A NASA nemzetközi űrkutatásában is hasznosul az SZTE-n végzett csillagászok tudása

Dr. Szatmáry Károlynak köszönhetően, 1999 óta már a Szegedi Tudományegyetemen is lehet csillagászatot tanulni. 2000. január 2-án, tanítványai kisbolygót azonosítottak, amit róla neveztek el „121817 Szatmáry”-nak.

Szatmáry Károlyról kisbolygót neveztek el tanítványai

SZATMÁRY – KISBOLYGÓ, NAGY TANÁR

Az aszteroida a Naprendszer kisbolygóövében található és Sárneczky Krisztián és Kiss László azonosította. Ez sokat elárul a professzor pedagógusi kvalitásairól és arról, hogy mennyire játszott nagy szerepet tanítványai életében.

Az országban az SZTE volt a második egyetem, ahol a végtelen űr iránt érdeklődők felsőfokú tanulmányokat végezhettek. 2006-tól az válhat az SZTE-n okleveles csillagásszá, aki a fizika alapszak – csillagász szakirány elvégzése után, ezt választja mesterképzésnek. Az elmúlt bő húsz évben nagyon sok tehetséges és szorgalmas tanítvány megfordult Szatmáry Károly óráin, akik közül többen nemzetközi karriert futottak be. A teljesség igénye nélkül, Szegedről indult Kiss László, aki tavaly az év ismeretterjesztő tudósa díjat nyerte és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, de nála tanult Fűrész Gábor is, aki az MIT-n (Massathusetts Institute of Techology) dolgozik. Érdemes megemlíteni Apai Dánielt, aki több európai állomás után az Arizonai Egyetemen, Tucsonban, posztdoktori ösztöníjasként a NASA Asztrobiológia Intézet munkatársaként dolgozott. Az SZTE volt diákjainak az eredményeit közvetlenül is felhasználhatják a – Marséhoz hasonló – űrkutatási expedíciókban.

A Szegedi Csillagvizsgáló vezetője, nyomon követi az aktuális űrkutatási expedíciókat

LEHET ÉLET A MARSON

- A Kepler-űrtávcső adatainak feldolgozásában vettem részt. Ennek a Nap körüli pályán keringő teleszkópnak köszönhetően mára több, mint 4680 bolygót azonosítottak, a mi Naprendszerünkön kívül – kezdte Szatmáry Károly, aki túlzás nélkül állítható, a szegedi csillagászképzés atyja. - Ezek között akadnak olyanok is, amelyek a Földdel viszonylag sok hasonlóságot mutatnak, vagyis kőzetbolygók és a saját napjuktól „kellemes” távolságban vannak, az úgynevezett „élet zónájában keringenek”, ami akár a légkör és az élet feltételeinek kialakulását is lehetővé tehetik. Nem ez az első Mars-kutató projekt – folytatta a Szegedi Csillagvizsgáló vezetője, aki nyomon követi az aktuális űrkutatási expedíciókat.

259 napig tart az út a Marsra - tudtuk meg Szatmáry Károlytól

- A Föld és a Mars nagyjából huszonhat havonta kerül olyan helyzetbe, amikor lehetőség van a Mars felé űrhajót indítani a minimális üzemanyag-felhasználású Hohmann-pályán. Az út 259 napig tart és ennek az útnak tavaly nyáron három szonda vágott neki. Elsőként az emirátusi Al-Amal (Remény) érkezett meg, majd az ősi kínai versről nevét kapó Tianwen-1 (Kérdések az éghez). Harmadikként érkezett meg az amerikai Perseverance (Állhatatosság) űrszonda. Az élet nyomait keresi az amerikai marsjáró. A „vörös bolygón” van víz, és régebben valószínűleg még folyékony halmazállapotban is megtalálható volt. Erre utalnak a felszíni formák. Mostanra azonban a legtöbb fagyott állapotban van a jégsapkákban. Ezeket a jégsapkákat akár a Szegedi Csillagvizsgáló távcsöveivel is lehet látni, ha tiszta a Föld légköre és elég közel van egymáshoz a két bolygó. Az lesz a döntő, amikor majd marsi talajmintát is vizsgálhatunk. Erre még pár évet várni kell, de azért érdemes figyelni, mert ezen a területen néha előfordul, hogy, amit reggel a hírekben hallunk, azt délután az előadáson már beépítjük a tananyagba – zárta szavait Szatmáry professzor.

A szegedi tudós a Hohmann-pályát is lerajzolta nekünk

A Perseverance-ot még 2020 júliusában indították útnak, és sokat segíthet annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy volt-e valaha bármilyen fejlettségű életforma a Marson. Valószínűleg ez a kérdés is felmerül majd pénteken abban a podcastban, amiben a Szegedi Csillagvizsgáló munkatársai beszélnek a Marsról. Címe: Mechanikus lábnyomaink a Marson - Csillagász Podcast, amely erre a linkre kattintva lesz elérhető.