Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Idén online programokkal várta az érdeklődőket a Kutatók Éjszakája. A Szegedi Történészhallgatók Egyesülete történelmi elemeket mutatott be filmes és sorozatos univerzumokban. Bessenyei Vanda, az SZTE Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatója, a Godzilla franchise-t mutatta be az egyik ilyen előadáson.
Godzilla nevével valószínűleg már mindenki találkozott, de a többség csak városokat romboló szörnyként tekint rá. Az előadáson megtudtuk, hogy ennél sokkal komolyabb és mélyebb jelentése van. A franchise kezdete egészen a II. világháborús atomkatasztrófához vezethető vissza. Ebben a nukleáris háború veszélyével fenyegetett világban született meg Godzilla karaktere. Az első filmet 1954-ben mutatták be Honda Isiró rendezésében. A szörny a sugárzás következménye miatt hagyományos fegyverekkel elpusztíthatatlan volt a filmben. – Godzilla tehát mindaz, ami a japánok számára az atomkatasztrófa: az ember által szinte felfoghatatlan pusztítás, halál, legyőzhetetlen erő, vagyis maga a nukleáris rémálom – tudtuk meg Bessenyei Vanda előadásán.
Az első film az atombombával sújtott világra reflektál. Az alkotás technikailag ma már elavultnak tűnhet, de komoly morális dilemmákat mutat be. Létrejött az Oxigen Destroyer-dilemma, vagyis még egy Godzillánál is veszélyesebb fegyver. Az emberiség két táborra különíthető el, az egyik tábor Godzilla elpusztítását látja megoldásnak, a másik tábor pedig tudományos perspektívából figyelné meg a szörnyet. – A készítők elsődleges célja a radioaktív sugárzás láthatása volt, amit végül maga Godzilla formázott meg, és lett egy meglett katasztrófa szimbóluma és metaforája – derült ki az előadáson. A film Amerikában bemutatott változatában már kevésbé volt érezhető az atomkatasztrófa, inkább a szélesebb közönségnek tették fogyaszthatóbbá a témát.
Az 1954-es film megalapozta a franchise további sikerét. A Godzilla-filmeket négy korszakra lehet elkülöníteni: a Sóva-éra: 1954-1975, a Heiszei-éra: 1984-1995, a Millenium korszaka: 1999-2004, a Reiva-éra filmje 2016-ból, illetve készült három amerikai feldolgozás is.
Godzilla ott volt a 20. és 21. század legfontosabb eseményeinél, de az alapötlet minden érában az atomkatasztrófa volt. A filmek önmagukban is érthetőek, nem szükséges különösebb előtudás a megtekintésükhöz. Az 1960-as években a fiatalabb korosztályt is megszólították, majd az 1970-es években a környezetszennyezés vált a fő tematikává. Godzilla ekkor hősként jelenik meg a filmekben, ahol leszámol a többi szörnnyel. – Godzilla már 70 éve stabilan a Japán kultúra egyik központi figurája, viselve a rászabott kollektív történelmi emlékezet és metaforák terhét, valamint a különböző szereposztásokat – mutatta be a karaktert Bessenyei Vanda.
Mit hoz a jövő? A karakter a mai napig ikonikus státuszt foglal el a szigetországban, nemrég a Japán állampolgárságot is megkapta. Abban is biztosak lehetünk, hogy a készítők hamarosan napjaink kihívásaira is reagálni fognak. Az előadás a Kutatók Éjszakája után is elérhető maradt, a történészhallgatók Facebook oldalán.
SZTEinfo - Mátó Gábor
Grafika - Gór-Nagy Gábor
