Prof. dr. Kemény Lajos, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, az SZTE korábbi tudományos és innovációs rektorhelyettese ebben az évben több, a tudományos teljesítményét elismerő kitüntetésben és elismerésben részesült.
A bőr immunrendszerére, a gyulladásos bőrbetegségek patogenézisére, a fotodermatológiára irányuló kutatási területeken nemzetközi szinten is kiemelkedő, számos szabadalomban testet öltött, széles körben hasznosított eredményeinek elismeréseként Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjban részesítette az MTA és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottsága Prof. dr. Kemény Lajost, az MTA levelező tagját, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának igazgatóját, az MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoportjának vezetőjét.
Emellett Varró András professzorral együtt a közelmúltban, október 23-án Barcelonában az Academia Europaea „The 31st AE Annual Conference” rendezvényen az Európai Tudományos Akadémia tagjai közé választotta. Az Európai Tudományos Akadémia célja a kiválóság előmozdítása és terjesztése a tudományok területén, a tudományos kiválóság a fő kritérium az Európai Tudományos Akadémia új tagjainak kiválasztásakor. Ezen kívül Kemény Lajos professzort idén májusban választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Immunológiai Társaság 48., októberi Vándorgyűlésén Kesztyűs Loránd Emlékérem kitüntetésben részesült.
– Az eddigi tudományos teljesítmények eredményei értek be annyira, hogy ezek a testületek, bizottságok úgy ítélték meg, hogy elismerésben részesítenek – reagált megkeresésünkre Prof. dr. Kemény Lajos, aki a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagságát tartja mindezen elismerések közül a legértékesebbnek.
A fényterápia, a biotechnológia és a molekuláris biológia területén 11 szabadalomcsaládban összesen 39 szabadalmi bejelentést jegyez a professzor, aki "Elsők között mutatott ki HHV8 vírust klasszikus Kaposi-sarcomában és Merkel-sejtes polyomavírust Merkel-sejtes carcinomában. Elsőként azonosított bőr és hüvely nyálkahártya hámsejtjein baktériumok felismerésére szolgáló Toll-like receptorokat, és írta le a természetes immunitásban betöltött szerepüket. Megállapította továbbá, hogy a bőrben a P.acnes filotípus specifikus módon fokozza a gyulladáskeltő citokinek képződését, és hozzájárul az akneban látott gyulladás kialakulásához. Hámsejtekben az UV sugárzás sejtszintű hatásában fontos szerepet betöltő fehérjét azonosított. Kutatócsoportja fejlesztette ki bőrbetegségek kezelésére a xenon-klorid excimer lézerkezelést, amelyet elsőként alkalmazott pikkelysömörben, festékhiány-betegségben és atopiás dermatitisben. Új fényterápiás kezelési eljárást dolgozott ki a szénanátha kezelésére.” Az excimer lézerkezelést ma már a klinikai gyakorlatban rendszeresen alkalmazzák, tankönyvek és szakmai irányelvek hivatkoznak rá. Ezt az eljárást csak az USA-ban közel 200 központban több mint 2 millió esetben alkalmazták.
Melyik új terápiás eljárását emelné ki, melyikre a legbüszkébb? – tettük fel a kérdést Kemény Lajos professzornak. A pikkelysömör és festékhiány betegség bizonyos formáinak lézerkezelése, valamint a szénanátha kezelésére kidolgozott fényterápiás eljárás, a Rhinolight, valamint az ezekhez kapcsolódó, a fény terápiás hatását fokozó készítmény jelentőségét hangsúlyozta a klinika igazgatója. Tudományos és innovációs rektorhelyettesi időszakának legfontosabb nemzetközi projektjeként a kiválóság alapú kutató- és szolgáltató központ, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) létrejöttét emelte ki, amely az SZTE, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Biológiai Központ, és a European Molecular Biology Laboratory (EMBL) partnerségi programban megvalósuló európai projekt. – Az EMBL az élettudománnyal foglalkozó legjobb tíz kutatóintézetének egyike a világon, amelynek a honlapján megtalálható a HCEMM projekt is. Így ha valaki rákeres az interneten, nagyon gyorsan eljut a Szegedi Tudományegyetem kutatólaboratóriumába is – mutatott rá Kemény Lajos professzor.
Az Európai Tudományos Akadémiai tagság kapcsán elárulta, hogy az Európai Kutatási Tanács, vagyis a European Research Council tanácsadó testületeként is működik az akadémia, ahol a nemzetközi kutatási irányok meghatározásához, pályázatok kiírásához kérik majd ki az akadémia tagságának véleményét. Kemény Lajos professzor véleménye szerint a jövőben a hagyományosan támogatott területek az onkológia, és a személyre szabott onkológiai kutatások lesznek, valamint a regeneratív orvoslás. A kutatás előremutató területének a laboratóriumokban előállított élő szervezetek, a 3D-oktatás, és a 3D-nyomtatáshoz kapcsolódó egyes szövetek nyomtatását tartja. – A mesterséges intelligencia eredményeit alkalmazó orvostudomány, a matematikai alaposságú adatkezelés és a legújabb onkológiai tudás együttes alkalmazása területén várható nagyon nagy tudományos áttörés a következő évtizedben – hangsúlyozta Prof. dr. Kemény Lajos.
SZTEinfo-Lévay Gizella
Fotó: Bobkó Anna
