Bullying: bárki áldozattá válhat

A bullying, a bántalmazás egy fajtája, elterjedt probléma napjainkban. Magára a kifejezésre nincs magyar megfelelő, leginkább a kiközösítés, megfélemlítés, megalázás szavakkal lehetne körülírni. Az óvodákban, iskolákban fordulhat elő leggyakrabban. Akár diáktársaikkal szemben, de felnőtt és gyerek viszonylatában is gyakori. Az UNICEF felmérése szerint hazánkban minden harmadik gyerek érintett. Áldozattá válhat bárki, de általában egy jellegzetesség, tulajdonság, mint például bőrszín, érdeklődési kör, zárkózottság, önbizalomhiány szolgál alapul a megfélemlítésre. A cyberbullying ennek új formája, azonban itt a bullying elektronikus eszközön, többnyire internetes felületen keresztül történik. Ez azért veszélyes, mert sokszor nem lehet tudni, hogy ki az elkövető, így nehezebb megoldást találni, elhárítani a problémát.

- Fontos a megoldás keresése, viszont a megelőzésre is érdemes hangsúlyt fektetni - hallottuk Dr. Pongó Tamástól. Az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa elnyerte a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat, amelynek köszönhetően a Pennsylvania State University és a University of Toledo jogi karán kutatta a témát. Tapasztalatairól előadáson számolt be az érdeklődő jogászhallgatóknak. A rendezvényen kiderült, hogy a cyber-megfélemlítés esetén nem az a megoldás, hogy a gyereket eltiltják az internettől, hanem a bizalom erősítése közte és szülei között. Érdemes már iskolás kora előtt kialakítani a gyermekben az egészséges bizalmi kapcsolatokat. Fontos, hogy az így kialakult bizalom a gyermek és szülei között fennmaradjon, hiszen akkor bátrabban fordulnak az áldozatok szüleikhez segítségért.

- Elengedhetetlen ezekre az esetekre megfelelő szabályozást kialakítani – hangsúlyozta Dr. Pongó Tamás. Kutatásában a szabályozási lehetőségeket vizsgálta meg. Tekintettel arra, hogy az egyetemekhez is kapcsolódó problémáról van szó, kutatásában külön hangsúlyt fektetett az amerikai szabályokra. Kulcsfontosságúnak ítélte meg a „lényeges egyetemi érdek” (Substantial University Interest) tesztet, miszerint az egyetem jogosult a diákokat, az egyetemen kívüli magatartásukért intézményen belül szankcionálni, legrosszabb esetben eltanácsolni. E teszt választ adhat arra az esetkörre is, amikor a gyerek az iskolán kívül, például az egyik rokonánál lévő számítógépről posztol sértő tartalmat az osztálytársáról. Az Egyesült Államokban, már legalább 20 éves vitatémát képez az off-campus online diák véleménynyilvánítás szabályozásának kérdése.

Az Egyesült Államok egyes egyetemei már kialakítottak anti-bullying szabályzatot, ám ez nem túl gyakori. Leginkább a diák magatartási kódexet (Student Code of Conduct) alkalmazzák, amelyekben több olyan megoldást alkalmaznak, ami a kutatás alapjául szolgált. E kódexek fontos szerepet töltenek be az egyetemi életben, hiszen alkalmazásukra külön irodát működtetnek, teljes stábbal. Pongó Tamás kutatása szempontjából kiemelt szereppel bírtak e kódexek és a stábtagokkal való konzultációk, amelyek nyomán kimunkált egy olyan egyetemi anti-bullying minta-szabályzatot, amit akár az SZTE-n is be lehetne vezetni. E szabályzat, többek között, tartalmazza, hogy mikor beszélhetünk bullying cselekményről, amelynek főbb elemei, hogy valamilyen magatartás, a diák, oktató, vagy egyetemmel egyéb jogviszonyban álló személy részéről vagy annak sérelmére, szándékos, ártó jellegű magatartás, az egyetem területén vagy azon kívül, ami lényeges egyetemi érdeket sért. Interneten megvalósuló magatartás, ha tudomásukra jut, akkor behívják az érintetteket és informálisan elbeszélgetnek velük, hogy felderítsék a helyzetet. Továbbá, tájékoztatják arról, hogy magatartása szabályt sértett, és ha tovább folytatja, akkor annak súlyosabb következményei is lehetnek. Mindezt edukatív, segítő szándékkal teszik, például workshopokat és kötelező kurzusokat tartanak a témával kapcsolatban, valamint projektfeladatok ellátását követelik meg az érintett diákoktól. Például, esszét kell írniuk, amelyben leírják az érzéseiket, mit élnek át amikor bántó üzenetet küldenek vagy piszkálják a társaikat. Ezzel önismeretüket fejlesztik, ezáltal felelősségteljesebbek, tudatosabbak lesznek, ami a megelőzés egyik legjobb módszere – derült ki az előadáson.

SZTEinfo - Móczár Dóra