Mik azok a poliaminok? – Kutatók éjszakája az SZTE Biológia Intézetében

Hangos gyerekzsivaj, mindenhol izgatott felnőttek és lelkesen rendezkedő, jókedvű kutatók fogadták a látogatókat a Szegedi Tudományegyetem Biológia Intézetében. Az itt dolgozók már alig várták, hogy a 2019. szeptember 27-i Kutatók éjszakáján az általuk leginkább érdekesnek tartott témáról beszéljenek a tudomány iránt érdeklődő embereknek.

Egy színpompás képekkel teli tábla mellett dr. Szepesi Ágnes, az SZTE Növénybiológia Tanszék egyetemi docense részletezte a poliaminok eredetét és működését az ábrákat kíváncsian nézegető vendégeknek. A 2019. évi Kutatók éjszakáján az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézetében tartott előadásnak a célja nem a mély, részletes sejtbiológiai és növényélettani tudás átadása volt, hanem a poliaminok, az élő szervezet e létfontosságú molekulái mindennapi jelentőségének megismertetése.

– A poliaminok részesei a mindennapjainknak, bár nem is gondolunk rájuk, nem is tudunk róluk eleget – kezdte magyarázatát dr. Szepesi Ágnes az erről kérdezőknek. – Minden élőlényben jelen vannak, ráadásul egyes növények ezeket a bűzös vegyületeket a beporzás elősegítésére, rovarcsalogató vegyületként is felhasználják. Gondoljunk csak a dögszagot árasztó trópusi növényekre, például a titánbuzogányra – mutatott a „Dögös” virágok című táblára a növénybiológus.

Honnan erednek ezek a rejtélyes vegyületek? A poliaminok a fehérjéket felépítő aminosavak bomlástermékei. Az élő szervezetekben milyen szerepet tölthetnek be ezek a molekulák? A poliaminok közé tartoznak a bomlásnak indult élőlények, például a kikötőkben rothadó hal szagát okozó büdös vegyületek, de védekező mechanizmus eredményei is lehetnek, illetve a növények szaporodását is elősegíthetik a már fent említett módon. Megtudtuk: az általunk fogyasztott ételekben is nagy mennyiségben előfordulhatnak a poliaminok. E létfontosságú vegyületek megtalálhatóak például a csirkehúsban, de a hüvelyes termésekben, például a babban és a borsóban ugyanúgy, mint az erjesztett élelmiszerekben, köztük a savanyított káposztában, a túróban is.

– Ártalmasak lehetnek a poliaminok a daganatos megbetegedésben szenvedő személyek számára – hívta föl a figyelmet a biológus a legújabb kutatások egyik eredményére. – Ezért egyes országokban a poliamintartalmat külön táblázatban tüntetik fel az élelmiszerek hátoldalán. Mi a Szegedi Tudományegyetemen paradicsomokat is kezeltünk poliaminokkal és megvizsgáltuk, hogy az egyedek miként reagálnak ezekre a vegyületekre – avatta be hallgatóságát a kutatók izgalmas világának hétköznapjaiba dr. Szepesi Ágnes.

A poliaminok szagos világára az előadáson elhangzottak mellett olyan fotókkal és rajzokkal illusztrált, beszédes című tablók is felhívták a figyelmet, mint például: A legnagyobb virágzat, „Dögös” virágok, A legdögösebbek... A 2019. évi Kutatók éjszakáján az SZTE Biológia Intézetébe látogatók magukkal vihették a poliaminokat egy-két mondatban leíró kártyákat.

SZTEinfo – szöveg és kép: Sípos Lilla

Az SZTE 2019. évi Kutatók éjszakája című program-sorozatáról az SZTE NKI egyetemi hallgató gyakornokai tudósítottak:

Minden, amit a daganatkezelésről tudni kell – Kutatók éjszakája az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon

Vakteszttel vizsgálták a Kutatók Éjszakáján a prémium, olcsóbb és kereskedelmi márkás virsliket

Kutatók Éjszakája: Hogyan lehet egészségesebb az internetezés?

Kutatók Éjszakája: Életmentést szimulálva