Az SZTE új Lendület kutatója, Tombácz Dóra biológus a diéta és a sport hatását vizsgálja

106 érvényes pályázat érkezett az MTA Lendület program idei pályázati felhívásra. A 9 nyertes közül 7 férfi és 2 nő, valamennyien hazai intézményben dolgoznak. A 9 sikeres pályázó közül kettő kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez.

Szegedi sikerek

Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetében dolgozó adjunktusa a diéta és a sport hatását vizsgálja a mikrobiomra és az emberi gének működésére.

Az SZTE ÁOK Genomika és Géntechnológia Kutatócsoport tagjaként dolgozó Tombácz Dórát 2010-ben avatták PhD-doktorrá, 2015-ben Bolyai ösztöndíjat nyert, 2013-tól rendszeres időközönként a Stanford Egyetemen dolgozott. Tombácz Dóra elméleti orovstudományból habilitált 2020-ban.

Az SZTE ÁOK biológusának az MTA Lendület programmal is támogatott "munkája jelentőségét az adja, hogy az elhízás és társbetegségei – diabétesz (T2D), inzulinrezisztencia (IR) – a modern társadalmak egészét érintő egészségügyi problémát jelentenek. Hazánk Európa legelhízottabb országa, és élen jár számos komplex betegségben is, amelynek kialakulásában az öröklött tényezők mellett az életmód is fontos szerepet játszik. A modern genomikai kutatások elsősorban a gazdagének és a mikrobiom betegségekkel való kapcsolatainak vizsgálatára irányulnak. A projekt keretében úgy vizsgálják majd a diéta és a sport hatását a mikrobiomra és az emberi gének működésére, hogy mintaként elhízott, IR-es és T2D-s páciensek székletmintáját elemzik. Kutatásaikkal feltárhatják az életmód, az egészség, a mikrobiom és a gazdaszervezet génműködése közti kapcsolatokat. Eredményeik fontosak lehetnek egészségmegőrző diétás stratégiák, klinikai terápiák, appok kidolgozásához" – magyarázta a pályázati siker hátterét az mta.hu.

Hogyan használhatjuk fel a mikrobákat a szennyvíztisztításhoz? Az MTA Lendület pályázat eredményeként a "szennyvíztisztításhoz kapcsolt biohidrogén termelésében lehet majd hasznosítható az a kutatás, amelyet Maróti Gergely biológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa tervez.

Minden mikroorganizmus közösségben él, amelynek összetétele és komplexitása nagy változatosságot mutat. A kutatók az utóbbi évtizedekben részlegesen megismerték számos modellmikroba működését, azonban a legtöbb esetben a kutatások nem a vizsgált organizmusok természetes közegében történtek, hanem definiált, leegyszerűsített laboratóriumi rendszerekben. Bár néhány alapvető mikrobiális interakcióról molekuláris szintű információkkal is rendelkeznek a tudósok, a részletesen tanulmányozott rendszereknek még így is számos aspektusa vár felfedezésre (például: további együtt élő organizmusok befolyásoló hatása vagy a fajok közötti információáramlás pontos útja és közvetítő elemei). Maróti Gergely specifikus célja az extracelluláris, fajok közötti elektrontranszfer (EET) jelentőségének vizsgálata összetett mikrobiális rendszerekben."

Az SZTE TTIK Biológia Doktori Iskolában témavezetőként dolgozó Maróti Gergely például a 2018. évi helyi Tudományos Diákköri Konferencián témavezetője volt Hupp Bettina II. éves biológus mesterszakos hallgatónak, aki Mikroalga törzsek sótűrőképességének fejlesztése és a palmelloid képződés szerepe sóstresszben című dolgozatát mutatta be.

Ígéretes kutatók

A 106 érvényes páláyzat közül "47 az önálló kutatói pályát kezdő, 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók kategóriájában, a Lendület I.-ben. E kategória nyertesei vállalják, hogy a Lendület program keretében végzett kutatásaik során vagy azok befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) valamelyik kiválósági felhívására.

59 pedig a sikeres önálló kutatói pályát folytató, 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutató számára kiírt Lendület II.-re. E kategória nyertesei vállalják, hogy a Lendület program keretében végzett kutatásaik során vagy azok befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) „Consolidator” vagy „Advanced” kategóriájában, vagy egyéb nemzetközi pályázat keretében nyernek el a Lendület-támogatással összemérhető, a támogatási periódus utáni időszakra a csoport fenntartásához szükséges finanszírozást.

A pályamunkákat két szakaszban bírálták el. Az első szakaszban a formailag érvényes pályázatokat legalább 3 anonim szakértő bírálta. A második szakaszban a felkért zsűri a pályázati anyagok és az anonim bírálatok alapján rangsorolta a pályázatokat, majd javaslatot tett az MTA elnökének a támogatandó pályázatokra.


Időrendben

2009-ben hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet. A fő cél a kutatóintézetekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről való hazahívásával, illetve itthon tartásával. A Lendület program a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul, ennek megfelelően célja, hogy a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportok számára biztosítson forrást.

2011-től már nemcsak akadémiai kutatóintézetekben, hanem egyetemeken is működhettek a Lendület program által támogatott csoportok. 2009 és 2019 között összesen 180 lendületes kutatócsoport alakult. Ezek közül 79 aktív, 48 beépült valamelyik volt akadémiai kutatóközpont vagy kutatóintézet szervezetébe. Az egyetemeken létesítettek közül 39 már befejezte a munkáját. A volt akadémiai kutatóhálózatban működők közül 7 befejezte tevékenységét, de még nem épült be a szervezetbe, 7 pedig megszűnt, például a kutatócsoport-vezető külföldre távozása miatt.

A Lendület kutatócsoportok száma most 9-cel bővült. Az idén megalakuló új kutatócsoportok közül 4 valamely kutatóközpontban vagy -intézetben, 5 pedig egyetemen" folytathatja a munkáját.

SZTEinfo

Forrás: mta.hu