SZTE Info

Hol is lakozik az Elme? Mozgáskövetéses vizsgálatok kognitív vonatkozásai, avagy Kutatók Éjszakája az SZTE BTK-n

A megismerés folyamatában elválaszthatatlan egymástól a megismerő személy és a megismerendő jelenség. A kognitív pszichológia alapvetésével és a címben lévő kérdésre adható válasszal Dr. Palatinus Zsolt ismertette meg hallgatóságát az SZTE BTK Pszichológiai Intézetében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Két, foltokból álló kép bemutatásával kezdte előadását Dr. Palatinus Zsolt a Kutatók Éjszakáján, hogy bevezesse a hallgatóságot a legújabb mozgáskövetéses pszichológiai vizsgálatok rejtelmeibe. A foltok először nem adtak ki egy egyértelműen felismerhető ábrát, ám a második képen – ami az első vízszintes tükrözése volt – már többek előtt is összeállt a kép: egy dalmata iszik egy folyóból. A továbbiakban pedig két, kövekből és kávészemekből álló fotón kellett felismerni, hogy mit ábrázolhatnak.


kavicsokbol_kirajzolodo_ember_Holecska_Tunde


A kutató elmondta: azt, hogy ezekből a képekből ki mennyit értett meg, már a megfigyelők fejmozgásából is ki lehet deríteni. Erre egy saját kísérletét hozta fel példának. Az előadó és kutatócsoportja emberek mozgását képezte le egy számítógépes programban, ahol emberek helyett pontok mozogtak. Ezt úgy oldották meg, hogy az emberek mozgásáról levett adatokat hozzárendelték az emberi körvonalakat jelképező pontokhoz. Miután ezzel elkészültek, önkéntesekkel megnézették a felvételt, és megpróbálták elkapni azt a pillanatot, amikor azok rájönnek, hogy milyen ábrát adnak ki a pontok. A kutatócsoport megmérte a kísérlet résztvevőinek a fejelmozdulásait – így derült ki, hogy pontosan rekonstruálható a fejmozgásból, hogy valaki érti-e, amit lát, vagy sem.


Hasonló kísérleteket a többi testrész kapcsán is elvégeztek külföldi kutatók: a kéz, a test – és a szemmozgás - mind-mind árulkodó jeleket mutattak a megértés bekövetkeztéről vagy épp elmaradásáról. Egy ember lépéshossza akár Parkinson-kórról is árulkodhat, míg a szemmozgásból a szövegértésre lehet következtetni – amellett, hogy vizsgálatának eredményei a skizofrénia és a szorongás kutatásában, illetve okostankönyvek kifejlesztésénél is felhasználhatóak. A szívverés e módszerrel való tanulmányozása pedig egy lehetséges szívrohamot jelezhet előre.


A zaj pedig – a közhiedelemmel ellentétben – a kutatók hatalmas segítségére lehet: olykor nem elfed, hanem éppen felfed bizonyos rejtett folyamatokat.


Dr. Palatinus Zsolt kiemelte: amellett, hogy a mozgáskutatás eredményei sokoldalúan hasznosíthatók a gyakorlatban sokkal olcsóbban is kivitelezhetők, mint az agykutatás – hiszen például az akcelerométer (gyorsulásmérő), amit a kísérleteknél gyakran használtak, az okostelefonok többségében is megtalálható. És hogy hol található akkor maga az Elme, amely minden mozdulatunkat képes befolyásolni? Az előadó válasza erre az, hogy mindenben. Ahogy egy fa részein, a gyökértől a lombkoronáig haladva szemléltette: „az apró, diffúz események lehetővé tesznek nagy, koherens eseményeket – melyek újra apró, diffúz eseményekhez vezethetnek”.


Fotó s szöveg: SZTE Info - Holecska Tünde

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 21.
    18:00 - 19:00
    Nyáry Krisztián nem akármilyen témával tér vissza Szegedre a Magyar Kultúra Napjának előestéjén: a Himnusz (talán kevésbé ismert) történetével!
    Jegyárak: kedvezményes 1.600 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.300 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/event/NYARYKRISZTIAN200121 weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • január 22.
    18:00 - 19:00
    Irán – régi nevén Perzsia – mindig befolyásolta múltunkat, és jelenünket is. A több mint 2500 éves kultúra rányomta bélyegét a mai társadalmunkra. A klasszikus európai műveltséggel mindig szoros kapcsolatban élt. Az ősi selyemút révén nem csak árucikkek jutottak hozzánk, hanem az eszmék cseréje is fontos lépés volt. Az iráni és hazánk történelme között – annak ellenére – hogy nagy a távolság, sok közös vonás van. Csodálatos paloták, városok, terek és a régmúlt emlékeiről, és ami a legfontosabb, az ott élő emberekről szeretnék majd beszélni.
  • január 23.
    09:30 - 13:00
    Országos konferencia a tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer tapasztalatairól, jövőjéről és fejlesztési lehetőségeiről, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézete (SZTE KÖVI) szervezésében
    Előadók: dr. Szikora Ágnes főosztályvezető (Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály); Ritter Attila intézményvezető, szakértő (Janus Pannonius Gimnázium, Pécs); Málnási-Szász Myrtill igazgató, szakértő (ÉSZC Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma); Szabó Győzőné tréner, ICF coach, a KÖVI oktatója; dr. Keczer Gabriella egyetemi docens (SZTE JGYPK), a KÖVI oktatója
  • január 23. 09:30 - 24. 16:20
  • január 24.
    09:00 - 15:00
    Program:
    09:00 A résztvevők köszöntése
    09:15 Közérthetően a vastagbélrákról – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    09:45 Rizikóbecslés – interaktív felmérés a részt vevők között – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:00 A vastagbélrák szűrés módszerei – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:15 Colonoscopos modell bemutatása az Oktatási épületben – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:45 Vissza a SZAB székházba
    11:00 Szendvicsebéd
    11:30 Mi okozza a méhnyakrákot? Milyen megelőzési lehetőségek vannak? Mit jelent a méhnyakrák szűrés? Interaktív helyzetelemzés, kérdés-felelet szekció – Prof. dr. Kahán Zsuzsanna és dr. Fábián Gabriella, valamint dr. Hodoniczki László (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    12:30 Sugárterápia: hogyan gyógyít, mik a veszélyei, és hogyan lehet e veszélyeket kivédeni? Interaktív bemutatás, kérdés-felelet szekció – Dr. Varga Zoltán és Deák Bence (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    13:30 A méhnyakrák kezelési lehetőségeiről. Gyógyítható-e? Mik a kezelési módok korai és előrehaladott méhnyakrák esetén? Gyakorlatias bemutatás videok segítségével, Kérdés-felelet szekció – Dr. Végváry Zoltán, Dr. Kószó Renáta és Dr. Együd Zsófia (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)