Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, valamint az MTA konzorciumában alakult meg egy új kutatócsoport, mely a globalizációtörténetet kutatja. A Tomka Béla vezetésében működő kutatások célja, hogy napjaink egyik legsűrűbben használt társadalomtudományi fogalmát, a globalizációt, történeti perspektívában is megvizsgálják.
Az SZTE BTK Jelenkortörténeti Tanszéke és az ELTE Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszéke közös kutatást kezdett, hogy a globalizációt egy történeti aspektusból is megvizsgálják. A kutatás kapcsán Globcast néven egy podcastot is indítottak, melyben a kutatás legfontosabb kérdéseiről hallhatunk.
– A globalizáció az élet minden területén jelen van. Hétköznapjainkat és a 20. századi történelmünket is áthatják ezek a folyamatok. Maga a fogalom is viszonylag új keletű, de a történeti, a szociológiai vagy a politikatudományi alkalmazása is. A 20. század már az az időszak, amikor a globalizációs jelenségek jelen vannak – fogalmazott a podcastban Tomka Béla, a kutatócsoport vezetője. Hozzátette: a történészeknek az oksági viszonyokra nagy figyelmet kell fordítaniuk, tehát nemcsak leírniuk kell az egyes jelenségeket, hanem magyarázni is azokat. Ha meg van ez a tudományos vizsgálódáshoz szükséges szándék, akkor magától értetődő, hogy az ország határokon túlra is tekintünk, és ennek a vizsgálatnak az egyik aspektusa az, hogy a globalizációs jelenségeket is vizsgáljuk.
A kutatócsoport szerint a hosszú távú szemlélet nélkülözhetetlen a globalizáció elhelyezéséhez és megértéséhez, mivel egy olyan jelenségről van szó, amelyet legalább a 19. század végéig lehet visszavezetni. A kutatócsoport elsősorban arra keresi a választ, hogy Magyarország miként vett részt a globalizációs és a territorializációs hullámokban; melyek voltak a globalizáció kapui, s melyek annak gátjai, milyen társadalmi és politikai hatásai voltak a globalizációnak Magyarországon, és milyen hatásokkal járt a területiség elvének fokozottabb érvényesítése.
– A terület kiválasztásakor több téma is versengett, de elsődleges szempont volt, hogy olyan témát válasszon a kutatócsoport, amely valamiképpen kilép a nemzeti keretek közül. Kevesen veszik a fáradtságot, hogy olyan fogalmi keretek között mondják el azt, hogy a globalizáció hogyan hat az adott társadalomra, vagy a lokális közösségek hogyan reagálnak ezekre a kihívásokra, ahogy azt a nemzetközi történelemben teszik – fejtette ki a Globcast elnevezésű podcastban Keller Márkus, az ELTE kutatója. – A közös kutatás tulajdonképpen egy esély arra, hogy a kutatók olyan fogalmi nyelvvel mondják el a kutatási eredményeiket, amely külföldön is izgalmas lehet. A globalizációtörténet pedig ennek a fogalmi nyelvnek a kidolgozását is segíti – tette hozzá Keller Márkus.
Egyáltalán nem ritka, hogy két egyetem fogjon össze egy kutatócsoport létrehozásakor. A két különböző területű tanszék, a bölcsészet és a társadalomtudományok felől érkező perspektíva pedig egyértelműen gazdagítja egymást. Az pedig, hogy egy vidéki és egy fővárosi egyetemhez is kapcsolódik a kutatócsoport, azt jelenti, hogy két különböző egyetem oktatásában is megjelennek azonnal a kutatási eredmények.
A teljes podcast itt hallgatható meg.
SZTEinfo
