Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A bélben élő mikrobák szerepét kutatja dr. Tombácz Dóra. Az SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézetének docensétől, az MTA Lendület programjának támogatását elnyert biológustól megtudtuk: az autoimmun kórképtől a mentális betegségekig többféle testi és lelki probléma kialakulásáért felelősek lehetnek a bélbaktériumok. A Bolyai-plakettet elnyert kutatótól azt is megkérdeztük: „Milyen mikrobiom összetétel kapcsolódik az egészséges testsúlyhoz?”
Idén elnyerte a Lendület pályázaton az Akadémia támogatását, emellett tudományos munkásságért Bolyai-plakettet kapott, idén elnyerte az „Év Kutatója” elismerést, miközben folyamatosan publikál a Nature lapcsaládban dr. Tombácz Dóra biológus. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézete docense a bélmikrobiom élettani szerepét vizsgálja. Munkája hátteréről megtudtuk: az elhízás és a részben ez okból kialakuló 2-es típusú diabétesz, valamint az ennek „előszobájaként” emlegetett inzulinrezisztencia társadalmunkat súlyosan érintő egészségügyi probléma.
Európában a legelhízottabb közösség a magyar
Magyarország Európán belül is élen jár a túlsúlyos emberek és az ehhez kapcsolódó – részben öröklött, részben az életmód által generált – szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere betegségek száma alapján, a daganatos betegségekről nem beszélve. Ez azt jelenti, hogy a magyar népesség 30 százaléka elhízott, további 30 százaléka túlsúllyal küzd. A statisztikai mutatók alapján Európában a legelhízottabb közösség a magyar.
– A modern genomikai – vagyis a genomot és a gének kölcsönhatásait vizsgáló – kutatások elsősorban az emberi gének és a mikrobiom betegségekkel való kapcsolatát teszik nagyító alá. Mi arra a kérdésre keresünk a választ, hogy a diéta és a sport miként hat a mikrobiális összetételre és az emberi gének működésére. Ezért az elhízott, Inzulin rezisztenciával küzdő és kettes típusú diabéteszes betegek székletmintáját elemezzük speciális készülékek segítségével – magyarázta az MTA – SZTE új Lendület kutatócsoportját vezető dr. Tombácz Dóra.
Az MTA 2009-től kezdve segíti Lendület programjával a kiváló hazai kutatókat. Az akadémiai támogatás fő célja a nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók itthon tartása és munkájuk támogatása. Az MTA – SZTE új Lendület kutatócsoportjának munkája jelentős előrelépést lehet az egészséges életmód, a bélmikrobiom és a gazdaszervezet génműködése közti kapcsolatok föltárásában. Eredményeik segíthetnek az egészségmegőrző stratégiák és klinikai terápiák kidolgozásában.
A mikrobák és a betegségek
– Azért kiemelkedően fontosak az ilyen irányú kutatások, mert a beleinkben élő rengeteg mikroba számos betegség kialakulásában játszik komoly szerepet – hangsúlyozta dr. Tombácz Dóra, az SZTE ÁOK kutatója. – Példaként említhetők egyes autoimmun, illetve az anyagcsere betegségek, de akár a mentális problémák némelyikével is kimutatható a kapcsolat.
A bélbaktériumok szintetizálják a B- és a K-vitamint, segítik az immunrendszer működését oly módon, hogy az immunrendszert ellenanyag termelésre késztetik. De neurológiai hatásuk is kimutatható: például a depresszióval is kapcsolatba hozhatók. Tudományos adatok sora gyűlik a bélmikrobiom egyensúlya és az ízületi gyulladás, vagy több ráktípus közötti kapcsolat bizonyítására.
– A mikrobiom egyensúlyának felborulása soha nem kedvező folyamat. Új eredmény azonban, hogy az elhízásnak valószínűleg a Covid-19 betegség kialakulásában sem elenyésző a szerepe, miközben a diabétesz mellett súlyos komplikációk kialakulásához vezethet. Emellett valószínű, hogy a bélben élő mikrobák a testsúly szabályozására is hatnak – mondta dr. Tombácz Dóra.
A diéták hatékonyságára is kíváncsi
Az SZTE ÁOK biológusa a Stanford Egyetemen folytatott már kutatássokat a bélrendszer mikrobiális összetételével kapcsolatban. A bélben élő baktériumok élettani szerepét vizsgáló dr. Tombácz Dóra a népszerű diétás módszerek hatékonyságára is kíváncsi. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a diéta miként hat a bélrendszer mikrobiális összetételére.
– A kutatás keretében az alanyoknak előírt diéták között az egyik az alacsony szénhidráttartalmú diéta lesz, míg más személyek az úgynevezett 160 grammos diétát fogják követni – avatott be a részletekbe dr. Tombácz Dóra. Az SZTE ÁOK egyetemi docense hozzátette: a résztvevők által követett étrendek mikrobiomra gyakorolt hatását a tőlük vett székletminták vizsgálatával fogják nyomon követni, évente több alkalommal. Így nem invazív módon lehet elemezni a bélben élő baktériumok, gombák és vírusok összetételének változásait.
 |
| Dr. Tombácz Dóra biológus bemutatja az Illumina Miseq System mellett állva az Oxford Nanopore Technologies MinION szekvenátort, amelyet az MTA – SZTE Lendület kutatócsoport használ. |
A vizsgálatba bevont személyek étrendjét endokrinológus-belgyógyász szakorvosok fogják beállítani. A kezelésre jelentkező elhízott betegek számára személyre szabott edzésprogramot is összeállítanak, és azt várják, hogy ennek is lesz hatása a mikrobiomra.
– Olyan személyeket fogunk vizsgálni, akik jelentkeztek az orvosuknál, hogy segítséget kérjenek a lefogyáshoz. A csökkentett szénhidrátbevitel mikrobiomra tett hatásának vizsgálata az emberben kifejezetten új kutatási irány – hangsúlyozta az SZTE munkatársa. – A mikrobiom organizmusai az ember sejtjeire is kihatnak, feltételezhetően megváltoztatják a gének kifejeződését, aktivitási állapotát. A székletvizsgálat ennek feltérképezésére is alkalmas, hiszen a székletben sok, a bélfalról levált bélhámsejt található, amelyek képet adhatnak a sejtes elváltozásokról.
Különálló organizmus a testben
Ugyancsak újdonság a kutyák mikrobiom összetételének a vizsgálata. Ennek előnye, hogy – az emberekkel ellentétben – a kutyáknál ellenőrizhető a táplálék összetétele és a táplálkozások időzítése. A kutatók azt remélik, hogy a vizsgálat eredményeiből megtudhatják, milyen mikrobiális összetétel jár együtt az egészséges testsúllyal.
– Az eddigi kutatások szerint rajtunk és bennünk élő mikrobák hatása az emberi szervezetre és az egészségre jóval nagyobb, mint azt korábban sejteni lehetett. Ez a hatás azonban kétirányú, az emberi szervezet is hatást gyakorol a mikrobiomra. Mi elsősorban azt fogjuk kutatni, hogy az életmód váltás milyen hatással jár a mikrobákra – tette hozzá Tombácz Dóra.
Az ember bélrendszerében körülbelül 1000 baktériumfaj él, ehhez jönnek még a vírusok és a gombák. A bennünk élő, nem kórokozó vírusokról nagyon keveset tudunk, ezért ezek vizsgálatára nagy hangsúlyt fektet a dr. Tombácz Dóra által vezetett MTA-SZTE Lendület kutatócsoport.
SZTEinfo – Zombori Anett
Fotó: Sahin-Tóth István
Korábban írtuk:
Az SZTE víruskutatója, Tombácz Dóra Bolyai-plakettet kapott az Akadémián
Az SZTE új Lendület-kutatója, Tombácz Dóra biológus a diéta és a sport hatását vizsgálja
