SZTE Info

sebkezeles

A cukorbetegek gyors sebgyógyulására fejlesztettek készítményt az SZTE kutatói

Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala után az Európai Szabadalmi Hivatal is a szabadalmi oltalom megadási szándékáról tájékoztatott a Dr. Erős Gábor vezette kutatócsoport sebgyógyulást támogató készítményére. Az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika kutatói által kifejlesztett készítmény a cukorbetegség szövődményeként kialakuló fekélyek és sebek gyorsabb gyógyulására lesz majd alkalmazható.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az Amerikai Egyesült Államok után Európa egyes országaira is megkaphatja a szabadalmi oltalmat az a sebgyógyulást elősegítő készítmény, amelyet Dr. Erős Gábor és kutatócsoportja fejlesztettek ki. Az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika munkatársai a dantrolen nevű hatóanyagról ismerték fel, hogy alkalmas a cukorbetegségből eredő fekélyek és sebek gyors gyógyítására.


Dr_Eros_Gabor_02– A kutatócsoportunk azt ismerte fel, hogy a dantrolen nevű hatóanyag, amelyet jelenleg Magyarországon csak a malignus hipertermia nevű, viszonylag ritka, de igen veszélyes altatás közben fellépő szövődmény kezelésére használnak, gyorsítja a sebgyógyulást – mondta Dr. Erős Gábor, az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika kutatóorvosa. – A dantrolent mint hatóanyagot az 1960-as években szintetizálták, elsősorban izomrelaxánsként hozták forgalomba. A nyugati országokban erre a célra még ma is használják, Magyarországon viszont csak a malignus hipertermia kezelésére alkalmazzák. A mi felismerésünk abban áll, hogy ezt a hatóanyagot helyileg oldat vagy krém formájában alkalmazva a sebgyógyulás sebessége jelentősen gyorsul egészséges állatoknál. Munkacsoportunk állatkísérleteket végzett, és sejtkultúrákon is végeztünk kísérleteket. Mindkét esetben arra az eredményre jutottunk, hogy a dantrolen helyi alkalmazása elősegíti a sebgyógyulást, gyorsabbá teszi azt a dantrolennel nem kezelt állatokhoz képest. A cukorbeteg állatokban pedig a gyógyulásnak a sebességét javítja ez a hatóanyag: körülbelül az egészséges állatok szintjére hozza fel.

 

A kutatócsoport elsősorban mechanikus sebeken kísérletezett, de a fő felhasználói csoport, akik a készítmény potenciális felhasználói lehetnek, azok a cukorbetegek. A készítményük a cukorbetegség talaján kialakult fekélyek kezelésére alkalmazható.

 

A készítmény szabadalmi oltalmát az Egyesült Államok után most Európa egyes országaira is megkaphatja az SZTE, azon európai országok köre, amelyekre az Egyetem érvényesíteni fogja a végleges oltalmat, a következő hónapokban kerül meghatározásra.


Az SZTE a szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást 2013-ban kezdeményezte a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság koordinálásával először a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, ekkor a készítmény Magyarország területére vonatkozóan részesült ideiglenes szabadalmi oltalomban. Ezt követően az SZTE párhuzamosan adta be oltalmi kérelmét az üzleti szempontból jelentősebb országokra, területekre vonatkozóan, így az Egyesült Államokban és Európában is. Nagyjából egyidőben indultak ezek az eljárások, mindnek van bizonyos kifutási ideje, az Egyesült Államokban gyorsabban hoztak döntést az ügyben.

 

Degovics-Doniz
Dr. Degovics Döniz PhD hallgató.
Dr. Erős Gábor hozzátette: nagyon hálás munkacsoportja tagjainak, a kutatáson dolgozóknak. Az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika vezetője, Prof. Dr. Kemény Lajos támogatta a kísérletek elvégzését, a szegedi egyetem biztosította az anyagi hátteret hozzá. Azon, hogy kutatásuk eredményes legyen, nagyon sokat dolgoztak Dr. Erős Gábor közvetlen munkatársai: Dr. Degovics Döniz PhD hallgató, bőrgyógyász rezidensként dolgozik a bőrklinikán. Neki nagyon nagy szerepe volt a kísérletek elvégzésében.


Az SZTE ÁOK Sebészeti Műtéttani Intézet helyet, állatházat, labort és infrastruktúrát biztosított a munkájukhoz. Dr. Erős Gábor korábbi asszisztense, Sztanyik Endréné, és a jelenlegi állatgondozó, Gyurisné Szögi Kitti is nagyban hozzájárultak a sikerhez. Köszönet illeti még Dr. Hartmann Petrát is, aki szintén feltalálója a találmánynak, és munkájával szintén nagymértékben hozzájárult a kísérletek sikeréhez. A kutatás sikeréhez hozzájárult az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága is.

 

– Mindannyiuknak nagy szerepe volt abban, hogy ezeket az eredményeket elérhettük, a munkának azonban még nincsen vége. A gyógyszerfejlesztésben véget ért az úgynevezett pre-klinikai fázis, tehát az állatkísérleteket sikeresen elvégeztük. A jelenlegi fázisban az SZTE GYTK Gyógyszertechnológiai Intézettel kooperálva a készítménynek a technológiai fejlesztése zajlik éppen. Az első kísérletek során egy vizes oldatot használtunk, azonban ennek a készítménynek nem túlságosan jó a vízoldékonysága, ráadásul egy sebre oldatot helyezni nem is túlságosan célszerű technikailag, mert könnyen kifolyik, és a stabilitása is kérdéses bizonyos közegben. Éppen ezért a gyógyszerészek egy olyan félszilárd készítményt, egy olyan krémet fejlesztenek, ami sokkal jobban megmarad a kezelési felületen, és hosszabb távon is stabil. Nyilván kell még ezzel kapcsolatban is vizsgálatokat végezni, ezek jelenleg folyamatban vannak. A következő lépés pedig az, miután a megfelelő hatósági engedélyeket megszereztünk, hogy diabéteszes betegek egy csoportján humán vizsgálatokat is folytathassunk – tette hozzá Dr. Erős Gábor.

Az SZTE és kutatói remélik, hogy a készítmény vényköteles szerként elérhetővé válik majd azon cukorbetegek számára, akiknél a betegség szövődményeként krónikus seb vagy fekély alakult ki.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.