Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Közgyűlést tartott az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság. Az újonnan alapított MTA SZAB Pro Scientia Életműdíjat elsőként Telegdy Gyula, az SZTE Általános Orvostudományi Kar nyugalmazott professzora vehette át. A tudósok regionális szervezete elmúlt évét értékelő közgyűlésén átadták az MTA SZAB Médiapályázat díjait is.
– Göröngyös évet hagyott maga mögött a Magyar Tudományos Akadémia – fogalmazott az MTA SZAB 2020. február 27-i közgyűlésén megjelenteket köszöntő Fülöp Ferenc. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, az SZTE professzora elmondta: többféle szempontból szokta értékelni a kutatási eredményeket és a jelenségeket. Ezért az MTA történetében fordulatot hozó 2019. év következményei között szerinte pozitívumként említhető, hogy nagyobb fény vetődik ezentúl az MTA debreceni, miskolci, szegedi, pécsi, veszprémi területi bizottságára, a Budapesten kívüli vidékre, ahol a tudós társadalom többsége él.
Példaszerű a SZAB és az SZTE, az SZBK együttműködése
– Újra kell gondolni az Akadémia küldetését és feladatait – jelentette ki beszédében Török Ádám. Az MTA főtitkára a jelentős változások érzékeltetésre kiemelte: 2019-ben létrejött az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Az „MTA küldetése 2019” című nyilatkozat részleteit idézte a főtitkár, majd hangsúlyozta: Szeged tudományos élete példaszerű. Az MTA SZAB jól együttműködik a Szegedi Tudományegyetemmel és a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal, s az itteni kutatók lehetőségeit tovább bővíti az ELI. Kitért arra is, hogy az SZTE a hazai felsőoktatási intézmények között évek óta az élen végez a legkülönböző nemzetközi rangsorokban.
Az MTA SZAB kiterjedt kapcsolatrendszerét példázta a közgyűlésen megjelentek köre. A SZAB-elnök külön is köszöntötte – többek között a SZAB Médiapályázatát is támogató – Nagy Ferencet, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatóját, König Mariannát, az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának igazgatóját; Szabó Annamáriát, az MTA Főtitkári és Főtitkárhelyettesi Titkárság főosztályvezetőjét; Kozma Gábort, a Gál Ferenc Főiskola rektorát; Nyerges Tibort, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági vezetőjét; Molnár Árpád professzort, „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány kuratóriumának elnökét; Nátyi Róbertet, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar dékánját; a SZAB akadémikusait és elnökségét, illetve a SZAB szak- és munkabizottságok elnökeit és tagjait.
A „bicikliző Einstein” kicsiben és nagyban
– A SZAB Elnöksége 2019. április 4-i ülésén, a hosszú időn át végzett tudományos tevékenység, iskola- és értékteremtő munkásság elismeréseként MTA SZAB Pro Scientia Életműdíjat hozott létre – jelentette be Prof. Dr. Fülöp Ferenc. „A díj Bánvölgyi László szobrászművész Albert Einstein 1933 című alkotása, kisplasztikája, amelynek nagyobbik változata évek óta díszíti a SZAB székház udvarát, s a szegediek „a biciklizó Einstein” szobraként ismerik és szeretik.
– Első díjazottunk Telegdy Gyula professzor úr, aki 1935. június 5-én született Nagyszebenben. Széchenyi-díjas magyar orvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A reprodukciós endokrinológia neves kutatója – hangsúlyozta a SZAB-elnök.
A Telegdy professzor életútja ismertetőjéből kiderül: 1959-ben szerzett orvosi diplomát summa cum laude minősítéssel a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, ahol ezt követően az Élettani Intézetben kapott állást. 1975-ben hívták át a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetébe, ahol igazgatói megbízást és tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést kapott. 1985-ben az egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánjává választották. Hivatali idejében vezették be Szegeden az angol nyelvű oktatást, amelynek keretében külföldi hallgatók is tanulhattak a karon.
1990-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-től rendes tagja. 1999 és 2008 között az MTA Orvostudományi Osztályát vezette.
Telegdy professzor úr 1990 - 1999, valamint 2003 - 2008 között a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke. A SZAB elnökeként és azt követően is lelkiismeretes, kimagasló munkájával segítette a Bizottság és a tudományos élet fejlődését, amellyel hírt és megbecsülést szerzett Szeged Városának. Számos újítása mellett kitartó munkájának köszönhető a székház udvarát díszítő, mára már mindenki által jól ismert Bánvölgyi László szobrászművész Albert Einstein 1933 című szobrának felállítása, amelynek kisplasztikája a SZAB legújabb díja tárgyát is ihlette.
– A SZAB Elnöksége nevében Professzor Úr életen át tartó áldozatos munkáját megköszönve kívánok jó egészséget, remélve, hogy még sokáig segíti tanácsaival, odafigyelésével a SZAB mindenkori elnökségének munkáját – fogalmazott Fülöp Ferenc, majd Krisztin Tibor akadémikus, az SZTE matematika professzora és Garab Győző, az MTA doktora, az SZBK munkatársa, azaz a SZAB két alelnöke közreműködésével adta át Telegdy professzornak az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíjat.
Tudomány a mérlegen
A SZAB 2019. évi munkájáról és 2020. évi terveiről keresztmetszetet adott Fülöp Ferenc. A beszámolóból képet kapott a hallgatóság a 2319 tudóst, köztük 33 akadémikust tömörítő szervezet 2019. évéről. Örvendetes eredményként említette a SZAB-elnök, hogy az SZTE professzorai közül tavaly 4 kutatót – Hohmann Juditot (SZTE GYTK és Voszka Évát (SZTE GTK), Gyimóthy Tibort (SZTE TTIK) és Kemény Lajost (SZTE ÁOK) – az MTA levelező tagjává.
A gazdag rendezvénynaptárból egy-egy jeles eseményt fotókkal is bemutatott a SZAB-elnök. Jelentősnek mondta, hogy a SZAB tudományos díjra pályázó 37 fiatal közül – köszönhetően az SZTE rektora, Rovó László által felajánlott 1 millió forint ösztöndíjnak és a Szeged polgármestere, Botka László által nyújtott 500 ezer forint támogatásnak – a korábbi években megszokottnál többen és nagyobb összegű díjat nyerhettek el. A múlt évben 231 rendezvénynek adott otthont a SZAB-székház, a patinás épület, amelynek homlokzata 2020-ban megújul.
A tervek és feladatok között elhangzott, hogy az idén esedékes tisztújítást követően is folytatódnak a SZAB népszerű programjai, így például a SZAB Tudósklub Egyesület rendezvényei, a „Tudósok borai – borok tudósai” borverseny, a „Tudósok az ön egészségéért” ismeretterjesztő előadássorozat,
A SZAB tudományos titkára, Görög Márta, az SZTE ÁJTK professzora és dékánja összegezte a SZAB szakbizottságainak 2019. évi munkájáról szóló beszámolókat.
Élet a pixelek mögött: mesterséges intelligencia a rákkutatásban és a biológiában címmel tudományos előadást tartott Horváth Péter, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet igazgatója.
Médiamunkások az ismeretterjesztésért
SZAB 2019. évi Médiapályázat díjkiosztó ünnepség Csernus Sándor a bíráló testület elnöke elmondta: a legutóbbi felhívásra az Írott sajtó kategóriában 2, a Rádióriport kategóriában 1, az Audiovizuális területről 4, és a fotó-sajtófotó máfajból 3 pályázat érkezett. A döntnökök a szakterült egyetemi oktatói és gyakorló művelői: Milián Orsolya, Tóth Benedek, Újszászi Ilona; Dusa Béla, Pavlovits Miklós, Tráser László. Az immár hatodik alkalommal kiírt pályázat elsősorban azoknak a tudományos eredményeknek a bemutatását szolgálja, amelyek a dél-alföldi régióban és vonzáskörzetében keletkeznek, és amelyek gyakran világszínvonalú tudományos tevékenységről tanúskodnak.
A konkrét tudományos eredmények ismertetése mellett a témák között helyet kapnak az oktatás és a kutatás iskolái, egy-egy jelentős tudós személyiség életútjának bemutatása, valamint a tudomány népszerűsítése és eredményeinek a társadalom szélesebb rétegeihez történő eljuttatásának az igénye is.
A díjakat Fülöp Ferencet, a SZAB elnöke; valamint a pályázatot anyagilag is támogató Nagy Ferenc akadémikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója; Kőnig Marianna, az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának igazgatója; Bódi György, a Szegedért Alapítvány tikára; Dora-Tóth Ferenc, CSOMIÉP Kft gazdasági igazgatója; Szeri István, a Bucó Kft. igazgatója adta át.
Rádióriport kategória I. díjban részesült Marton Árpád „Csángó fehérjék – Páli Tibor fizikus a zenebarát fehérjékről és a csángó népzenéről” című munkájáért. Mozgókép kategóriában I. helyezett lett Karajkó-Németh Marietta, a Szeged Televízió szerkesztő riportere „A Kvantum, a Szeged Televízió tudományos magazinműsorának 2019. 11. 13-i adása” című munkájáért; I. díjban részesült Márok Tamás, a Szeged Televízió szerkesztő riportere „A Kvantum, a Szeged Televízió tudományos magazinműsorának 2019. februári adása” című munkájáért. Fotó kategória I. díjat nyert Frank Yvette, a Délmagyarország fotóriportere 3 fotósorozatáért. Különdíj elismerésben részesült Ana Raquel Santa Maria Íaz rott és Mozgókép kategóriában benyújtott pályamunkáiért.
A benyújtott pályázatok értékelésekor a bírálóbizottság többféle szempontot érvényesített, melyek közül csak egy – de nem jelentéktelen - maga a témaválasztás, a továbbiak ” belső” szakmaiak: mint az újságírói teljesítmény, a felkészültség, az egyéni stílus, az ötletesség, a látásmód, a kiváló képi megvalósítás.
SZTEinfo – Ú. I.
Fotók: Dusha Béla, Ú. I.
