Immunerősítő vitaminok, amelyek az SZTE kutatásaihoz is jól jönnek

Az ősz a táplálkozás szempontjából kétségkívül a téli időszakra való felkészülést jelenti. Ezek ugyanis az utolsó olyan hónapok, amelyekben a gyümölcsökhöz és zöldségekhez természetes úton, azaz a kertből, vagy a közeli piacokról könnyedén hozzá lehet férni. Bevitelük már hetekkel, hónapokkal a nagy hideg beköszönte előtt hozzájárulnak ahhoz, hogy a szerveztünk ellenállóképessége nagyobb legyen. Emellett a különböző, egészséges életmódra összpontosító szaklapok hasábjain több szakember javasolja azt is, hogy mindezek közül inkább azokat fogyasszuk, amelyek a régiónkat az adott szezonban a legjobban jellemzik. Nem a véletlen műve ugyanis, hogy a szervezetünknek arra van szüksége, amit épp a kofák kínálnak. Bár ez táplálkozásbiológiai szempontból nem teljesen igazolható még, de a környezet megóvása érdekében mindenképp szerencsés, ha a szakemberekre hallgatunk és szezonális, helyi termelők által értékesített termékeket fogyasztunk.

A helyes táplálkozás fontosságáról, a hasznos vitaminokról és ásványi anyagokról, valamint az erre épülő kutatásokról, dr. Gyimes Ernővel, az SZTE egyetemi docensével beszélgettünk.

- Az emberi szervezet bonyolult és komplex rendszer. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy ha egy adott személynél a vitaminhiány átmeneti, a szervezet különösebb gond nélkül áthidalja az azzal járó nehézségeket. Ám, ha ez a hiány tartóssá válik – legyen szó vitamin vagy ásványi anyag hiányról - a szervezet optimális működése már nem biztosított. Ennek következtében pedig az immunrendszer egyensúlya lassan, de biztosan megbomlik. Ezért fontos mindent biztosítani a számára ahhoz, hogy a normál működés garantálva legyen – kezdte gondolatait dr. Gyimes Ernő, az SZTE egyetemi docense.

A szakértő kiemelte: mindenből akkora mennyiséget kell bevinni, amekkorára az adott személy szervezetének szüksége van, ezt azonban az egyének különbözősége miatt nehéz meghatározni, mindenki saját maga kell, hogy kitapasztalja azt.

- Az értékeket a táplálkozástudomány irányadó határozza meg és ezek alapján ad ajánlásokat arra, hogy melyik vitaminból, mekkora mennyiséget érdemes bevinni. A C-vitamin esetében ilyen minimum a 75 mg naponta, de ez a mennyiség akár 1000 mg is lehet. A legtöbb gyümölcs 10 dekagrammonként 10-50 mg C-vitamint tartalmaz. A magyar paprikában ez a szám például nagyon magas, ezért azt mindenképp érdemes rendszeresen fogyasztani, de a nálunk nem termő acerola cseresznye is tartalmazhat akár 1500 mg-ot is dekagrammonként. A D-vitamin a nyári időszakban ugyan természetes módon biztosítva van, ám az őszi és a téli időszakban sem szabad megfeledkezni róla. Ezt a vitamint a gyümölcsökben kisebb számban találjuk meg, de például a gomba jó D-vitamin forrás lehet. Sokszínűek és sokrétűek a B-vitaminok is, amelyek az idegrendszer működéséhez szükségesek. Szerencsére ehhez több forrásból is hozzájuthatunk: ilyenek a gabonafélék és a legtöbb zöldség és gyümölcs is, amelyek egy vagy akár többféle B-vitamint is tartalmazhatnak. A kukorica például B1 vitaminban gazdag. Az ásványi anyagok közül pedig talán a magnézium pótlása az egyik legfontosabb. Kevesen tudják, de a bab és borsófélék viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak magnéziumot. Egy adagban akár 50-100 mg is fellelhető – hangsúlyozta a szakértő.

Kiemelte: a vitaminok tehát nemcsak kapszulák formájában érhetők el, hanem a különböző élelmiszerek bizonyos mennyiségben való elfogyasztása által is. Megerősítette, hogy az élelmiszeripar egyik legsikeresebb területe a funkcionális élelmiszerek előállítása, - részben ide tartozik a tabletták illetve a különböző kapszulák gyártása is - viszont ez nem azt jelenti, hogy a természetes módon történtő vitamin és ásványi anyag bevitelre már nem kell figyelmet fordítani. Ez utóbbinak ugyanis több előnye is van: egyrészt nő az élvezeti érték, másrészt nem vész el a szociális kapcsolatok jelentősége sem.

Dr. Gyimes Ernő elmonda: nemcsak az őszi, hanem már a nyári hónapok is nagyban hozzásegíthetnek bennünket ahhoz, hogy a szervezetünk hosszútávon erős, friss, üde és egészséges maradjon.

- Hazánkban számos gyümölcs érik ebben az időszakban, nyár közepén a görögdinnye a sláger, amely a nagy víz tartalmának és mérsékelt cukor tartalmának köszönhetően, valóban jótékony hatással bír a szervezetünkre, emellett üdítő és frissítő is lehet a kánikulában. A görögdinnye (különösen a sárga húsú) nagy mennyiségben tartalmaz citrullint, - ezt a testépítők előszeretettel használják táplálékkiegészítő formájában – megfelelő mennyiségű fogyasztás esetén az izmok „savasodása” elkerülhető általa. Az őszibarack, a körte és az alma rosttartalma miatt szintén hasznos, béltisztító hatással bír. És ilyen a szilva, valamint a szőlő is. Ezek mind-mind tartalmaznak cukrot és szénhidrátot is, ezért nagyon oda kell figyelni az elfogyasztott mennyiségre. Sőt, az immunerősítésnél a fizikai aktivitás legalább olyan fontos, mint a táplálkozás – ismertette dr. Gyimes Ernő.

A Szegedi Tudományegyetem munkatársa zárásképp kiemelte: az SZTE Mérnöki Kar Élelmiszermérnöki Intézetben számos funkcionális, élelmiszerrel kapcsolatos kutatás folyik.

- A kutatások egy része a vitaminok és ásványi anyagok kiegészítésével, illetve a rostbevitel növelésével, valamint az antioxidánsokkal kapcsolatos. Közülük több, országos sikert elért már a tudományos diákköri konferenciákon is. Sőt, akad olyan, amelyből aztán hallgatói szakdolgozat téma és diplomamunka lett. A legbüszkébbek azonban egyelőre arra vagyunk, hogy néhány évvel ezelőtt a csokoládé antioxidánsának kutatása a világ élvonalába tartozó kutatóhelyekkel egyidőben az SZTE-n is megkezdődhetett. A munka során számos iparilag is jól hasznosítható megoldás, tudományos eredmény született. Célunk továbbra is a táplálkozás komplex kérdéskörét minél átfogóbban megközelíteni és körbejárni azért, hogy a közeljövőben sok-sok ilyen és ehhez hasonló, felhasználható eredményt publikálhassunk – zárta gondolatait dr. Gyimes Ernő, egyetemi docens.

SZTEinfo - Pósa Tamara

Fotó: Bobkó Anna