Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Ötletesnek és ösztönzőnek minősítették még a versenyzők is azt az irodalmi pályázatot, amelyet az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola hirdetett az SZTE 20. szülinapja és a szegedi egyetem centenáriuma alkalmából. A döntős alkotók ajándékkönyvekkel gazdagodtak, a három aranyérmes kolozsvári kiránduláson vehet részt az SZTE támogatásával.
Középiskolás diákokat hívott alkotói versenyre a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége. A szaktanárok így kívánták ráirányítani a figyelmet az 1920-1921. tanév két jeles dátumára: a mai SZTE mint „összegyetem” megalakulásának 20. és a Kolozsvárról száműzött magyar egyetem szegedi befogadásának 100. évfordulójára.
Fókuszban a szegedi egyetemhez kötődő alkotók
„A gondolat szabad” mottó jegyében a pályázók antológiát szerkeszthettek a szegedi egyetemhez kötődő költők közül kiválasztott öt szerző műveiből. Az SZTE gyakorló gimnázium pedagógusai azt javasolták, hogy Baka István, Berczeli Anzelm Károly, Danyi Zoltán, Dobozi Eszter, Géczi János, Grecsó Krisztián, Háy János, Jenei Gyula, József Attila, Julesz János, Karig Sára, Nagyfalusi Tibor, Németh Ferenc, Orcsik Roland, Papp Lajos, Perkátai László, Petri Csathó Ferenc, PolnerZoltán, Radnóti Miklós, Rigó Béla, Simai Mihály, Szíjj Ferenc, Téglásy Imre, Turi Tímea, Veress Miklós és Zalán Tibor műveit olvassák! Ezt követően döntsenek a pályázók arról, hogy mely verseket válogatják az antológiájukba.
Könyvborító tervezésével is lehetett jelentkezni a különleges versenyre. Tetszőleges technikával készülhetett címlap és hátlap a szegedi egyetemhez kötődő két író legutóbbi és legnépszerűbb regényéhez. A pályázat ötletgazdái ezzel is hozzájárultak, hogy a diákok körében még ismertebb legyen Grecsó Krisztián: Vera, illetve Szilasi László: A harmadik híd című műve.
Hogyan került a kolozsvári egyetem Szegedre? A választ dramatizálással adhatta meg az a pályázó, aki Tompa Andrea: Fejtől s lábtól című regényének a feldolgozására vállalkozott.
Pályamű, kritika és védés
A 3 témakörről 3 fordulóban szervezték meg versenyt az SZTE gyakorló iskola tanárai – tudtuk meg a tanári munkaközösséget vezető Laklia Mártától.
2021. január 22-ig várták a pályaműveket. A második fordulóban a jelentkezőnek egy véletlenszerűen kiválasztott másik pályázó alkotásáról kellett reflexiót készítenie. Így ismerkedhettek meg a diákok a kritika műfajával.
A védés jelentette a harmadik fordulót. Ugyanis a döntőbe jutott pályázóknak szakmai bizottság előtt kellett megvédeniük a művüket úgy, hogy a bírálatokra, a felmerülő kérdésekre is válaszoltak. A Covid19 járvány miatt a virtuális térben, 2021. április 17-én csaptak össze az érvek és ellenérvek, alakult ki a különleges irodalmi versenybe beszálló diákok és az alkotások sorrendje.
Irodalombarátok vetélkedése
Diákok helyett irodalombarátokként köszöntötte a versenyzőket az SZTE gyakorló gimnázium magyar szakos tanára, a döntő koordinátora, Sisák Gábor.
Laklia Márta köszöntőjében kiemelte, hogy a munkaközösség minden tagja a József Attila Tudományegyetem, illetve 2000 után az SZTE Bölcsészettudományi Karán végzett, így ez a verseny tisztelgés a közös Alma Mater előtt. A témaválasztással pedig az egyetemi autonómia és a gondolat szabadságának fontosságára, valamint Szeged kulturális örökségére igyekeztek ráirányítani a figyelmet.
– Egy antológia szerkesztése felkészültséget és jó ízlést követel – fogalmazott a zsűri nevében Tóth Ákos egyetemi adjunktus (SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék), a Tiszatáj folyóirat egyik szerkesztője, amikor értékelte a döntőbe jutott három kötetet.
Antológiájában izgalmas értelmezését adta „a gondolat szabad” mottónak, a purgatóriumot választotta tematikája címének a Bali Szabolcs, Hoppál Lehel és Simon Zoltán (jászberényi Lehel Vezér Gimnázium) alkotta csapat. Személyes elemeket tartalmazó bevezetőjéhez válogatott a versek közül Kertész Anikó Kitti (debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium). Hódi Kata (hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium) elárulta szerkesztői módszerének lényegét: minden versnél megkérdezte magától, hogy mennyire érvényesül a gondolat szabadsága az adott témakörben.
– A művészetek találkozására adott alkalmat a könyvborító tervezése – fejezte ki örömét a zsűri szakértője, Paragi Éva, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola vizuális kultúra szakos tanára.
Hullámok az arcát takaró Vera mögött. Ez fejezi ki a Grecsó-regény főhőse életének változásait: egyszer fenn, máskor lenn. A felnőtteket azért komponálta Vera fekete alakjába, mert befolyásolták a diáklány életét – magyarázta a könyvborító betűtípusára is ügyelő tervező Nagy Nikolett (jászberényi városi Lehel Vezér Gimnázium). A rózsaszín és barna árnyalataiban tobzódó portrérészlet ellensúlyozása a hidegkék szem – sűrítette a Vera című regény főszereplőjének ellentmondásos érzéseit a könyv címlapjának szánt rajzába Nagy Emma Imola (szekszárdi Garay János Gimnázium). Szegediségét, illetve a személye és Vera között érzett párhuzamot az alkotásában a nap szimbólumának a hangsúlyozásával kívánta kiemelni Püspök Fanni (SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola).
– Megsüvegelendő minden középiskolás, aki a dráma műfajában átélhető történetmesélésre tett kísérletet – hangsúlyozta a zsűri nevében Hornok András, az SZTE Gyakorló Gimnázium magyar szakos tanára.
A reálos érdeklődésű Szakonyi Marcell (SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola) elismerte: saját szórakoztatására ír. Sokat tanult a versenyre készülődve, miközben drámaként dolgozta föl, azaz adaptálta Tompa Andrea regényét. A szépírónak készülő Molnár Boróka (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorlógimnáziuma) kifejtette: a nyelvvel világot lehet teremteni, s lírai elemekkel lehet a színházhoz kötni a nézőt. A férfi és nő kapcsolatának a változásán keresztül mutatta be, mit jelent magyarként élni egy idegen kultúrájú környezetben.
A drámaírás nehézségeiről beszélgetett a zsűri elnöke, Szilasi László író, irodalomtörténész, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar egyetemi docense. Idézte Németh Gábor írót, illetve a sokoldalú irodalmár Garaczi László gondolatát: a drámában nem figurák, hanem emberek ütköznek.
A döntős alkotók ajándékkönyvekkel gazdagodtak, a három aranyérmes diák – Hódi Kata, Nagy Nikolett, Molnár Boróka – kolozsvári kiránduláson vehet részt az SZTE támogatásával. A különleges irodalmi pályázatra érkező alkotások még emlékezetesebbé teszik a Szegedi Tudományegyetem 2021-ben esedékes jubileum-sorozatát.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotók: SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola
