SZTE Info

Egy új kor küszöbén: a technológia szerepe a mindennapjainkban és a bűnüldözésben

Az okos hűtőtől a holografikus videóhívásig, a virtuális online vásárlástól az állatokba ültetett chipig sok érdekesség szóba került a „Mobiltelefon a bűnüldözésben” című workshopon, amelyet az SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézete szervezésében Zboznovits Csaba biztonsági szakértő tartott a közelmúltban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- A mobiltelefon két azonosító számmal rendelkezik, az egyik a SIM, a másik a telefon elektronikusan rögzített egyedi száma (IMEI szám). Érdekesség, hogy Kínában 2003-2004-ben 50 millió készüléket gyártottak le úgy, hogy ugyanolyan IMEI számmal rendelkeztek. Utóbb kiderült, hogy a 2006-os londoni terrortámadás során használt telefonoknak is pont ilyen IMEI számuk volt, ami azt jelentette, hogy az elkövetőket telefon alapján nem lehetett lenyomozni – hallottuk Zboznovits Csaba biztonsági szakértőtől.

 

A közelmúltban tartott előadáson szó esett az 5G – mint technológiai újítás – folyamatban lévő fejlesztéseiről is, ahol képet kaptunk arról, hogy milyen innovációkra lehet számítani a jövőben.

 

A mezőgazdaságban már most rengeteg újításon dolgoznak a fejlesztők. Az egyik ezek közül a már létező „okos tehén”. Ez azt jelenti, hogy egy apró chipet ültetnek be az állatokba. Az eszköz képes megmutatni, hogy hol van az állat, mikor bőg, sőt még azt is, hogy mikor kell fejni. Ez az újítás azért hasznos, mert azokban az országokban, ahol eddig alkalmazták, 30-40%-kal megnőtt a tejhozam.

 

Az előadó olyan eszközökről is beszélt, amelyekkel akár néhány év múlva már találkozhat a vásárló a boltokban. Ilyen az okos hűtő, amelybe polconként QR kód és vonalkód olvasó kamerákat helyeznek el. Ezen túlmenőn, minden polc mérlegként is funkcionál. Ezt úgy kell elképzelni, hogy miután a terméket beteszik a hűtőbe, az felismeri, beazonosítja, ráadásul a szavatossági idejét is meg tudja állapítani. Ha például a tej már nem fogyasztható, a hűtő erről küld egy jelentést, majd tájékoztat, hogy már megrendelte az újabb doboz tejet az áruházból.

 

A résztvevők hallhattak egy fejlesztés alatt álló, manapság nem olyan nehezen elképzelhető újításról, amelynek segítségével 3D-ben kivetítenek valakit egy színpadra valós időben, így a nézőt az a benyomás éri, hogy élő ember van a színpadon, viszont valójában hologramot lát. Japánban már a mobilszolgáltatás része ez a funkció úgy, mint holografikus videóhívás –mesélte Zboznovits Csaba.

 

Főként a nők számára lehet igazán izgalmas az online vásárlás új fajtája, mely egyben időtakarékossá is tenné azt: egy feltöltött kép alapján 3D-ben szemlélteti, hogy a kiválasztott ruha hogyan állna a valóságban.

 

A mesterséges intelligencia ugyan most még gyerekcipőben jár, viszont jelen van a chippel rendelkező eszközeinkben (telefon, laptop), ezt a gyártók is elismerik. De vajon mit csinál a telefonjainkban? Tanul, figyel és fejleszti önmagát - válaszolta meg a kérdést az előadó. És mindezt hogyan? A chip által hallott, minden kimondott szó a felhőbe kerül, amihez mindenki hozzájárul, amikor elindítja a telefont. Tehát a mikrofon folyamatosan aktív, mindent hall és feldolgoz.

 

A telefonok a bűnüldözésben is fontos szerepet tölthetnek be: bűncselekmény elkövetésekor számos olyan adat kinyerhető belőlük, amik segítenek az elkövetők elfogásában. Az előadó példaként elmondta, hogy Pakisztánban nem törvénysértő, hogy akik mobilszolgáltatást vesznek igénybe, azokat lehallgatják és az adatokat egy évig tárolják. Amikor bekapcsol a telefon, onnantól folyamatosan kommunikál a hálózattal, tehát meghatározható a helye.

 

Sok bűnöző úgy követ el bűncselekményt, hogy a zsebében tartja a telefont, vagy akár használja is. Ilyenkor a telefon által tárolt adatokból vissza lehet keresni, hogy hol volt az illető a bűncselekmény elkövetésekor. Egyes bűnözők direkt otthon hagyják a mobiltelefonjukat, vagy éppen eldobható telefont szereznek be az elkövetés idejére. Ilyenkor sokkal nehezebb bebizonyítani, hogy tényleg a helyszínen jártak. Érdekesség, hogy felhasználható adatok a telefonon és a SIM kártyán is vannak, így egy felgyújtott telefonból is lehet adatot kinyerni.

 

- Olyan technológiai újítások küszöbén állunk, melyet eddig csak a sci-fi filmekből ismerhettünk meg. Innen már csak egy karnyújtásra van az, hogy ezeket elkezdjük használni - zárta előadását a szakértő.

SZTEinfo - Móczár Dóra

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. március 24.

nyito_Nemeth_Aniko

Az SZTE Füvészkert felújítása és működtetése mellett a gyermekek és fiatalok környezettudatosságra nevelése, valamint az ismeretterjesztés terén is sikeres intézményvezetői munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Németh Anikó. A Füvészkert igazgatóját munkájáról és a botanikus kert növénygyűjteményeiről is kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.