SZTE Info

kerdoiv_covid

A kérdőív kitöltése nagyon nagy segítség a vírus elleni intézkedésekhez

Március 22-e óta több mint 250 ezren töltötték ki a Szegedi Tudományegyetem munkatársai által üzemeltetett Magyar Adatszolgáltató Kérdőívet (MASZK), amelynek válaszaiból a koronavírus várható terjedését próbálják prognosztizálni magyar kutatók. A kérdőívet minden nap érdemes kitölteni, ezt most már mobiltelefonon is megtehetjük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem kutatóját, Röst Gergelyt kérték fel kormányzati oldalról, hogy a járványügyi modellezéssel foglalkozó kutatócsoportja segítsen a járvány terjedésének prognosztizálásában. Az SZTE TTIK Bolyai Intézet kutatója több magyar egyetem bevonásával dolgozik ezen a projekten. A projekt fontos eleme a Magyar Adatszolgáltató Kérdőív (MASZK), amelyet az elmúlt 3 hétben több mint 250 ezren töltöttek már ki. Gyimóthy Tibor vezeti a szegedi egyetem szoftveres csapatának munkáját, az ő feladatuk a kérdőív folyamatos fejlesztése és üzemeltetése.


– Röst Gergelyék kerestek meg minket, informatikusokat, hogy segítsünk fejleszteni és üzemeltetni egy lakossági kérdőívet arra vonatkozóan, hogy hogyan viselkedik a lakosság, hogyan reagál a különböző megszorítási intézkedésekre, felhívásokra. A MASZK kérdőívnek a lényege, hogy a válaszok segítségével próbáljuk napi szinten elemezni azt, hogy milyen hatása van a kormányzati intézkedéseknek – mondta Gyimóthy Tibor, az SZTE TTIK Informatikai Intézet munkatársa. – Viharos gyorsasággal elkészítettük a kérdőív programozását, amelynek tartalmát Röst Gergely, Karsai Márton és munkatársaik állítják össze, ők adják a tartalmat. A mi feladatunk az volt, hogy megcsináljuk úgy, hogy nagy tömegben is biztonságosan lehessen használni, és hogy az adatokat olyan formában készítsük elő, hogy a matematikai modellezők rögtön tudjanak dolgozni vele – fogalmazott.


A kérdőív tehát három hete indult el. A napi kitöltések száma hullámzó, kezdetben 40-50 ezer volt naponta, de előfordult olyan nap is, amikor csak 2-3 ezren válaszoltak a kérdésekre.


– A rendszeres, napi kitöltés azért fontos, mert a jelenlegi tudásunk szerint az a legbiztosabb, ha az emberek otthon maradnak, ha minél kevesebb a kontaktok száma. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a végtelenségig ez nem tartható, mert akkor a gazdaság tönkre megy, és a jövőnket veszélyeztetjük ezzel. Valahol meg kell találni azt az arany középutat, és enyhíteni kell majd a korlátozásokon, és abban az esetben nagyon kell figyelni arra, hogy az enyhítéseknek milyen hatása van – tette hozzá Gyimóthy Tibor. – Lényegében ebben tud a kérdőív sokat segíteni: hogy ha változtatjuk a korlátozó intézkedések szigorát, ha enyhítjük azokat, akkor gyorsan meg tudjuk nézni, hogy annak milyen hatása van a napi kapcsolatokra, az otthoni munkavégzésre, hány ember mennyi időt tölt az otthonán kívül. Ezekből az adatokból lehet következtetni arra, hogy mit várhatunk a járvány erősödése vagy gyengülése területén. Ha minél nagyobb létszám alapján tudunk erre adatokat szolgáltatni a modellezőknek, akkor van remény arra, hogy az intézkedések hatását gyorsabban tudjuk érzékelni – mondta.


A kérdőív reagál a járvány terjedésére, hiszen változnak a kérdések, aktualizálják azokat. A standard kérdések mellé (életkor, lakóhely, iskolai végzettség, home office) újak is bekerülnek.


– Igen, ez így van, és ez nagyon fontos dolog. Amikor elindultunk, még nagyon kevés adat állt a rendelkezésünkre arról, hogy hányan betegedtek meg, hány tesztet végeztek, hogyan terjed a járvány az egyes megyékben. Most ahogy ezek az adatok már a rendelkezésünkre állnak, van értelme olyan kérdést is feltenni, hogy találkozott-e olyan emberrel, aki megfertőződött a vírussal, vagy olyannal, akinél tesztet végeztek – hangsúlyozta a szakember.


A kérdőív legaktívabb kitöltői a 20-55 év közötti korosztály, a legtöbb kérdőívet a 20-24 évesek töltötték ki (16%), de nagy arányban adtak válaszokat a 40-44 évesek (13%) és a 25-29 év közöttiek is (12%).


kitoltok_kora_MASZK

A válaszok alapján készült diagramokból az is látható, hogy míg március 24-e után folyamatosan zuhant az otthonon kívül eltöltött idő – 24-én 6-8 órát töltöttek kint az emberek, április 6-án kevesebb, mint 3-at –, a tavaszi jó idő miatt egyre többen mennek el otthonról.


atlagos_ido_MASZK


Az otthonról dolgozók aránya is emelkedett, most már a válaszadók 75-80 százaléka dolgozik home office-ban.


otthon_dolgozok_MASZK


A napi kapcsolatokat illetően szintén nagyon változó a kontaktok száma: volt olyan nap, amikor a kitöltők átlagosan csak egy emberrel találkoztak házon kívül, és volt olyan is, amikor 4-gyel.


elozo_napi_MASZK


Az egyértelmű, hogy a napi kapcsolatok száma a járvány Magyarországon való kitörése (tehát 2020. március 13-a) előttihez képest jelentősen csökkent: az 5-14 éves korosztály több mint 70 emberrel került naponta kapcsolatba, március végén ez a szám feleennyire esett vissza. A 15-29 évesek esetében a járvány előtti napi kontaktok száma 58, a járvány alatti 10, míg a 60-69 éves korosztálynál 28/8. Az ábrán a járvány előtti adatokat piros, a járvány kitörése utánit kék színnel jelölték.


kapcsolatok_MASZK


A kérdőívet kitöltők zöme budapesti illetve Pest megyei, a 3. helyen Csongrád megye áll, majd Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun. A legkevesebb adat eddig Nógrádból érkezett.


megyek_MASZK


– Nagyon fontos, hogy minél többen kitöltsék a kérdőívet – mutatott rá Gyimóthy Tibor, mert akkor tudunk pontos előrejelzéseket adni, ha sok adattal dolgozunk. A kérdőívvel kapcsolatban a Facebook-oldalunkon várjuk a kitöltők visszajelzéseit. Az észrevételeket, javaslatokat továbbítjuk a matematikai kutatócsoportnak, és ők igyekeznek ezeket beépíteni a kérdőívbe. Ezek nagyon hasznosak számunkra, ezúton is köszönjük a visszajelzéseket!


A kérdőív implementálásáért dr. Bilicki Vilmos és csapata, a tesztelésért Beszédes Árpád és csapata a felelős. Az adatelemzés Ferenc Rudolf és Hegedűs Péter feladata. Az SZTE TTIK Szoftverfejlesztési Tanszék munkatársaiként Gyimóthy Tibor vezetésével dolgoznak.


A Magyar Adatszolgáltató Kérdőív ezen a linken található. Hogy semmiképp ne felejtsük el kitölteni, kérhetünk napi értesítést is. A válaszok minden esetben az előző napra vonatkoznak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 15.

Nyito_MEFESZ_egyetemistak

„1956. október 16-án a szegedi egyetemi ifjúság mintakövetőből mintaadóvá vált” – összegezte a MEFESZ megalapításának jelentőségét Jancsák Csaba, az SZTE egyetemi docense. Miként született meg ez az ikonikus szervezet? Bekukkantottunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerébe, ahonnan egy visszaemlékezést, egy naplótöredéket és egy korabeli újságcikket idézve köszöntjük a 64 éve született MEFESZ-t.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.