Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az SZTE ÁOK kutatócsoportja 802 olyan közös fehérjerészletet talált a BCG oltás és a COVID-19 fertőzést okozó SARS-CoV-2 vírus között, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni immunválaszban. A rangos Clinical and Translational Immunology folyóiratban megjelent közlemény eredményei fontosak lehetnek a BCG oltás és a COVID-19 betegség immunológiai kapcsolatának felderítésében.
A BCG oltás és a COVID-19 fertőzést okozó SARS-CoV-2 vírus között 112 olyan hasonló fehérjerészletet talált a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (SZTE ÁOK) kutatócsoportja, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni, úgynevezett T-sejtes immunválasz működésében. Emellett azonosítottak 690 olyan hasonló fehérjeszakaszt, amelyek a vírussal szembeni ellenanyag válaszért lehetnek felelősek. Az egyik ilyen közös fehérjerészlet a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének azon részén helyezkedik el, amelyhez, ha ellenanyag kapcsolódik, akkor semlegesíti a vírust. A szegedi kutatók eredményei fontosak lehetnek a BCG védőoltás és a COVID-19 betegség immunológiai kapcsolatának felderítésében. A kutatási eredményeket a Clinical and Translational Immunology folyóiratban közölték, és a Cold Spring Harbor Laboratory által szervezett online konferencián ismertették.
A kutatócsoport egyik tagja, dr. Virok Dezső, az SZTE ÁOK Orvosi Mikrobiológiai Intézet docense elmondta, a BCG oltás egy legyengített kórokozót tartalmazó vakcina, amely az emberre nem veszélyes, de a tuberkulózis megelőzésére alkalmas immunválaszt alakít ki. Ezt a vakcinát 1954-től hazánkban is kötelezően alkalmazzák. - A szakirodalomban közismert, hogy a BCG oltás érdekes módon más fertőzések ellen is véd, például különböző légúti fertőzések ellen. A BCG oltás védő szerepét a COVID-19 fertőzésben is felvetették. Különösen a járvány első hullámában figyelték meg, hogy azokban az országokban, ahol az oltási programot felfüggesztették, vagy nem vezették be, mint például Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és az USA-ban, a COVID vírus drámai mértékben követelt áldozatokat. Ahol viszont a népesség nagy része megkapta ezt a vakcinát, kevesebb volt a COVID-19 fertőzések előfordulása és súlyossága – utalt az előzményekre dr. Virok Dezső. Hozzátette, ezt az is magyarázhatja, hogy a BCG oltásban és a COVID-19 fertőzést okozó SARS-CoV-2 vírusban olyan hasonló fehérjerészletek találhatók, amelyeket az immunrendszer a BCG oltás után „megtanul”, és későbbi SARS-CoV-2 fertőzés során felismeri és védekezik a vírus ellen. Ezt a jelenséget keresztimmunitásnak nevezik.
Ezeknek a közös fehérjerészleteknek az azonosítását a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja: dr. Virok Dezső (SZTE, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai Intézet), Urbán Szabolcs (SZTE, ÁOK, Nukleáris Medicina Intézet), dr. Paragi Gábor (SZTE, ÁOK, Orvosi Vegytani Intézet) és dr. Burián Katalin (SZTE, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai Intézet) végezte el. A kutatók a BCG oltással kapcsolatos további laboratóriumi vizsgálataikat a magyarországi BACH (BCG-vel a Covid-19 ellen hazánkban) program támogatásával folytatják.
SZTEinfo
