Hogyan reklamáljunk jogszerűen? Erre a kérdésre is választ kaptak az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézetébe látogatók a 2019. évi Kutatók éjszakáján.
A „Drágám, a ruhák összementek! Fogyasztóvédelmi kisokos” című programon jogeseteket szimulálva mutattak be olyan életbeli szituációkat, amikor a vásárlókat hátrány éri, mert a megvett termék meghibásodott, ezért vagy visszaigénylik az árát, vagy ki szeretnék cseréltetni az árucikket. Hogyan? A kérdésre a Szegedi Tudományegyetem ÁJTK Civilisztikai Tudományok Intézete munkatársai közül dr. Varga Imre egyetemi tanársegéd és dr. Farkas Csaba egyetemi docens válaszolt. Az SZTE ÁJTK 2019. évi Kutatók éjszakája programjának sikeréért dolgozott Juhászné dr. Zvolenszki Anikó egyetemi adjunktus, dr. Pákozdi Zita egyetemi adjunktus, valamint Deli Alexandra Phd. hallgató is.
„Nyakláncot vásárolt egy férj a feleségének… – kezdődött az első tanmese. Mikor a nő felvette az ékszert, észrevette, hogy a medálból kiesett a drágakő. A férj visszament az ékszerüzletbe a számlával és kezdeményezte, hogy cseréljék ki a terméket vagy adják vissza a nyaklánc árát…”
Mire készüljön ilyen esetben a fogyasztó? A vásárláskor kapott blokkot mindig érdemes megőrizni. Ha a fogyasztó 3 napon belül észleli, hogy a termék hibás, akkor azonnal kérheti a termék kicserélését. Abban az esetben, ha 3 nappal később veszi észre a problémát, akkor először a javítást kérheti. Ha ezt az adott cég nem vállalja és a fogyasztó bizonyítja, hogy „érdekmúlás” következett be, tehát már nem tart igényt a termékre, akkor annak kicserélését is kérheti.
Az „akciós árukat nem cseréljük vissza” – utasítják el esetenként a vásárlói panaszt egyes boltok eladói. Holott tudni kell: ezekre az „akciós termékekre” is vonatkoznak a szavatossági jogok, tehát a javítás, a csere ebben az esetben is kérhető. Mikor nincs helye a reklamációnak? Ha a „leárazás” oka éppen a termék sérülése, vagyis hibásan vette meg az árucikket a vásárló.
„A vevő az internetről rendelt egy masszázsfotelt a szomszédja segítségével. Ám a különleges ülőalkalmatosság az első használatnál túlmelegedett és elromlott...” A második jogeset az online vásárlásról szólt.
Az internetes rendelések hátránya, hogy a vásárló nem kap szóbeli tájékoztatást, nem tudja megérinteni, felpróbálni a terméket. Az egyetlen jogi támpont az „általános szerződési feltétel”, viszont ezt – gyakran elolvasás nélkül – elfogadja a vásárlók többsége, hiszen anélkül nem engedi az oldal megrendelni a terméket. Sokan nem tudják, hogy ezekben az esetekben a vásárlás után 14 napon belül gyakorolható az „elállás joga”. Ez azt jelenti, hogy egy levéllel vagy formanyomtatvány kitöltésével „meg nem történtté” tehető a vásárlás.
Érdemes tisztában lenni a mindenkit megillető fogyasztói jogokkal és kötelezettségekkel – derült ki a 2019. szeptember 27-i Kutatók éjszakáján, az SZTE ÁJTK Civilisztikai Tudományok Intézetének előadásában.
SZTEinfo – Szöveg és fotó: Móczár Dóra
Az SZTE 2019. évi Kutatók éjszakája című program-sorozatáról az SZTE NKI egyetemi hallgató gyakornokai tudósítottak:
A változás mint krízishelyzet – Kutatók Éjszakája az ETSZK-n
Mik azok a poliaminok? – Kutatók éjszakája az SZTE Biológia Intézetében
Minden, amit a daganatkezelésről tudni kell – Kutatók éjszakája az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon
Kutatók Éjszakája: Kik laknak az élelmiszereinkben?
Vakteszttel vizsgálták a Kutatók Éjszakáján a prémium, olcsóbb és kereskedelmi márkás virsliket
Kutatók Éjszakája: Hogyan lehet egészségesebb az internetezés?
Kutatók Éjszakája: Életmentést szimulálva
Kutatók Éjszakája: Milyen a valóságban az igazságügyi orvosszakértők munkája?