SZTE Info

IMG_0248-001

Tudományos napot tartottak az Alzheimer Világnap alkalmából

Hagyományteremtő céllal szerveztek szeptember 20-án Alzheimer Tudományos Napot az SZTE Egésztudományi és Szociális Képzési Karán. A hazánkban 100-500 ezer személyt érintő betegség felismerésének és ellátásának irányelvei mellett az érdeklődők a beteg szemszögéből is megismerhették a kórt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Nemzetközi Alzheimer Társaság 25 évvel ezelőtt, 1994-ben nyilvánította szeptember 21-ét az Alzheimer-kór világnapjává. A világszerte megrendezett események célja, hogy felhívják a figyelmet az Alzheimer-kór és más demenciák terjedésének veszélyére, visszaszorításának, a tévhitek eloszlatásának és a társadalmi összefogásnak szükségességére, a betegséggel élők körülményeinek javítására.


Alzheimer-galeria
Képgaléria a rendezvényről
 


– Az Alzheimer-kór a demencia egyik legelterjedtebb formája, Európában körülbelül 7 millió embert érint, a betegek mellett a hozzátartozókat is. A tudományos nap célja a társadalom, a lakosság figyelmének felhívása a korai felismerés jelentőségére, hiszen ezzel megelőzhető az erőteljes állapotromlás – hangsúlyozta Héderné Dr. Berta Edina az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar dékánja. Hozzátette: az ETSZK-n oktatott valamennyi szakma megjelenik a családokat érintő betegségek megelőzésében, kezelésében, így az ápolók, gyógytornászok, szociális munkások és a dentálhigiénikusok életében is. A rendezvényen az orvoslás, a tudomány képviselői mellett az érintett családtagok, valamint a prevencióban, a betegség felismerésében és a terápiában részt vevő valamennyi segítő találkozhat, megoszthatja tapasztalatait.


IMG_0290


– Az ellátásra vonatkozó irányelvek kidolgozásának célja a demencia felismerése mellett a korai diagnózis szemléletének kialakítása, valamint a korszerű hazai demencia ellátás szakmai hátterének biztosítása – fogalmazott Dr. Pákáski Magdolna, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika tudományos főmunkatársa. Hozzátette: Magyarországon a demens betegek számát 2010-ben 100-500 ezer közöttire becsülték, ez a szám 2050-re várhatóan megduplázódik.


A demencia korai felismerése nemzetközi egészségügyi prioritás. A korai diagnózis feltétele, hogy ismerjük a kockázati tényezőket, és kedvezően tudjuk befolyásolni azokat. Ilyen tényező például az életmód, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, a szellemi és fizikai aktivitás. A diagnózis utáni terápia célja pedig a kognitív tünetek javítása, a betegség progresszivitásának lassítása, a legoptimálisabb életminőség elérése.


SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *