SZTE Info

Szte_Rovatfejek_konyv_MoroczK

A mesék birodalmában Mórocz Károllyal, az SZTE alumnusával

A szegedi József Attila Tudományegyetem magyar-történelem szakja után az újságírás felé vezetett Mórocz Károly útja. A hírek szerkesztésénél azonban nem állt meg az SZTE egykori hallgatója, hanem a könyvek és mesék világába is belevetette magát. Unokája hatására született meg A négy jóbarát története című mesekönyv, melynek már készül a folytatása is – árulta el az SZTE virtuális könyvheti beszélgetés-sorozatában az SZTE alumnusa.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Tatabányán, az egykori bányászvárosban már egy éve népszerű a gyerekek körében A négy jóbarát története című mesekönyv. A szerző Szén Mór, de ha lapozunk, megtudhatjuk, hogy e név mögött Szénási Szimonetta és Mórocz Károly áll, ők szövetkeztek egymással egy jó ügy érdekében. Mórocz Károly – ahogyan ő fogalmaz – réges-régen Szegeden járt egyetemre, bölcsész volt, magyar-történelem szakos. Akkoriban még nem írt meséket, bár, elmondása szerint, mesemondással időnként próbálkozott – például a vizsgákon. Sikereket aratott, hiszen végül átvehette a diplomáját. Szerette a gyerekeket, ám mégsem tanította őket, inkább arra gondolt sok-sok évvel később, hogy meséket ír nekik. Mesekönyvéről kérdeztük.


Turulmadar_megismerkedik_Mikiegerrel

 

Mikor és hogyan találkozott a négy jóbaráttal?

– Körülbelül öt évvel ezelőtt, Máté unokám kérésére, aki akkor ötéves volt. Megbámultuk a Kő-hegy tetején a város fölé magasodó Turulmadarat, aztán a Szelim-barlangban elárultam neki, hogy ott lakik Szelimsárkány. Este elalvás előtt megkérdezte: „Papa, ugye mesélsz még róluk?” „Kikről?” „Hát a nagy madárról, meg a sárkányról, meg, ha vannak barátaik, akkor róluk is.” Meséltem, aztán megint, utána újra és újra. Mikiegér a Szabadtéri Bányászati Múzeumban lakik, Szegénylány pedig a Paradicsomkertben, édesapjával, Szegényemberrel.


Szelimsarkany_a_fogorvosnal

Így született meg a mesekönyv története?

– Így történt, és a varázslat folytatódott. A négy jóbarát kalandozott a városban, a környékén. Nem ismerték a határokat térben és időben, ezért eljutottak a bánhidai csatába és Miki jeles rokonához, Mickey egérhez is Amerikába. Amikor ezeket meghallotta Szénási Szimonetta kolléganőm a megyei napilap szerkesztőségében, otthon elmesélte lányának, Zorának, aki megkérdezte: „Anya, ugye mesélsz még róluk?” Mesélt, aztán megint, utána újra és újra. Ezek is írássá alakultak. Szénási Pál, Szimonetta férje, Zora apukája rajzolt és rajzolt. Megmutatta Szelimsárkánynak is, aki elégedetten fújt egy nagyot, de a tűzoltók idejében érkeztek.

 

Jól gondolom, hogy most egy végtelen történetet hallgatok?

– Minden mese az. Ha nem akar aludni a mesét hallgató újságíró vagy gyerek, akkor folytatni kell. Nagyon jó ez nekik is, a mesélőnek is, bár róla elképzelhető, hogy éppen akkor nem így gondolja. A lényeg: szőttük tovább Szegénylányék történetét. Szavakban és írásban gazdagodtam, gazdagodtunk tovább. Sportoltak mindenfélét, utaztak mindenfelé. Többet egyelőre nem árulhatok el. Úgy terveztük, az idei könyvhéten jelenik meg, de csúszunk egy évet. Na, jó, valamit mégis elárulhatok: Szegedre is megérkezik a négytagú csapat, illetve velük tart Gerecsemanó és Zsenimanó is.


4_jobarat_konyvbemutato_foto_Hagymas_Bence__24

 

Ez az egy folytatás várható?

– A terveink szerint a négy jóbarát kalandjait évről évre folytatjuk. Az idénre tervezem, hogy megjelenjen A négy jóbarát 2. része. Ebben, mint már említettem, egy-két fejezet Szegeden játszódik, ugyanis szereplőink össze-vissza utazgatnak a történet során. Ezen kívül más könyvön is dolgozok. A könyvhétre jelent volna meg az ELKÉPESZTŐ! című könyv, ha minden jól alakul. Az Istenek nem így akarták.

 

Milyen Istenek?

– Héra és Zeusz, akik egyébként válófélben vannak. A zsidók és a keresztények játékos kedvű Istene. Krisna, a nőcsábász. Ők mind szerepelnek ebben a könyvben. Leleplezzük a történethamisításokat a nagy emberekről – Napóleon, Caesar, Atilla és sokan mások – írótársammal, aki Alberti Ágnes.

 

*

 

A négy jóbarát történetén kívül egy fantasztikus füzet-felének is Mórocz Károly a szerzője. A MORGAS legszebb meséi ától zséig című, 40 mini fantasyt Gáspár Gusztáv karikaturistával összefogva alkották meg. Ez a füzet azért is egyedi, mert ha megfordítjuk, a másik oldalán Nemere István: Krimiábécé címmel vérfagyasztó történeteit találjuk. A Telitalálat című interjúfüzér bokszolókról, súlyemelőkről, karatézókról szól, 13 +1 beszélgetés, a két szerzőtárs Petrik József és Berg Endre. Egy nagyszerű sportember, Juhász István különleges teljesítményét, kalandjait tartalmazza A hétéltű ember, a szerzőtárs Péntek Sándor. Több történelmi és irodalmi témájú kiadvány szerkesztője, fejezetek szerzője is Mórocz Károly.

 

 

SZTEinfo – K. B.

Illusztrációk: Szénási Pál, Fotó: Hagymás Bence / 24


2020 nyarán, az SZTE virtuális könyvheti beszélgetés-sorozatában megjelent cikkek, ajánlók:

Tárcanovellák szegedi egyetemistáktól a koronavírus jegyében

Míg nincs vakcina, a járvány elleni védekezés eszköze – több száz éve – a karantén

„A megismerés szintjei – Haikufüzér utazóknak” az SZTE geológus professzorától, M. Tóth Tivadartól

„Izgalmas belátni a történelem kulisszái mögé” – véli a PhD-értekezést író Szent-Györgyi-kutató könyvtáros

Egy kalandokkal teli könyv kalandos élete

Sors-cserepek – Erósztól a festővászonig

Zelka, a fagyos Persephoné

Aszterión, a csillagközi vándor

A kolozsvári és szegedi gyökerű Neohelicon a legjobbnak értékelt folyóirat a Springer kiadványai között

„Rajongani kell a választott médiumért” – véli Sebők Orsolya könyvillusztrátor

Az SZTE könyves beszélgetései az ünnepi könyvhéten és a Klebelsberg Könyvtárban

Virtuális Könyvhét

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. szeptember 26.

Szte_Rovatfejek_konyv_B-BT_20200923

Egy írói életmű rejtett titkaira, az irodalomtörténész nyomozáshoz hasonló kutatási módszereire is fény derült a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozatának egyik csúcspontján. A „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötet szerzőjével, Bíró-Balogh Tamással, a Szegedi Tudományegyetemen oktató irodalomtörténésszel Újszászi Ilona újságíró beszélgetett „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.