SZTE Info

kerdoiv_covid

A kérdőív kitöltése nagyon nagy segítség a vírus elleni intézkedésekhez

Március 22-e óta több mint 250 ezren töltötték ki a Szegedi Tudományegyetem munkatársai által üzemeltetett Magyar Adatszolgáltató Kérdőívet (MASZK), amelynek válaszaiból a koronavírus várható terjedését próbálják prognosztizálni magyar kutatók. A kérdőívet minden nap érdemes kitölteni, ezt most már mobiltelefonon is megtehetjük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem kutatóját, Röst Gergelyt kérték fel kormányzati oldalról, hogy a járványügyi modellezéssel foglalkozó kutatócsoportja segítsen a járvány terjedésének prognosztizálásában. Az SZTE TTIK Bolyai Intézet kutatója több magyar egyetem bevonásával dolgozik ezen a projekten. A projekt fontos eleme a Magyar Adatszolgáltató Kérdőív (MASZK), amelyet az elmúlt 3 hétben több mint 250 ezren töltöttek már ki. Gyimóthy Tibor vezeti a szegedi egyetem szoftveres csapatának munkáját, az ő feladatuk a kérdőív folyamatos fejlesztése és üzemeltetése.


– Röst Gergelyék kerestek meg minket, informatikusokat, hogy segítsünk fejleszteni és üzemeltetni egy lakossági kérdőívet arra vonatkozóan, hogy hogyan viselkedik a lakosság, hogyan reagál a különböző megszorítási intézkedésekre, felhívásokra. A MASZK kérdőívnek a lényege, hogy a válaszok segítségével próbáljuk napi szinten elemezni azt, hogy milyen hatása van a kormányzati intézkedéseknek – mondta Gyimóthy Tibor, az SZTE TTIK Informatikai Intézet munkatársa. – Viharos gyorsasággal elkészítettük a kérdőív programozását, amelynek tartalmát Röst Gergely, Karsai Márton és munkatársaik állítják össze, ők adják a tartalmat. A mi feladatunk az volt, hogy megcsináljuk úgy, hogy nagy tömegben is biztonságosan lehessen használni, és hogy az adatokat olyan formában készítsük elő, hogy a matematikai modellezők rögtön tudjanak dolgozni vele – fogalmazott.


A kérdőív tehát három hete indult el. A napi kitöltések száma hullámzó, kezdetben 40-50 ezer volt naponta, de előfordult olyan nap is, amikor csak 2-3 ezren válaszoltak a kérdésekre.


– A rendszeres, napi kitöltés azért fontos, mert a jelenlegi tudásunk szerint az a legbiztosabb, ha az emberek otthon maradnak, ha minél kevesebb a kontaktok száma. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a végtelenségig ez nem tartható, mert akkor a gazdaság tönkre megy, és a jövőnket veszélyeztetjük ezzel. Valahol meg kell találni azt az arany középutat, és enyhíteni kell majd a korlátozásokon, és abban az esetben nagyon kell figyelni arra, hogy az enyhítéseknek milyen hatása van – tette hozzá Gyimóthy Tibor. – Lényegében ebben tud a kérdőív sokat segíteni: hogy ha változtatjuk a korlátozó intézkedések szigorát, ha enyhítjük azokat, akkor gyorsan meg tudjuk nézni, hogy annak milyen hatása van a napi kapcsolatokra, az otthoni munkavégzésre, hány ember mennyi időt tölt az otthonán kívül. Ezekből az adatokból lehet következtetni arra, hogy mit várhatunk a járvány erősödése vagy gyengülése területén. Ha minél nagyobb létszám alapján tudunk erre adatokat szolgáltatni a modellezőknek, akkor van remény arra, hogy az intézkedések hatását gyorsabban tudjuk érzékelni – mondta.


A kérdőív reagál a járvány terjedésére, hiszen változnak a kérdések, aktualizálják azokat. A standard kérdések mellé (életkor, lakóhely, iskolai végzettség, home office) újak is bekerülnek.


– Igen, ez így van, és ez nagyon fontos dolog. Amikor elindultunk, még nagyon kevés adat állt a rendelkezésünkre arról, hogy hányan betegedtek meg, hány tesztet végeztek, hogyan terjed a járvány az egyes megyékben. Most ahogy ezek az adatok már a rendelkezésünkre állnak, van értelme olyan kérdést is feltenni, hogy találkozott-e olyan emberrel, aki megfertőződött a vírussal, vagy olyannal, akinél tesztet végeztek – hangsúlyozta a szakember.


A kérdőív legaktívabb kitöltői a 20-55 év közötti korosztály, a legtöbb kérdőívet a 20-24 évesek töltötték ki (16%), de nagy arányban adtak válaszokat a 40-44 évesek (13%) és a 25-29 év közöttiek is (12%).


kitoltok_kora_MASZK

A válaszok alapján készült diagramokból az is látható, hogy míg március 24-e után folyamatosan zuhant az otthonon kívül eltöltött idő – 24-én 6-8 órát töltöttek kint az emberek, április 6-án kevesebb, mint 3-at –, a tavaszi jó idő miatt egyre többen mennek el otthonról.


atlagos_ido_MASZK


Az otthonról dolgozók aránya is emelkedett, most már a válaszadók 75-80 százaléka dolgozik home office-ban.


otthon_dolgozok_MASZK


A napi kapcsolatokat illetően szintén nagyon változó a kontaktok száma: volt olyan nap, amikor a kitöltők átlagosan csak egy emberrel találkoztak házon kívül, és volt olyan is, amikor 4-gyel.


elozo_napi_MASZK


Az egyértelmű, hogy a napi kapcsolatok száma a járvány Magyarországon való kitörése (tehát 2020. március 13-a) előttihez képest jelentősen csökkent: az 5-14 éves korosztály több mint 70 emberrel került naponta kapcsolatba, március végén ez a szám feleennyire esett vissza. A 15-29 évesek esetében a járvány előtti napi kontaktok száma 58, a járvány alatti 10, míg a 60-69 éves korosztálynál 28/8. Az ábrán a járvány előtti adatokat piros, a járvány kitörése utánit kék színnel jelölték.


kapcsolatok_MASZK


A kérdőívet kitöltők zöme budapesti illetve Pest megyei, a 3. helyen Csongrád megye áll, majd Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun. A legkevesebb adat eddig Nógrádból érkezett.


megyek_MASZK


– Nagyon fontos, hogy minél többen kitöltsék a kérdőívet – mutatott rá Gyimóthy Tibor, mert akkor tudunk pontos előrejelzéseket adni, ha sok adattal dolgozunk. A kérdőívvel kapcsolatban a Facebook-oldalunkon várjuk a kitöltők visszajelzéseit. Az észrevételeket, javaslatokat továbbítjuk a matematikai kutatócsoportnak, és ők igyekeznek ezeket beépíteni a kérdőívbe. Ezek nagyon hasznosak számunkra, ezúton is köszönjük a visszajelzéseket!


A kérdőív implementálásáért dr. Bilicki Vilmos és csapata, a tesztelésért Beszédes Árpád és csapata a felelős. Az adatelemzés Ferenc Rudolf és Hegedűs Péter feladata. Az SZTE TTIK Szoftverfejlesztési Tanszék munkatársaiként Gyimóthy Tibor vezetésével dolgoznak.


A Magyar Adatszolgáltató Kérdőív ezen a linken található. Hogy semmiképp ne felejtsük el kitölteni, kérhetünk napi értesítést is. A válaszok minden esetben az előző napra vonatkoznak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.