SZTE Info

Hol is lakozik az Elme? Mozgáskövetéses vizsgálatok kognitív vonatkozásai, avagy Kutatók Éjszakája az SZTE BTK-n

A megismerés folyamatában elválaszthatatlan egymástól a megismerő személy és a megismerendő jelenség. A kognitív pszichológia alapvetésével és a címben lévő kérdésre adható válasszal Dr. Palatinus Zsolt ismertette meg hallgatóságát az SZTE BTK Pszichológiai Intézetében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Két, foltokból álló kép bemutatásával kezdte előadását Dr. Palatinus Zsolt a Kutatók Éjszakáján, hogy bevezesse a hallgatóságot a legújabb mozgáskövetéses pszichológiai vizsgálatok rejtelmeibe. A foltok először nem adtak ki egy egyértelműen felismerhető ábrát, ám a második képen – ami az első vízszintes tükrözése volt – már többek előtt is összeállt a kép: egy dalmata iszik egy folyóból. A továbbiakban pedig két, kövekből és kávészemekből álló fotón kellett felismerni, hogy mit ábrázolhatnak.


kavicsokbol_kirajzolodo_ember_Holecska_Tunde


A kutató elmondta: azt, hogy ezekből a képekből ki mennyit értett meg, már a megfigyelők fejmozgásából is ki lehet deríteni. Erre egy saját kísérletét hozta fel példának. Az előadó és kutatócsoportja emberek mozgását képezte le egy számítógépes programban, ahol emberek helyett pontok mozogtak. Ezt úgy oldották meg, hogy az emberek mozgásáról levett adatokat hozzárendelték az emberi körvonalakat jelképező pontokhoz. Miután ezzel elkészültek, önkéntesekkel megnézették a felvételt, és megpróbálták elkapni azt a pillanatot, amikor azok rájönnek, hogy milyen ábrát adnak ki a pontok. A kutatócsoport megmérte a kísérlet résztvevőinek a fejelmozdulásait – így derült ki, hogy pontosan rekonstruálható a fejmozgásból, hogy valaki érti-e, amit lát, vagy sem.


Hasonló kísérleteket a többi testrész kapcsán is elvégeztek külföldi kutatók: a kéz, a test – és a szemmozgás - mind-mind árulkodó jeleket mutattak a megértés bekövetkeztéről vagy épp elmaradásáról. Egy ember lépéshossza akár Parkinson-kórról is árulkodhat, míg a szemmozgásból a szövegértésre lehet következtetni – amellett, hogy vizsgálatának eredményei a skizofrénia és a szorongás kutatásában, illetve okostankönyvek kifejlesztésénél is felhasználhatóak. A szívverés e módszerrel való tanulmányozása pedig egy lehetséges szívrohamot jelezhet előre.


A zaj pedig – a közhiedelemmel ellentétben – a kutatók hatalmas segítségére lehet: olykor nem elfed, hanem éppen felfed bizonyos rejtett folyamatokat.


Dr. Palatinus Zsolt kiemelte: amellett, hogy a mozgáskutatás eredményei sokoldalúan hasznosíthatók a gyakorlatban sokkal olcsóbban is kivitelezhetők, mint az agykutatás – hiszen például az akcelerométer (gyorsulásmérő), amit a kísérleteknél gyakran használtak, az okostelefonok többségében is megtalálható. És hogy hol található akkor maga az Elme, amely minden mozdulatunkat képes befolyásolni? Az előadó válasza erre az, hogy mindenben. Ahogy egy fa részein, a gyökértől a lombkoronáig haladva szemléltette: „az apró, diffúz események lehetővé tesznek nagy, koherens eseményeket – melyek újra apró, diffúz eseményekhez vezethetnek”.


Fotó s szöveg: SZTE Info - Holecska Tünde

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 14.
    12:10 - 12:10
  • október 14.
    14:00 - 15:00
  • október 14.
    14:00 - 15:00
    Join us for a public talk on Hungary's democratic transition from the perspective of the number-two diplomat of the U.S. Embassy in Budapest in 1989. Donald Kursch served as Deputy Chief of Mission in Budapest between 1986 and 1990 so he was close witness to the events that led to the change of regime. The talk is followed by a Q&A guided by Professor of Political Science (SZTE) Dr. Norbert Merkovity.
  • október 14.
    16:30 - 18:00
    Beszélgetőtárs: Bene Zoltán író, szerkesztő
    A lidércfény vagy bolygó-tűz különleges természeti jelenség. Fény, amely a legsötétebb éjszakában is képes reményt adni. Nem tudni, hol, mikor lobban fel e bolygó fény, de ilyenkor segít élni, életben maradni, megérteni önmagunkat és a világot. Ilyen, a hivatalosan oktatott irodalomtörténet mellett bolygó fényeknek szánja Bárdos József ezeket a kis, novellaszerű történeteket, amelyek egy pillanatra erős fénybe helyeznek, megvilágítanak egy arcot, egy sorsdöntő helyzetet. Az elbeszélések témái gyakran súlyosak, és veszélyesek az ábrázolt élethelyzetek. Mint például Arany János és Jókai Mór beszélgetése a Haynau-uralom sötét éjszakájában. Vagy a Madách Imre letartóztatása előtti pillanat, vagy Balassi Bálint Lengyelországba való elbujdosásának felidézése. A novelláskötet élményszerűen átélhető képet nyújt a lenyűgöző magyar irodalmi örökségről.
  • október 14.
    18:00 - 19:00
    Megnyitja: Dusha Béla fotóművész
    Közreműködik: Fabulya Andrea versmondó
    Dr. Gyeviki János PhD (Szeged, 1949) a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1972-ben szerzett gépészmérnöki, majd 1978-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát. 2011-ben az SZTE Mérnöki Kar egyetemi docenseként ment nyugdíjba, de azóta is oktat. 1970 óta fotografál. 1977 óta tagja a Szegedi Fotóklubnak, 2015 óta a SZAB Fotóművészeti Munkabizottságnak. Számos csoportos és egyéni kiállításon szerepelt. Az utóbbi években képeivel a tanyavilág emlékeit keresi, az elmúlás gondolatát, szépségét járja körül. A tárlat összefoglaló képet kíván nyújtani egy gazdag életműről.
    Megtekinthető október 22-ig, munkanapokon 08.00-20.00 óráig.