SZTE Info

IMG_8886-002

Mátyás király azonosításán dolgoznak – Interjú Dr. Neparáczki Endrével

Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem genetikai tanszékének munkatársa. A székesfehérvári osszárium megnyitásával, és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS mintát nyerjenek ki a szegedi laborban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- Hogyan határozná meg a kutatásuk fő célját?


- A székesfehérvári Középkori Romkertben több, mint 900 ember csontmaradványa található, amelyek összekeveredve nyugszanak. Fő célunk, hogy az ott tárolt mintákból meghatározzuk a Hunyadiakra jellemző DNS profilt, és több uralkodót is azonosítani tudjunk. Ebben a csontkamrában őrzik a koronázási bazilika területén feltárt maradványokat. A Nagyboldogasszony-bazilikát maga Szent István alapította, és ő maga is oda temetkezett. Továbbá itt koronázták meg a magyar uralkodókat -néhány kivételtől eltekintve- egészen addig, amíg a törökök el nem foglalták. Tehát szakrális és jelentős központja volt a középkori Magyarországnak, és azóta is talán az egyik legfontosabb történelmi helyszínünk.


IMG_8893


- Mi volt a kiindulópont, ami miatt neki kezdtek egy ilyen nemzetközi szinten is jelentős projektnek?


- Sokkal régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk. A török időkben földúlták a sírokat, viszont a csontmaradványokkal kevésbé zargathatták, inkább az ékszerek elrablásával foglalkoztak. Így a csontok nagy része ott maradt, az idők során elfelejtődtek. Később azonban különböző ásatások indultak meg: 1848-ban az Érdy János vezette ásatáson feltárták az első, és egyetlen azonosított Árpád-házi uralkodót, III. Bélát és feleségét, Antiókhiai Annát. A kutatónak azért sikerülhetett, mert egy szerencsés véletlen folytán, azok a sírok háborítatlanul maradtak. Ezen maradványokat kezdte el vizsgálni az Országos Onkológiai Intézet vezetője, Prof. Dr. Kásler Miklós, melyeket ma is a budavári Mátyás Templomban őriznek. Ennek azért van óriási jelentősége, mert csupán ez az egy biztos pontunk van. Mivel sikerült kinyernünk a DNS-t, ennek segítségével a többi Árpád-házi uralkodó is azonosíthatóvá vált az osszáriumban összekeveredett csontok közül.


Osszariumban_mintavetel-001
Mintavétel az Osszáriumban


- Hogyan kivitelezhető Hunyadi Mátyás azonosítása?


- Az Árpád házi DNS-sel nem tudtuk volna azonosítani, ezért keresnünk kellett egy ugyanilyen sarokpontot. A hozzá vezető kulcsot Corvin János és Corvin Kristóf, Mátyás fia és unokája jelentik, akikről bizonyosan tudtuk, hogy Lepoglavában, - mai Horvátország területén - a Pálos kolostor gótikus templomában nyugszanak. Őket a 19. században Török Aurél vizsgálta. Megkértük a horvát felet: mi is vizsgálhassuk meg ezeket a maradványokat. Sikerült elmennünk és csontport vennünk, amit ide hoztunk a szegedi laborba, hogy a DNS kivonást megkezdjük.


Steril_laborban_a_DNS_kivonas-001
DNS kivonás a steril laborban


- Hogyan kapcsolódott a Szegedi Tudományegyetem a kutatásba?


- A Szegedi Tudományegyetemen végeztem, archeogenetikával kezdtem foglalkozni. A doktorim elvégzése után megkerestek a Magyarságkutató Intézetből, azzal a kérdéssel, hogy szeretném-e folytatni a kutatásaimat, és hogy mire lenne szükségem hozzá? Azt válaszoltam: számomra az lenne a legcélravezetőbb, ha a Szegedi Tudományegyetem és az MKI között létrejöhetne egy együttműködés, és a laborfejlesztést ide hozhatnám Szegedre. 2016 tájékán ugyanis egy nagy technológiai fejlődés történt, amikor is az SZTE-n vezették be először itthon az NGS technológiát az archeogenetikában. Ennek segítségével már sokkal biztosabban nyerünk ki adatokat a csontokból. Az SZTE-n belül működő, kihelyezett kutatócsoport vagyunk, itt végezzük el a DNS vizsgálatokat. Az MKI fiatal kutatóként először számomra adott lehetőséget, én pedig tovább adtam a csoport többi tagjának. Azt szeretném, ha az SZTE-s PhD-sok nálunk dolgozhatnának. Úgy gondolom, ez egy gyümölcsöző együttműködés lehet.


IMG_8933


- Az egyének azonosítása mellett milyen más célokat tűztek ki?


- Úgy gondolom, hogy nagyon sok izgalmas kérdésre tudunk majd választ adni. Korábban nem volt jellemző, hogy ekkora mennyiségű családfaazonosítást hajtsunk végre, így szakmai szempontból kérdés volt, hogy vajon kivitelezhető-e ez egyáltalán. Választ kaphatunk arra, hogy a Hunyadiak rokonságban álltak-e a Luxemburg családdal, hiszen Luxemburgi Erzsébet is ott nyugszik. A székesfehérvári osszárium kutatása az archeogenetika új területe. Középkori igazságügyi analízisnek hívom, mert olyan ismeretlen embereket szeretnék azonosítani, akik már nincsenek köztünk. Mindemellett a kutatás küldetéstudata hogy méltó sírhelyet kapjanak azok az uralkodók, akik egész életükben azon dolgoztak, hogy az ország megmaradjon, és a benne élők boldogulhassunk. Akik pedig szeretnék, azoknak lehetősége lesz majd elzarándokolni a sírokhoz, ahol koszorút elhelyezve emlékezhetnek meg nagyjainkról, fejfáiknál.

SZTEinfo: Császár Dorina
Fotók: Bobkó Anna SZTE NKI, Magyarságkutató Intézet
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.