Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Egy-egy problémától hogyan jutnak el a megoldásig a medior és szenior szakemberek? – erre a kérdésre keresik a választ abban a kutatásban, amely a szoftverfejlesztők gondolkodásmódját térképezi fel a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézetének Szoftverfejlesztés Tanszékén. A kísérletben hat olyan szoftverfejlesztő gondolkodását monitorozzák, akik legalább 3 éve dolgoznak a szakmában. Többen közülük az SZTE-n végeztek.
- A szoftverfejlesztésnek, mint feladatnak, nagyon sok olyan részproblémája van, amely sok gondolkodást, időráfordítást igényel. Ezek jelentős részét lehet csökkenteni, ha az ember olyan eszközöket ad a programozók, fejlesztők kezébe, amely által sokkal jobban tudnak a kreatív munkára koncentrálni. Úgy gondoltuk, hogy ezeket az eszközöket akkor lehet jól megtervezni, ha először megértjük a programozók gondolkodását, mert akkor tudni fogjuk, hogy mely lépésekben lehetne segíteni a munkájukat – mondta Dr. Beszédes Árpád, az SZTE TTIK Informatikai Intézet Szoftverfejlesztés Tanszék docense.
A szoftverfejlesztő programozók egy úgynevezett integrált fejlesztő környezetben dolgoznak, ebben írják, futtatják a programkódot, tesztelik, megnéznik a tesztek eredményeit, keresik a hibákat. Egy ilyen fejlesztőkörnyezetbe bele lehet tenni mindenféle funkciót, például olyat is, amely rávezeti a programozókat arra, mely részekre koncentráljanak, hol lehet a hiba. A fejlesztőnek ez a környezet olyan alapvető munkaeszköze, mint például egy újságírónak a szövegszerkesztő program. A szövegszerkesztő tartalmaz olyan funkciókat - automatikus helyesírás ellenőrzés, keresés – amelyek megkönnyítik a munkáját. A szoftverfejlesztő környezetben is található ilyen eszköztár.
- A kutatás során újfajta megközelítést, úgynevezett Think Aloud Session-öket alkalmazunk (hangos gondolkodtatás), vagyis a programozókat feladatvégzés közben figyeljük, és megkérjük arra, hogy nagyon részletesen mondják el, pontosan, lépésről lépésre, hogy mit csinálnak. A vizsgálatban hat szoftverfejlesztő vesz részt. A múlt heti üléseket követően elkezdtük az adatfeldolgozást, ami meglehetősen hosszú folyamat, hiszen nagyon sok órányi videó és hanganyag készült. Ami érdekes volt, hogy a résztvevők nagyon pozitívan nyilatkoztak a kísérletről, elmondták, hogy nagyon szívesen vesznek részt benne, és örülnek, hogy végre valaki megpróbálja megérteni és megismerni az ő problémáikat, mindennapi nehézségeiket.
Dr. Beszédes Árpád hozzátette: a kísérlet egyik szakaszában megmutatnak három lehetséges eszközt a fejlesztőknek, és remélik, kiderül, melyek a leginkább hasznosak. Ugyanakkor a kísérletnek várhatóan lesz hozadéka a Szoftverfejlesztés Tanszék számára is: olyan ötleteket kapnak majd, amelyek segítségével tovább fejleszthetik az eszközöket.
SZTEinfo - Antal Éva Eső
Fotó: Sahin-Tóth István
