Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Már több mint hatvan tagot számlál a Magyarországi Drón Koalíció, amelyhez nemrég a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara is csatlakozott. Az együttműködés segítségével a szegedi egyetemen olyan mezőgazdasági mérnököket képeznek, akik nemcsak értik, de irányítani is tudják az agrárium digitális lépésváltását.
Az SZTE-n zajlik az ország legsikeresebb precíziós agrárgazdálkodási szakmérnöki képzése is, amely az országban elsőként alkalmaz drónos alkalmazásokat.
Május elején alakult meg a Magyarországi Drón Koalíció az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a HungaroControl Zrt. kezdeményezésére. A szervezethez már több mint hatvan tag csatlakozott, köztük az SZTE is. A koalíció feladata az lesz, hogy állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosítson a fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők, valamint az akadémiai és szakmai szervezetek között. Emellett támogatnia kell majd a pilóta nélküli légijárművek felhasználásához, fejlesztéséhez, oktatásához, teszteléséhez köthető DroneMotive kezdeményezéseket is.
„A Drón Koalíció stratégiája hasonló koncepcióra épül, mint amelyet az 5G és a mesterséges intelligencia területén már megalkottak a szakértők. A drónok rendszeres használata jelentősen hozzájárul a magyar mezőgazdaság versenyképességének növekedéséhez, miközben az agrároktatásban is nagy előrelépést hozhat” – emelte ki Dr. Sisák István, az SZTE Mezőgazdasági Kar tudományos főmunkatársa, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgató helyettese.
A szakértő hangsúlyozta, az SZTE Mezőgazdasági Karának határozott célja olyan mezőgazdasági mérnökök kinevelése, akik pontosan értik és irányítani tudják az agrárium digitális lépésváltását. A Mezőgazdasági Karon a Természettudományi és Informatikai Karral együttműködésben zajlik az ország legsikeresebb precíziós agrárgazdálkodási szakmérnöki képzése is, amely az országban elsőként a drónos alkalmazásokat állította a középpontba. Dr. Sisák István szerint a fiatalok kiemelt érdeklődést mutatnak az újdonságok és a technikai fejlesztések iránt, és a legfontosabb, hogy diplomájuk megszerzése után mindezt kamatoztatni is tudják, ugyanis a dinamikus agrárvállalkozásoknak szükségük van olyan szakemberekre, akik jártasak a gépészet, az informatika és az agrárszakma világában. Mérnöki és technikusi szintű szakemberekre egyaránt szükség lesz ezen a területen, ezért előremutató a Szegedi Tudományegyetem és az Alföldi Agrárszakképzési Centrum együttműködése a digitális mezőgazdaság oktatásában.
A SZTE MGK oktatója kiemelte, egyre többen érdeklődnek a precíziós mezőgazdaság iránt, amelynek lényege, hogy a mezőgazdasági termelésben a folyamatszabályozást valósítja meg az ipari termelésnél sokkal bizonytalanabb környezetben, vagyis a mikor, mit, hol és hogyan kérdésekre ad választ a gazdáknak. A mezőgazdasági termelés során a folyamatok nem mindig befolyásolhatók, ám a drónok segítségével bizonyos esetekben ez mégis lehetséges. A szakértő elmondása szerint mindez óriási technológiai ugrásnak számít. A drónok tovább bővítik azt az eszközparkot, ami az utóbbi száz évben fokozatosan felváltotta a földeken az igavonó állatok és az ember munkáját. Drónok segítségével képesek vagyunk megállapítani – ezáltal pedig gyorsan kezelni – egyebek közt a tápanyag-ellátottsági zavart, a korai gyomproblémát, és a kártevők és betegségek okozta hirtelen fellépő fenyegetést is. Elvégezhető velük a talajnedvesség feltérképezése, a vadkárok felmérése és lokalizálása, valamint, modellek révén, a folyamatos termésbecslés.
Hangsúlyozta, néhány generációval korábban a munkaképes lakosság 40 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, ma viszont ez a szám mindössze 4 százalék. Egykor az emberek kollektív tudása „precíziós” volt, mert a föld minden négyzetméterét ismerték. Ma többek között a drónok teszik lehetővé, hogy teljes mértékben oda tudjunk figyelni a részletekre, észrevegyük azokat a különbségeket, amelyek meghatározzák a jövedelmezőséget, a környezeti terhelés nagyságát, és hozzásegítenek a minőségi élelmiszer előállításához. A drónokkal végzett monitoring révén pontosan követni lehet, mikor mi történik a földeken, és megállapítható, mennyi tápanyagra és növényvédőszerre van szükség a termelés adott szakaszában. Ha a precíziós mezőgazdaság adatgyűjtő-adatelemző rendszere teljesen kiépül egy gazdaságban, és folyamatosan adatokat szolgáltat majd minden termelési mozzanatról, akkor a gazda mindenről pontosan tudni fogja, hogy hozott valamit a konyhára, vagy inkább elvett a haszonból.
Dr. Sisák István szerint a következő lépés a mezőgazdasági robotok elterjedése lesz. Ezen az állásponton van az Európai Bizottság is. Becslése szerint 20 év múlva több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak majd a drónokkal összefüggő területeken, amelyeknek a gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a 10 milliárd eurót.
SZTEinfo
