Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A szegedi József Attila Tudományegyetem magyar-történelem szakja után az újságírás felé vezetett Mórocz Károly útja. A hírek szerkesztésénél azonban nem állt meg az SZTE egykori hallgatója, hanem a könyvek és mesék világába is belevetette magát. Unokája hatására született meg A négy jóbarát története című mesekönyv, melynek már készül a folytatása is – árulta el az SZTE virtuális könyvheti beszélgetés-sorozatában az SZTE alumnusa.
Tatabányán, az egykori bányászvárosban már egy éve népszerű a gyerekek körében A négy jóbarát története című mesekönyv. A szerző Szén Mór, de ha lapozunk, megtudhatjuk, hogy e név mögött Szénási Szimonetta és Mórocz Károly áll, ők szövetkeztek egymással egy jó ügy érdekében. Mórocz Károly – ahogyan ő fogalmaz – réges-régen Szegeden járt egyetemre, bölcsész volt, magyar-történelem szakos. Akkoriban még nem írt meséket, bár, elmondása szerint, mesemondással időnként próbálkozott – például a vizsgákon. Sikereket aratott, hiszen végül átvehette a diplomáját. Szerette a gyerekeket, ám mégsem tanította őket, inkább arra gondolt sok-sok évvel később, hogy meséket ír nekik. Mesekönyvéről kérdeztük.
– Mikor és hogyan találkozott a négy jóbaráttal?
– Körülbelül öt évvel ezelőtt, Máté unokám kérésére, aki akkor ötéves volt. Megbámultuk a Kő-hegy tetején a város fölé magasodó Turulmadarat, aztán a Szelim-barlangban elárultam neki, hogy ott lakik Szelimsárkány. Este elalvás előtt megkérdezte: „Papa, ugye mesélsz még róluk?” „Kikről?” „Hát a nagy madárról, meg a sárkányról, meg, ha vannak barátaik, akkor róluk is.” Meséltem, aztán megint, utána újra és újra. Mikiegér a Szabadtéri Bányászati Múzeumban lakik, Szegénylány pedig a Paradicsomkertben, édesapjával, Szegényemberrel.
– Így született meg a mesekönyv története?
– Így történt, és a varázslat folytatódott. A négy jóbarát kalandozott a városban, a környékén. Nem ismerték a határokat térben és időben, ezért eljutottak a bánhidai csatába és Miki jeles rokonához, Mickey egérhez is Amerikába. Amikor ezeket meghallotta Szénási Szimonetta kolléganőm a megyei napilap szerkesztőségében, otthon elmesélte lányának, Zorának, aki megkérdezte: „Anya, ugye mesélsz még róluk?” Mesélt, aztán megint, utána újra és újra. Ezek is írássá alakultak. Szénási Pál, Szimonetta férje, Zora apukája rajzolt és rajzolt. Megmutatta Szelimsárkánynak is, aki elégedetten fújt egy nagyot, de a tűzoltók idejében érkeztek.
– Jól gondolom, hogy most egy végtelen történetet hallgatok?
– Minden mese az. Ha nem akar aludni a mesét hallgató újságíró vagy gyerek, akkor folytatni kell. Nagyon jó ez nekik is, a mesélőnek is, bár róla elképzelhető, hogy éppen akkor nem így gondolja. A lényeg: szőttük tovább Szegénylányék történetét. Szavakban és írásban gazdagodtam, gazdagodtunk tovább. Sportoltak mindenfélét, utaztak mindenfelé. Többet egyelőre nem árulhatok el. Úgy terveztük, az idei könyvhéten jelenik meg, de csúszunk egy évet. Na, jó, valamit mégis elárulhatok: Szegedre is megérkezik a négytagú csapat, illetve velük tart Gerecsemanó és Zsenimanó is.
– Ez az egy folytatás várható?
– A terveink szerint a négy jóbarát kalandjait évről évre folytatjuk. Az idénre tervezem, hogy megjelenjen A négy jóbarát 2. része. Ebben, mint már említettem, egy-két fejezet Szegeden játszódik, ugyanis szereplőink össze-vissza utazgatnak a történet során. Ezen kívül más könyvön is dolgozok. A könyvhétre jelent volna meg az ELKÉPESZTŐ! című könyv, ha minden jól alakul. Az Istenek nem így akarták.
– Milyen Istenek?
– Héra és Zeusz, akik egyébként válófélben vannak. A zsidók és a keresztények játékos kedvű Istene. Krisna, a nőcsábász. Ők mind szerepelnek ebben a könyvben. Leleplezzük a történethamisításokat a nagy emberekről – Napóleon, Caesar, Atilla és sokan mások – írótársammal, aki Alberti Ágnes.
*
A négy jóbarát történetén kívül egy fantasztikus füzet-felének is Mórocz Károly a szerzője. A MORGAS legszebb meséi ától zséig című, 40 mini fantasyt Gáspár Gusztáv karikaturistával összefogva alkották meg. Ez a füzet azért is egyedi, mert ha megfordítjuk, a másik oldalán Nemere István: Krimiábécé címmel vérfagyasztó történeteit találjuk. A Telitalálat című interjúfüzér bokszolókról, súlyemelőkről, karatézókról szól, 13 +1 beszélgetés, a két szerzőtárs Petrik József és Berg Endre. Egy nagyszerű sportember, Juhász István különleges teljesítményét, kalandjait tartalmazza A hétéltű ember, a szerzőtárs Péntek Sándor. Több történelmi és irodalmi témájú kiadvány szerkesztője, fejezetek szerzője is Mórocz Károly.
SZTEinfo – K. B.
Illusztrációk: Szénási Pál, Fotó: Hagymás Bence / 24
2020 nyarán, az SZTE virtuális könyvheti beszélgetés-sorozatában megjelent cikkek, ajánlók:
Tárcanovellák szegedi egyetemistáktól a koronavírus jegyébenMíg nincs vakcina, a járvány elleni védekezés eszköze – több száz éve – a karantén
„A megismerés szintjei – Haikufüzér utazóknak” az SZTE geológus professzorától, M. Tóth Tivadartól
Egy kalandokkal teli könyv kalandos élete
Sors-cserepek – Erósztól a festővászonig
Aszterión, a csillagközi vándor
„Rajongani kell a választott médiumért” – véli Sebők Orsolya könyvillusztrátor
Az SZTE könyves beszélgetései az ünnepi könyvhéten és a Klebelsberg Könyvtárban
