SZTE Info

Konyvbemutato_sajtohirhez

„Japán, kínai és koreai üzleti kultúra” című könyvüket mutatták be a szerzők az SZTE Gazdaságtudományi Karon

Könyvbemutatót tartottak az SZTE Gazdaságtudományi Karon, melynek szervezésében a SZAB Gazdasági Bizottsága közreműködött, és az SZTE Konfuciusz Intézet is támogatta. A „Japán, kínai és koreai üzleti kultúra” című könyvet a négy szerző személyesen ismertette a nagyközönséggel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A „Japán, kínai és koreai üzleti kultúra” című mű négy szerzőjét – Székács Annát (Japánban járt általános iskolába, hazatérve japán nyelvet kezdett el tanítani), Sato Norikot (ösztöndíjjal érkezett Magyarországra, majd szakfordítói és tolmácsoló tevékenységet végzett) Osváth Gábort (egy pályázat keretében Koreába utazhatott nyelvet tanulni) és Mohr Richárdot (az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója, több évig élt Kínában) – köszönthették az SZTE Gazdaságtudományi Kar főépületében. A 2020. szeptember 23-i rendezvényen az SZTE GTK oktatói közreműködtek: Dr. Majó Zoltán bevezetője után moderátorként Dr. Garamhegyi Ábel tett fel kérdéseket a szerzőknek.

 

A távol-keleti interkulturális menedzsment nevezetű kurzus, mely mindhárom térségre vonatkozóan ismerteti az üzleti élettel kapcsolatos tudnivalókat, idézte elő a mű létrejöttét. Mindazok számára hasznos lehet az üzleti kultúrát olvasmányosan ismertető könyv, akik érdeklődnek a Távol-Kelet térségei iránt.

 

A könyv jó útmutatóként szolgál ahhoz, hogy az adott térség üzleti kultúrájához megfelelően tudjunk alkalmazkodni, és ez által sikeresen megvalósítsunk egy üzletet, megismerjük azokat a viselkedési normákat, melyek elvártak egy üzleti szituációban, számos példával alátámasztva. A könyvbemutatónak köszönhetően – többek között – megtudhattuk, hogy a japán üzletemberek a dühöngő megnyilvánulást a másik fél részéről nem tolerálják, viszont nagyon nyitottak és ezt fordítva is elvárják. A moderátor arra is rákérdezett, hogy üzlet Észak- és Dél-Koreában milyen formában valósulhat meg a köztük fellelhető óriási különbséget figyelembe véve. Osváth Gábor szerint, az üzleti kultúrát tekintve a dél-koreaiakkal könnyebben létesíthető partnerség. Mind a három térségre kiemelten igaz, hogy üzletkötéskor a személyes jó kapcsolat megléte nagyon fontos, óriási segítség egy közös ismerős jelenléte, valamint elsődleges cél a másik fél bizalmának elnyerése és megbízhatóságunk bizonyítása.

 

Sato Noriko elmondta, hogy a japán szervezetekre jellemző a családias légkör, a vezetőt családfőnek tekintik, akitől elvárják, hogy gondoskodjon az alkalmazottakról. Ennek a felfogásnak köszönhetően szoros kapcsolat, harmonikus viszony alakul ki a dolgozók között, amely visszaköszön a munkavégzés hatékonyságában. Továbbá egy adott üzleti partnerrel való találkozásra úgy tekintenek, mintha egy megismételhetetlen alkalom lenne, ez által maximális odafigyeléssel bonyolítanak le egy megbeszélést.

 

Mivel a Japán, kínai és koreai üzleti kultúra című könyv kézirata a járványhelyzet előtt zárult le, így a moderátor arra is kíváncsi volt, hogy a pandémia miként és miben változtatta meg a térségeket. Egyrészt megtudhattuk, hogy a japán szervezetek egyre inkább fontolóra vették a vírus következtében kialakult otthoni munkavégzés folyamatos fenntartását, hiszen jellemző, hogy a családtól nagyon távol dolgoznak az emberek, valamint a Tokióban koncentrált üzleti központok megszüntetését. Kína és Dél-Korea esetében továbbra sem okoz gondot a kötelező maszkviselés, ugyanis azt az eszmét képviselik, hogy ezzel egymás egészségét őrzik meg, és ez a kollektív kultúra mindenki életére jellemző.

 

A „Japán, kínai és koreai üzleti kultúra” című könyv bemutatójánn a résztvevőknek lehetőségük nyílt kérdezni a szerzőktől, valamint megrendelhették a kötetet az előadás végén. A járványhelyzettel kapcsolatos előírásokra mindvégig kiemelt figyelmet fordítottak a szervezők, maszkviseléssel és kötelező távolságtartás mellett vehettek részt az érdeklődők a rendezvényen.

 

SZTEinfo – Bundság Éva Szabina

Fotó: B. É. Sz.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.