SZTE Info

IMG_0248-001

Tudományos napot tartottak az Alzheimer Világnap alkalmából

Hagyományteremtő céllal szerveztek szeptember 20-án Alzheimer Tudományos Napot az SZTE Egésztudományi és Szociális Képzési Karán. A hazánkban 100-500 ezer személyt érintő betegség felismerésének és ellátásának irányelvei mellett az érdeklődők a beteg szemszögéből is megismerhették a kórt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Nemzetközi Alzheimer Társaság 25 évvel ezelőtt, 1994-ben nyilvánította szeptember 21-ét az Alzheimer-kór világnapjává. A világszerte megrendezett események célja, hogy felhívják a figyelmet az Alzheimer-kór és más demenciák terjedésének veszélyére, visszaszorításának, a tévhitek eloszlatásának és a társadalmi összefogásnak szükségességére, a betegséggel élők körülményeinek javítására.


Alzheimer-galeria
Képgaléria a rendezvényről
 


– Az Alzheimer-kór a demencia egyik legelterjedtebb formája, Európában körülbelül 7 millió embert érint, a betegek mellett a hozzátartozókat is. A tudományos nap célja a társadalom, a lakosság figyelmének felhívása a korai felismerés jelentőségére, hiszen ezzel megelőzhető az erőteljes állapotromlás – hangsúlyozta Héderné Dr. Berta Edina az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar dékánja. Hozzátette: az ETSZK-n oktatott valamennyi szakma megjelenik a családokat érintő betegségek megelőzésében, kezelésében, így az ápolók, gyógytornászok, szociális munkások és a dentálhigiénikusok életében is. A rendezvényen az orvoslás, a tudomány képviselői mellett az érintett családtagok, valamint a prevencióban, a betegség felismerésében és a terápiában részt vevő valamennyi segítő találkozhat, megoszthatja tapasztalatait.


IMG_0290


– Az ellátásra vonatkozó irányelvek kidolgozásának célja a demencia felismerése mellett a korai diagnózis szemléletének kialakítása, valamint a korszerű hazai demencia ellátás szakmai hátterének biztosítása – fogalmazott Dr. Pákáski Magdolna, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika tudományos főmunkatársa. Hozzátette: Magyarországon a demens betegek számát 2010-ben 100-500 ezer közöttire becsülték, ez a szám 2050-re várhatóan megduplázódik.


A demencia korai felismerése nemzetközi egészségügyi prioritás. A korai diagnózis feltétele, hogy ismerjük a kockázati tényezőket, és kedvezően tudjuk befolyásolni azokat. Ilyen tényező például az életmód, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, a szellemi és fizikai aktivitás. A diagnózis utáni terápia célja pedig a kognitív tünetek javítása, a betegség progresszivitásának lassítása, a legoptimálisabb életminőség elérése.


SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 15.

Nyito_MEFESZ_egyetemistak

„1956. október 16-án a szegedi egyetemi ifjúság mintakövetőből mintaadóvá vált” – összegezte a MEFESZ megalapításának jelentőségét Jancsák Csaba, az SZTE egyetemi docense. Miként született meg ez az ikonikus szervezet? Bekukkantottunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerébe, ahonnan egy visszaemlékezést, egy naplótöredéket és egy korabeli újságcikket idézve köszöntjük a 64 éve született MEFESZ-t.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.