A jövőformáló matematikáról tartott előadással és díjátadóval kezdődött Szegeden az MTÜ

„A Magyar Tudomány Ünnepét 1997 óta ünneplik meg minden évben november 3-án. 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Társaság megalapítására. A Magyar Tudományos Akadémia ünnepségét követően a Szegedi Akadémiai Bizottság november végéig gazdag programsorozattal tiszteleg az évforduló előtt” – nyitotta meg az eseménysort Krisztin Tibor akadémikus. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága (SZAB) elnökétől megtudtuk: a 2019. évi ünnepség óta több változás történt, így például a Szegedi Akadémiai Bizottságban megújult elnökség dolgozik, és „Impozáns külsőt kapott az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székháza” – adtuk hírül az SZTE hírportálján is.

 

 

AHOL BÜSZKÉK AZ AKADÉMIAI BIZOTTSÁGRA

 

„A világ egyre komolyabb kihívások előtt áll. A vírusalapú járványok és a globális fölmelegedés a két legnagyobb probléma, amivel ma szembesülünk, és ezek a problémák még évtizedekre velünk maradnak. Egy tudós közösség számára nyilvánvaló, hogy a problémák megoldásának a kulcsa a tudomány és a tudomány eredményein alapuló technológiák alkalmazása” – hangsúlyozta megnyitó beszédében Krisztin Tibor. Az MTA SZAB elnöke, az SZTE TTIK professzora rámutatott arra: céljuk minél több fiatal bemutatása a kutatómunkába, a tudományos utánpótlás növelése érdekében.

 

„Itt büszkék rá az emberek, hogy van egy Akadémiai Bizottság – kezdte köszöntőjét Freund Tamás, az MTA elnöke. – Néhány évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia egyik területi bizottságának elnöke mondta ezt a város polgárságának és akadémiai intézményének kapcsolatáról. Területi bizottságaink jelentősége a kutatóhálózat elvesztése után tovább nőtt, hiszen az Akadémiának számos olyan közfeladata van, amelyeket a budapesti Széchenyi István térről nem tud ellátni. Az egyik ilyen az együttműködés megteremtése az egyetemi, kutatóintézeti és a vállalati kutatások között”– emlékeztetett a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

 

„A jövőben is fontos, sőt egyre fontosabb szerepe lesz a területi bizottságainknak az áltudományok elleni küzdelemben, a tudományos gondolkodás terjesztésében, a tudomány népszerűsítésében, és egyetemi városokról lévén szó, a tudomány iránt érdeklődő és elkötelezett fiatalok megszólításában, véleményük, javaslataik meghallgatásában. Ezeket a feladatokat még akkor is csak a korábbi évekre jellemző szívós és folyamatos munkával lehetne elvégezni, ha nem nehezítené mindennapjainkat egy még mindig rengeteg bizonytalanságot magával hordozó járvány. A szokásos érintkezési formák ellehetetlenülése miatt jórészt az online térben kell folytatni munkánkat, így például a Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorozatának megszervezését is” – tette hozzá Freund Tamás.

 

„A TÁRSADALOM ELVÁRJA…”

 

A harmadik évezred robbanásszerű változást hozott a tudományban.

 

„Most az egész világ a tudósokra fókuszál, és reménykedve várja a megoldást, hogy végre elmúljon a veszély, az életünk pedig visszatérjen a normális kerékvágásba” –kezdte köszöntőjét Kónya Zoltán. A Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese gondolatmenetét azzal folytatta, hogy „a társadalom elvárja a tudósoktól, hogy találjanak gyógymódot különböző betegségekre, a koronavírustól kezdve, egészen a rosszindulatú daganatokig…”

 

Elvárás, hogy „a tudósok enyhítsenek a klímaváltozás kedvezőtlen hatásain, hogy kutassunk alternatív energiaforrások után, közben évről évre fejlesszünk új technikai eszközöket. Mindemellett mindig tudjunk valami újdonságot mondani a régmúlt korokról a ma emberének, valamint válaszoljunk a világ nagy társadalmi kihívásaira is, a család vagy a nemzet fogalmának megváltozásától kezdve, egészen az újraértelmezett nemi szerepekig” – sorolta a társadalmi elvárásokat az SZTE rektorhelyettese.

 

„A tudósok minden nap tanulnak, hogy a válaszokat meg tudjanak adni” – emlékeztetett Kónya Zoltán. Az SZTE professzora szerint két dolgon múlik, hogy a tudósok képesek-e megfelelni önmagunk, illetve a társadalom jogos elvárásainak. Az egyik feltétel a legmagasabb szintű szakmaiság, a másik a hatékony párbeszéd a közvéleménnyel. „Az emberek csak akkor fognak támogatni minket, ha látják, hogy nem elefántcsonttoronyba zárkózott csodabogarak vagyunk, hanem a közjó, egy boldogabb jövő érdekében munkálkodunk” – hangsúlyozta az SZTE rektorhelyettese, aki köszöntője végén kifejezte: „a szegedi egyetem hálás a sok évek óta tartó közös munkáért, egyúttal bízunk abban, hogy partnerségünk ezután is számos eredménnyel hozzájárul majd a magyar és a nemzetközi tudományos élet sikereihez!”

 

 

„AZ IGAZI TITOK: A MATEMATIKA”

 

Az igazi titokról, a matematika szerepéről beszélt előadásában Röst Gergely. A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet egyetemi docense tanulmányok adataival, különböző idézetekkel illusztrálta a matematika jelentőségét – a tudomány világától kezdve az élsporton át a mindennapi életig.

„Hogyan lehet absztrakt fogalmakkal, bonyolult matematikai képletekkel a valós élet problémáit megfogalmazni és azokra megoldást találni?” – kérdezte az SZTE kutatója. Válaszként a munkaszobáját uraló, matematikai jelekkel sűrűn teleírt táblájáról készült két fotót mutatott be. Elárulta: az egyik táblán a rezisztens baktériumok kialakulásának és elterjedésének a modelljét, a másik fényképen a kemoterápiára válaszul rezisztenssé váló tumor időbeli dinamikáját láthatjuk.

 

„A matematikai korszaka” című, két évvel ezelőtt megjelent publikációt idézve új fogalmat vezetett be: olyan matematikáról beszélt, amelynek a való életre kimutatható hatása van. Az Egyesült Királyságból származó példák sorában fölvillantotta: a matematikának a repülőgépek zajának a csökkentésétől kezdve az időjárás-előrejelzésében játszott szerepén át a törvényalkotásra gyakorolt hatásáig. Kiemelte: a közeljövőben a munkahelyek egynegyede a matematikához fog kapcsolódni; miközben a matematikára költött pénz hatszázszorosan megtérül.

 

– Mindenhol szükséges a matematika és a matematikai fogalmak megértése és alkalmazása – állította az SZTE kutatója. Bizonyításként az általános iskolától kezdve az akadémiai szféráig a mindennapi életből hozott példákat. – Az alkalmazott matematika hasznosságáról az ilyen munkakört betöltők fizetése is árulkodik – tudtuk meg a nemzetközi összehasonlításból.

 

Az Amerikai Egyesült Államokban a legmagasabb béreket bemutató statisztika élén matematikához kötődő munkakörök állnak. Ehhez képest évi 200-250 hallgató folytat matematikai tanulmányokat Magyarországon, míg Oxfordban ez a legnépszerűbb szak a matematika, és Berlinben egyetlen egyetemen 300-ról 600-ra nőtt a matematikát tanuló egyetemisták száma.

 

– Mi várható a jövőben? – kérdezte Röst Gergely. E kérdésre is válaszolt a járványok modellezésével foglalkozó szegedi matematikus, aki a matematika vagy „adattudomány” újszerű alkalmazásaira az élsporttól kezdve a filmiparon át a matematikai onkológiáig sorolta a példákat. Mert szerinte a modern technológia, a gazdaság és innováció egyre inkább a matematikára épül. – Magyarországon is egyre nagyobb szükség lenne matematikával foglalkozó emberekere, akik előtt fényes karrier, jól fizető állás vár – hangsúlyozta – A XXI. században egy ország versenyképességének meghatározó eleme a matematika alkalmazása.

Kedvcsináló összegzésként Röst Gergely az oxfordi Alain Gonely matematikust idézte: „Az alkalmazott matematika úgy viszonyul az elmleti matematikához, mint a rockzene a komolyzenéhez.”

 

„MÖBIUS-SZALAG” AZ INNOVÁCIÓÉRT

 

A XI. Dél-alföldi Innovációs Díj díjkiosztó ünnepséget Kemény Lajos, a Dél-alföldi Innovációs Díj Kuratóriumának elnökét, a Szegedi Akadémiai Bizottság alelnöke, az SZTE ÁOK professzora vezette le.

 

A díjakat Krisztin Tibor, a SZAB elnöke adta át, miközben – a koronavírus járványra tekintettel – képviselte Gaál Józsefet, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét; Orosz Tivadart, a Békés Megyei Kereskedelmi Iparkamara elnökét; Kőkuti Attilát, a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, valamint Maróti Pétert, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség igazgatóját.

 

Dél-alföldi Innovációs Díj valójában Bánvölgyi László szobrászművész úgynevezett „Möbius-szalag” térplasztikai alkotása. Gazdasági társaság kategóriában a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. az „iAPU – intelligens, moduláris levegőelőkészítő egység” című pályázata alapján lett az I. helyezett. Természetes személy kategóriában: I. díjban részesült az SZTE TTIK Alkalmazott és Kémiai Tanszék kutatója, Sápi András „Olcsó, nemesfémmentes, gáztisztító katalizátorok fejlesztése: a labor szintű kutatásoktól az üzemszerű alkalmazásig” című munkája. A két első helyezett bemutatta pályaművét.

 

 

37 IFJÚ KUTATÓ PÁLYÁZOTT

 

A középiskolás, egyetemista és egyetemet végzett fiatalok számára kiírt kutatási pályázat eredményét Görög Márta, a SZAB titkára , az SZTE ÁJTK professzora hirdette ki.

 

A Szegedi Akadémiai Bizottság, „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében, valamint a Vajdaságban, a Temes és Arad megyében élő kutatók számára a régióban folyó tudományos kutatómunka ösztönzésére hirdette meg pályázatát, amelyen a tudományos fokozattal nem rendelkező, legfeljebb 35 éves hazai és külhoni pályázók vehettek részt” – emlékeztetett Krisztin Tibor. A SZAB-elnök örömmel tudatta: A 2020. évi pályázati felhívásra összesen 37 pályamunka érkezett. Közöttük osztották szép a több mint 2 millió forint jutalmat, amelynek felét a Szegedi Tudományegyetem biztosította.

A SZAB Tudományos Díj eredményhirdetésén – a pandémiás helyzetre tekintettel – a nyertesek fényképének és a dolgozatok címének a bemutatásával ismertették az „aranyérmesek” sorát.

 

Természettudományok kategóriában csak II. osztottak. Az Élettudományok I. helyzettjei: Dr. Vattay Dominika Fruzsina (SZTE ÁOK Transzfúziológiai Tanszék); Csuvik Oszkár (SZTE GYTK Gyógyszerkémiai Intézet).

 

A társadalomtudományok ifjú „aranyérmesei”: Dr. Lichtenstein András (SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézete); illetve Mészáros Mercédesz (SZTE GTK).

A bölcsészettudományok legjobbjai: Kerpics Judit (SZTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola); valamint Csernus-Lukács Szilveszter (SZTE Herder Institute).

 

A Magyar Tudomány Ünnepe szegedi nyitó ünnepségén készült videofelvétel megtekinthető az MTA YouTube csatornáján.

 

Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság MTÜ-rendezvényeit bemutató Programfüzet itt „kinyitható”, illetve az előadások ajánlóját közreadja az SZTE Hírportál Eseménynaptára is.

 

SZTEinfo – A. É., B. A., K. B., Ú. I.

Fotó: SZAB és mta.hu

Korábban írtuk:

Virtuális térbe költözik az MTÜ – az SZTE professzorai a „jövőformáló tudományról”

 

Mit mond a matematika a COVID-19 világjárványról?