SZTE Info

Kutatók Éjszakája: Kik laknak az élelmiszereinkben?

Számos lenyűgöző program várta a mérnöki tudományok szerelmeseit a szeptember 27-i Kutatók Éjszakáján. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Élelmiszermérnöki Intézete a Kik laknak az élelmiszereinkben? című bemutatóval készült az érdeklődőknek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A mindennapi élelmiszereinkben előforduló hasznos és káros mikroorganizmusokkal ismerkedtek meg az SZTE Mérnöki Kar Élelmiszermérnöki Intézet programján az érdeklődők. A résztvevők mikroszkóppal vizsgálták meg a baktériumokat, így soha nem látott közelségből ismerték meg a mikrobákat. Ezáltal az élelmiszerek hőkezelésének fontosságát is megismerték, amellyel a mikrobák számát lehet csökkenteni az élelmiszerekben.


Hasznos mikrobákkal bizonyára már mindenki találkozott, ilyenek például a joghurtoknál használt tejsavbaktériumok (starterkultúra), amiket például a termék ízének, állagának szabályozására és a nem kívánatos mikroflóra visszaszorítására használnak. De mi a helyzet a káros baktériumokkal?


– A káros baktériumokat általában nem látjuk, ezek megbetegedést okozhatnak, például hányást, hasmenést, vagy az ételt teszik elfogyaszthatatlanná. Szerencsére a baktériumokat ki tudjuk szűrni az élelmiszereinkből. Jogszabályok és szabványok előírják az élelmiszer vizsgálatok kritériumait, például az egyes mikroorganizmusok megengedhető sejtszámát az élelmiszerekben, illetve kimutatási módszereiket. A vizsgálatokon kiderül, hogy az élelmiszer fogyasztható-e. Az egyik legveszélyesebb mikroba a Salmonella, amelyet már kereskedelemben megtalálható fűszerekben is kimutattak – tudtuk meg Dr. Vidács Anita adjunktus előadásából.


– A vendéglátásban és otthon is nagyon fontos a higiénia, már gyerekkorban el kell kezdeni oktatni. Ha megfelelő higiéniával járunk el az élelmiszerfogyasztásunk során, például gyakran kezet mosunk, fertőtlenítjük a kést két használat között, külön eszközöket használunk a nyers és kész élelmiszerekhez, tisztán tartjuk a vágódeszkát, akkor elkerülhetjük, hogy fertőzött étel kerüljön az asztalunkra – tanácsolta az SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézet munkatársa.


SZTEinfo - szöveg: Mátó Gábor



Az SZTE 2019. évi Kutatók éjszakája című program-sorozatáról az SZTE NKI egyetemi hallgató gyakornokai tudósítottak:

 

Minden, amit a daganatkezelésről tudni kell – Kutatók éjszakája az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon

 

Mik azok a poliaminok? – Kutatók éjszakája az SZTE Biológia Intézetében

 

Vakteszttel vizsgálták a Kutatók Éjszakáján a prémium, olcsóbb és kereskedelmi márkás virsliket

 

Kutatók Éjszakája: Hogyan lehet egészségesebb az internetezés?

 

Kutatók Éjszakája: Életmentést szimulálva

 

Kutatók Éjszakája: Milyen a valóságban az igazságügyi orvosszakértők munkája?
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *