SZTE Info

ELI_kiemelt

Az ELI-ALPS Lézerkutató Intézet Infrastruktúra Fejlesztése

Az AER (Assembly of European Regions) Together for Cohesion (T4C), vagyis az ”Együtt a Kohézióért” projektje azt a célt szolgálja, hogy felkeltse az európai polgárok figyelmét az Európai Unió kohéziós politikájára. A T4C Magyarországon, a Szegeden megvalósuló ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source – Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás) tudományos nagyberendezés ismertetését tűzte ki céljául.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Bár a kohéziós politika a régiók számára a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés révén hozzájárult a polgárok életminőségének javításához, nagy eltérés mutatkozik abban, hogy hogyan ismerik fel a polgárok és az érdekelt felek a kohéziós politika jelenlétét és előnyeit a régiónként egész Európában. Az AER (Assembly of European Regions) Together for Cohesion (T4C), vagyis az ”Együtt a Kohézióért” projektje azt a célt szolgálja, hogy felkeltse az európai polgárok figyelmét az Európai Unió kohéziós politikájára.

A T4C Magyarországon, a Szegeden megvalósuló ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source – Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás) tudományos nagyberendezés ismertetését tűzte ki céljául.

_MG_4537


Az ELI-ALPS projekt 2005-ben indult azzal a céllal, hogy egy attoszekundumos fényimpulzus forrást használó tudományos nagyberendezéssel a világ élére kerüljön. Ennek megfelelően megszületett az a döntés, hogy 2009-ben három helyszínen fog megépülni a páneurópai projekt. A szegedin kívül épült kutatóintézet Csehországban, Dolní Břežany városában (ELI-Beamlines), illetve Măgureleban, Románaiában (ELI-NP). A projekt több szempontból is egyedülálló, hiszen egyrészt az Európai Unió tagállamaiban nem épült még hasonló nagyberendezés, másrészt az EU Strukturális Alapok felhasználásnak ez egy eddig nem tapasztalt módja, mivel ez a projekt egy nem azonnal, vagy rövid időn belül megtérülő beruházás. Harmadrészt, még nem jött létre egy projekten belül három pillérre épülő, vagyis három különböző helyszínen megépülő, de egyenrangú tudományos nagyberuházás. Ezek közül jelenleg a csehországi és a magyar lényegében véve már működőképesek, a romániai még beszerzési problémák miatt késében van. Az ELI a három nagyberendezés együttes működésével lesz teljes mértékben kihasználható.

IMG_2570

A jelenleg már működő lézerek lehetővé teszik a természetben lefolyó legelemibb gyorsfolyamatok vizsgálatát. Leegyszerűsítve, Prof. Szabó Gábor, az ELI-ALPS ügyvezetőjének szavaival élve: „ez egy olyan vaku, amivel röptében le lehet fotózni az elektront. Továbbá egy nagyon fontos alkalmazási projekt is elindult, amely hosszú távon sokat javíthat az emberek életminőségén. Megkezdődött egy lézeres neutronforrás fejlesztése, amely felhasználható a nukleáris hulladékokból a hosszú élettartamú komponensek átalakítására (rövidebb élettartamú, vagy nem sugárzó anyagokká), amelyek a hulladéktárolásnál a legnagyobb problémát jelentik.

_MG_4274

Szabó Gábor professzor szerint, az Európai Kohéziós Politika és az ELI hatására egy, a Szegedi Tudományegyetem által fejlesztett Science Park fog kiépülni az ELI körül, amely által 5-7000, magas hozzáadott értékű munkahely fog létrejönni, nem csak a határ innenső oldaláról.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az ELI-ALPS megvalósítását két fázisban is támogatta. Az első fázis 2007 és 2013 között zajlott, ez idő alatt az Fejlesztési Alap 110 967 890 euróval járult hozzá a fejlesztésekhez. Majd a második fázisban újabb 113 481 285 euróval, 2014 és 2020 között.


SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. szeptember 26.

Szte_Rovatfejek_konyv_B-BT_20200923

Egy írói életmű rejtett titkaira, az irodalomtörténész nyomozáshoz hasonló kutatási módszereire is fény derült a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozatának egyik csúcspontján. A „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötet szerzőjével, Bíró-Balogh Tamással, a Szegedi Tudományegyetemen oktató irodalomtörténésszel Újszászi Ilona újságíró beszélgetett „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.