diplomát szerző Uğur Şahin és a homburgi Saar-vidéki Egyetemen orvostudományt hallgató Özlem Türeci.
A terápiás célú hírvivő RNS kutatásának eredménye az „új típusú” koronavírus „elleni rendkívül hatékony oltóanyag látványosan gyors kifejlesztése. Ez döntő szerepet játszott a COVID-19 pandémia világméretű megfékezésében. Munkájuknak páratlan hatása lesz a jövőbeni kórokozók és rákos sejtek elleni vakcinák kifejlesztésében” – összegezte a három kutató közös munkájának eredményét a Louis-Jeantet Alapítvány közleménye.
A mainzi székhelyű biotechnológiai cég három vezetője nemcsak fenntartja, hanem bővíti is kapcsolatait az alapkutatás és az egyetemek irányába. A BioNTech vezető alelnöke, Karikó Katalin 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem professzora. A cég társalapítói – Uğur Şahin vezérigazgató és Özlem Türeci orvosigazgató – a Mainzi Egyetem professzorai.
Egy-egy kutató 150000 svájci frank – közel 53 millió forint – támogatást kap a munkájához. Ezt az összeget Karikó Katalin, az SZTE professzora a Szegedi Tudományegyetemen induló kutatásaira költi.
A Jeantet-Collen-díj átadó ceremóniáját 2022. október 11-én tartják.
A hírvivő molekulában rejlő lehetőségek
Hogyan készülnek a hagyományos vakcinák? Ezek „fehérjealapúak, azaz az immunválasz kiváltására gyengített vagy hatástalanított vírusfehérjéket használnak. A vírus nagy mennyiségben történő előállítása, majd legyengítése vagy a fehérje kivonása időt és erőforrásokat igényel.”
A COVID-19 pandémia idején megtanulta a világ, hogy a modern, az úgynevezett harmadik generációs oltóanyagokkal együtt emlegetett „mRNS” rövidítés a „hírvivő RNS” kifejezéssel bontható ki.
Mi is az az mRNS? Erre is kitér a Louis-Jeantet Alapítvány sajtóközleménye. „Az mRNS-ek olyan hírvivő molekulák, amelyek a sejtmagban található DNS által kódolt genetikai információt továbbítják a sejt citoplazmájában található fehérjebontó gépezethez. Itt az RNS-üzeneteket leolvassák és olyan fehérjékké fordítják, amelyek a sejt működéséhez szükséges feladatokat látnak el.
Minden egyes mRNS egy adott fehérjét kódol.” Ám „az mRNS-ek instabil molekulák”. A kívülről bevitt mRNS-ek „immunreakciót váltanak ki és megsemmisülnek, mielőtt a sejtjeink felvennék őket.”
Hogyan „szelídítette meg”, tette orvosi terápiára alkalmassá az mRNS-t Karikó Katalin? Az „RNS által közvetített immunaktivációt vizsgálta. Felfedezte, hogy az mRNS-ben lévő nukleozidok specifikus módosításával el lehet nyomni a szervezet saját, gyulladásos válaszát az idegen, illetve a szintetikus mRNS ellen”. Ezt sikerült igazolnia is az amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt végzett kísérletekben. A Pennsylvániai Egyetemhez kötődő felfedezés alapozta meg a COVID-19 pandémia kezdetén az új típusú koronavírus elleni vakcinák mint az első mRNS-technológiájú gyógyszerek gyors előállítását.
Mire képes még az mRNS? Az egyénre szabott rákellenes immunterápiára használható mRNS alapú gyógyszerek érdeklik a mainzi orvosházaspárt. Uğur Şahin és Özlem Türeci – Karikó Katalinnal együtt – kidolgozta annak módszerét, hogy az mRNS-t, megfelelő lipidbe „csomagolva” eljuttassák az immunrendszerhez tartozó „dendritikus sejtekbe; fokozzák a stabilitását és növeljék a fehérje transzláció szintjét”. Munkájuk „bizonyította az mRNS-ben, mint új gyógyszerfajtában rejlő lehetőségeket”.
Folytonos innováció
„Az mRNS-alapú vakcinákkal és immunterápiákkal kapcsolatos kutatásaik további elmélyítésére” fogja felhasználni a Jeantet-Collen-díjat a Karikó – Şahin – Türeci kutatói hármas. A sikeres projekt folytatására ösztönzi a tudósokat a Louis-Jeantet Alapítvány díjaihoz kötött feltételrendszer is.
Az Európa Tanács valamely tagállamában élő orvosbiológiai kutatók nyerhetik el az 1986-ban alapított Louis-Jeantet-díjakat. „Ha a jutalmazott tudományos eredmény közel áll az emberiséget sújtó betegségek elleni küzdelem gyakorlati alkalmazásához, akkor az egyik Louis-Jeantet-díj átváltozik a transzlációs orvoslás Jeantet-Collen-díjává, amelyet a Désiré Collen Stichting adományai támogatnak” – magyarázza az alapítványi elismerés ismertetője.
A legjobban dotált európai kitüntetések a Louis-Jeantet-díjak. Mindegyikhez 500000 svájci frank – közel 176 millió forint – jutalom tartozik. Ám ennek csak 10 százalékát kapja meg személyesen a kitüntetett tudós. A támogatás 90 százalékát a folyamatban lévő kutatásának a finanszírozására kell fordítania. Így a Jeantet-Collen-díj is – az élvonalbeli kutatók elvégzett munkájának az elismerése mellett – az innovatív kutatási projekt folytatására ösztönöz.
A Louis-Jeantet Alapítvány az általa menedzselt díjakra eddig összesen több mint 60 millió svájci frankot adott.
A 100. díjazott
A Louis-Jeantet Alapítványt 1983-ban a névadó genfi lakosú francia üzletember kívánságára hozták létre. Azzal a céllal, hogy az orvostudomány fejlődését úgy segítse, hogy közben védi az európai orvosbiológiai kutatás szerepét és identitását a nemzetközi versenyben. Az alapítvány finanszírozza a Louis-Jeantet-díjat és a Genfi Egyetem orvosi karán több professzori állást is.
Az 1986 óta így elismert kutatók között találjuk a 2019-ben kitüntetett, Magyarországról indult Roska Botondot, aki a svájci Institute for Molecular and Clinical Opthalmology Basel alapító igazgatója. A névsorban szerepel – többek között – a Szegedi Tudományegyetemmel élénk munkakapcsolatban álló Nobel-díjas Bert Sakmann. A német fiziológus a Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású konferencia és szegedi élményei hatására bekapcsolódott az SZTE tehetséggondozó programjaiba. 1989-ben nyerte el a svájci kitüntetést a Nobel-díjas Sir Gregory Paul Winter molekuláris biológus, akivel Karikó Katalin az idei cambridge-i előadókörútján találkozott.
A Louis-Jeantet-díjak 36. „életévében”, 2022-ben adják át a 100. tapasztalt tudós számára a támogatást. Ekkor – a transzlációs orvostudomány Jeantet-Collen-díját elnyert Karikó Katalin, Uğur Şahin és Özlem Türeci mellett – a Louis Jeantet orvosi díjjal tüntetik ki Carol Robinsont, az Oxfordi Egyetem kémia professzorát is.
Karikó, Uğur és Türeci több közös kitüntetésben részesült. Így például a 2022. évi Paul-Ehrlich- and Ludwig Darmstaedler-díj mellett, másokkal együtt, az Asztúria Hercegnője Díjat és legutóbb a Német Jövő Díjat is megkapták.
A Louis-Jeantet-díjak valamelyikével elismert 100 kutató közül eddig 14 nyerte el később a Nobel-díjat.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotó: Bobkó Anna, K. K., Ú. I.
Forrás: Louis-Jeantet Prizes
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem professzorával, díszdoktorával és alumnájával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
Az SZTE Hírportálján Karikó Katalinnal kapcsolatban eddig megjelent cikkek gyűjteménye itt elérhető.
