SZTE Info

kezfertotlenito

Az SZTE klinikáit a legmodernebb, szenzoros kézfertőtlenítő adagoló berendezésekkel látták el

Pályázati fejlesztés jóvoltából a magyar egészségügyi ellátás területén is ritkaságszámba menő technológiával rendelkező érintésmentes kézfertőtlenítő adagoló berendezéseket szereltek fel a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ betegellátó egységeiben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A legmodernebb, EU kompatibilis szenzoros, falra szerelhető kézfertőtlenítő adagoló készülékekkel látták el a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ betegellátó egységeit. Az EFOP-1.8.21-18-2019-00001 kódszámú, „Infekciókontroll tevékenységek gyakorlati megvalósítása a Szegedi Tudományegyetem fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményeiben” elnevezésű pályázaton 65 darab Steripower készüléket nyert el az országban az elsők között a szegedi egyetem.


IMG_7867


A kézhigiénés adagolók különlegessége, hogy ellentétben a magyarországi betegellátás területén többnyire alkalmazott kézzel fogható, úgynevezett karos típusokkal, ez a készülék már teljes mértékben érintésmentes, és nem csurgatja az alkoholos kézfertőtlenítő szert, hanem finoman permetezi a kézfelületre. Fráterné Dr. Nagy Kamilla, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Korházhigiénés Osztály higiénikus főorvosa kiemelte, hogy ennek a technológiai fejlesztésnek az előkészítése még a koronavírus járvány megjelenése előtt elkezdődött, jelen járványhelyzetben, a különféle fertőződések megelőzése érdekében nagyobb jelentőséggel bír ez az eszközhasználat, biztosítja a még magasabb színvonalú betegellátást. Emlékeztetett rá, hogy köztudottan a koronavírus főként cseppfertőzéssel terjed. A vírus azonban, képes életben maradni a felületeken, és a beteg személy légúti váladékaival fertőzött anyagok és felületek érintésével is terjedhet. Ezért a megfelelő kézhigiénével – jelen esetben a szenzoros kézfertőtlenítő adagoló használatával – csökkenthető a fertőzés kialakulásának kockázata.


IMG_7869


A higiénikus főorvos elárulta, hogy a 65 darab akkumulátorral működő berendezést a betegek és hozzátartozóik, valamint az egészségügyi dolgozók egészségének védelmét szolgálva a klinikai központ minden klinikájára, azon belül nagy forgalmú közösségi tereibe, kórtermekbe, folyosókra, intenzív osztályokra, műtőkbe, azok bejáratához, és legnagyobb számban a Kálvária sgt-i Járványügyi Ellátó Központban szerelték fel.

 

SZTEinfo-Lévay Gizella

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.