SZTE Info

Kiemelt_Poliaminok_SL

Mik azok a poliaminok? – Kutatók éjszakája az SZTE Biológia Intézetében

„Dögös virágok”. Többek között ez a cím is felkeltette a 2019. évi Kutatók éjszakáján a Szegedi Tudományegyetem Biológia Intézetének Az ismeretlen poliaminok című programjára látogatók figyelmét. Az érdeklődők magukkal vihették a poliaminok szagos és esetenként ártalmas világára emlékeztető kártyákat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hangos gyerekzsivaj, mindenhol izgatott felnőttek és lelkesen rendezkedő, jókedvű kutatók fogadták a látogatókat a Szegedi Tudományegyetem Biológia Intézetében. Az itt dolgozók már alig várták, hogy a 2019. szeptember 27-i Kutatók éjszakáján az általuk leginkább érdekesnek tartott témáról beszéljenek a tudomány iránt érdeklődő embereknek.


Poliaminok_SL

Egy színpompás képekkel teli tábla mellett dr. Szepesi Ágnes, az SZTE Növénybiológia Tanszék egyetemi docense részletezte a poliaminok eredetét és működését az ábrákat kíváncsian nézegető vendégeknek. A 2019. évi Kutatók éjszakáján az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézetében tartott előadásnak a célja nem a mély, részletes sejtbiológiai és növényélettani tudás átadása volt, hanem a poliaminok, az élő szervezet e létfontosságú molekulái mindennapi jelentőségének megismertetése.

 

– A poliaminok részesei a mindennapjainknak, bár nem is gondolunk rájuk, nem is tudunk róluk eleget – kezdte magyarázatát dr. Szepesi Ágnes az erről kérdezőknek. – Minden élőlényben jelen vannak, ráadásul egyes növények ezeket a bűzös vegyületeket a beporzás elősegítésére, rovarcsalogató vegyületként is felhasználják. Gondoljunk csak a dögszagot árasztó trópusi növényekre, például a titánbuzogányra – mutatott a „Dögös” virágok című táblára a növénybiológus.

 

Honnan erednek ezek a rejtélyes vegyületek? A poliaminok a fehérjéket felépítő aminosavak bomlástermékei. Az élő szervezetekben milyen szerepet tölthetnek be ezek a molekulák? A poliaminok közé tartoznak a bomlásnak indult élőlények, például a kikötőkben rothadó hal szagát okozó büdös vegyületek, de védekező mechanizmus eredményei is lehetnek, illetve a növények szaporodását is elősegíthetik a már fent említett módon. Megtudtuk: az általunk fogyasztott ételekben is nagy mennyiségben előfordulhatnak a poliaminok. E létfontosságú vegyületek megtalálhatóak például a csirkehúsban, de a hüvelyes termésekben, például a babban és a borsóban ugyanúgy, mint az erjesztett élelmiszerekben, köztük a savanyított káposztában, a túróban is.


Poliaminok_kartya_SL

– Ártalmasak lehetnek a poliaminok a daganatos megbetegedésben szenvedő személyek számára – hívta föl a figyelmet a biológus a legújabb kutatások egyik eredményére. – Ezért egyes országokban a poliamintartalmat külön táblázatban tüntetik fel az élelmiszerek hátoldalán. Mi a Szegedi Tudományegyetemen paradicsomokat is kezeltünk poliaminokkal és megvizsgáltuk, hogy az egyedek miként reagálnak ezekre a vegyületekre – avatta be hallgatóságát a kutatók izgalmas világának hétköznapjaiba dr. Szepesi Ágnes.

 

A poliaminok szagos világára az előadáson elhangzottak mellett olyan fotókkal és rajzokkal illusztrált, beszédes című tablók is felhívták a figyelmet, mint például: A legnagyobb virágzat, „Dögös” virágok, A legdögösebbek... A 2019. évi Kutatók éjszakáján az SZTE Biológia Intézetébe látogatók magukkal vihették a poliaminokat egy-két mondatban leíró kártyákat.

 

SZTEinfo – szöveg és kép: Sípos Lilla


Az SZTE 2019. évi Kutatók éjszakája című program-sorozatáról az SZTE NKI egyetemi hallgató gyakornokai tudósítottak:

 

Minden, amit a daganatkezelésről tudni kell – Kutatók éjszakája az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon

 

Kutatók Éjszakája: Kik laknak az élelmiszereinkben?

 

Vakteszttel vizsgálták a Kutatók Éjszakáján a prémium, olcsóbb és kereskedelmi márkás virsliket

 

Kutatók Éjszakája: Hogyan lehet egészségesebb az internetezés?

 

Kutatók Éjszakája: Életmentést szimulálva

 

Kutatók Éjszakája: Milyen a valóságban az igazságügyi orvosszakértők munkája?
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 15.

Nyito_MEFESZ_egyetemistak

„1956. október 16-án a szegedi egyetemi ifjúság mintakövetőből mintaadóvá vált” – összegezte a MEFESZ megalapításának jelentőségét Jancsák Csaba, az SZTE egyetemi docense. Miként született meg ez az ikonikus szervezet? Bekukkantottunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerébe, ahonnan egy visszaemlékezést, egy naplótöredéket és egy korabeli újságcikket idézve köszöntjük a 64 éve született MEFESZ-t.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.